Nem búcsú, csak költözés
Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Jajj te Zsuzsu!! Hogy miket nem tudsz??!! Most legszívesebben idevarázsolnám magamnak eme mesés reggelit,bár jól tudom, már vacsoraidő is elmúlt...:):)
VálaszTörlésSzilviiszissz
Ó! Édesanyám vízenkullogója jutott eszembe, szép emlék! Unokáimat én is meglepem, hátha nekik is ízleni fog...
VálaszTörlésSziszikém! Drágaságom! Olyan jó olvasni soraidat és hogy felélesztetted a blogodat. Írj sűrűn, olvaslak!
VálaszTörlésÉvaZsuzsanna: Örülök a szép emléknek, így nemcsak Olaszország, hanem egy családi idill is megidéztetett:)
Nagyon örülök,hogy egymásra találtunk!!!!!Úgy látom,sok szépet és jót fogok nálad találni!!!!Közel lakunk egymáshoz: én Fehérváron lakom.:)
VálaszTörlésKöszöntelek Mammka olvasóim közt, és örülök, ha kedvedre valókat találsz benne:)
VálaszTörlés