2017. november 25., szombat

Az (angol) reggeli története

"Az a nemzet, amely később megismertette a világot a komplett angol reggeli fogalmával, a középkorban általában mellőzte a reggelizést." - olvashatjuk a flagmagazin.hu oldalán. Az 1600-as évekre azonban ez a trend megváltozott. Mi okozhatta ezt a változást, tehetjük fel a kérdést?
Mi már nem szeretjük üres gyomorral kezdeni a napot, viszont alig vannak ismereteink a történelemből a reggelizésről. Az ebéd, az esti vacsorák és lakomák bőséges irodalommal rendelkeznek, és a fennmaradt szakácskönyvek még a szegényebbek ebédjét és vacsoráját is leírják. A reggelinek azonban nincs irodalma. A krónikások nem látták az uralkodókat reggelizni. S mivel nem maradtak fenn krónikák a reggelizésről - illetve arról igen, hogy  némelyeknél ez megengedett volt, így kiváltságnak számított pl. fő tisztségviselők, esperes és kántor, az alamizsnaosztó, a pénztárnok, a konyhafőnök - így nagy valószínűséggel a középkori ember csak napjában kétszer étkezett.
S mivel a történet nagyon érdekes, ezért továbbolvasásra ajánlom a flagmagazin oldalain. 
Azt különösen érdekesnek találom, hogy a reggelinek gyógyító hatást tulajdonítottak. A korán kelők - szerzetesek, utazók - mindenképpen reggeliztek, vagy aratás idején a földeken dolgozókat is megillette a reggeli. A reggelizés tehát nem a társadalmi státuszt jelezte, hanem inkább a szükség diktálta.
A praktikus célú reggelik általában igen egyszerűek voltak, ritkábban jelentettek főtt ételt. Többnyire előző napi maradékok voltak vagy lehettek, hisz feljegyzések ezekről nemigen akadnak.
Az utazók reggelije mást mutat, sok forrás szerint ők világos sört vagy bort fogyasztottak (:))
Közkedveltté vált a vaj, a tojás és a kenyér fogyasztása reggelire, valamint halnapokon a lepényhal, rája, füstölt hering.
A vidéki ember reggelijében megjelent a vajas kenyér, különféle gyógyfüvekkel kiegészítve (pl. zsálya, ami az elmét élesíti)
A reggeli jótékony hatása már mindenkire érvényessé vált, sőt kialakult az a nézet, hogy az öregeknek és a betegeknek nincs is szüksége reggelire.
A reggelizés kialakulása tehát hosszas folyamat volt, és térnyerésében a munkavégzés megváltozása lehetett a perdöntő. A kora középkori ember ugyanis alapjában véve maga osztotta be az idejét, még akkor is, ha köteles volt ura földjén dolgozni, mert ehhez nem kellett virradatkor felkelnie.
A 16. századtól azonban egyre többen kezdtek másoknak dolgozni, akik napi meghatározott óraszámban alkalmazták őket. Ha egy napszámos reggel 5-től este 7-ig dolgozott, nem bírta volna a munkát csak a 11 órai ebéddel kezdve a napot. A reggelizés bevezetésével viszont az ebéd tolódott ki későbbre.
Látható, hogy a reggelizés kialakulása  a bérmunkához köthető.
Manapság pedig a reggelifélék kánaánját éljük, hisz az élelmiszerekhez való hozzáférés soha nem volt ilyen egyszerű - és most nem beszéltünk ennek negatív oldaláról, arról, hogy mivel fizetünk ezért a könnyűségért.


 


2017. november 22., szerda

Kirándulj hidegben is kutyáddal!

Az idő szépen, fokozatosan vált hűvösről hidegre - bár ma épp 12 fok volt! - ám nem kell a sufniba tenni a túrázás kellékeit, hisz a kutyánknak hidegben is szüksége van a testi kihívásokra.
Az őszi-téli kirándulások - főleg izgalmas terepviszonyok között, mint amilyen a Bakony, a Bittva patak völgye Gannán és Döbröntén - kalandokat és jó mókát is jelent mindkettőtöknek (hármótoknak, négyőtöknek).


Az erdei caplatás, a dombokon rohangálás kutyádnak és neked is fontos, ha városi életmódot folytatsz, netán munkád is székhez köt.


Érdemes az őszi-téli kutyás túrákra is fokozottan felkészülni, hisz többről van szó, mint egy esti sétáltatás. Nem árt, ha a fokozottabb igénybevétel miatt vitamindúsabb táplálékkal készülsz kedvencednek, s bár egy túra alatt nem feltétlen kell etetned, nem árt, ha lapul a táskádban némi jutalomfalat.
Vendégházunkban mi is mindig készítünk négylábú kedvencekkel érkezőknek házi készítésű ropogtatnivalót, télen jó sok disznózsírral, esetenként liba- vagy kacsazsírral, töpörtyűvel készítve, reszelt sárgarépával, kapirgálós tojással, hogy a zsír- és fehérjeutánpótlás is meglegyen.


Bakony- Ganna - Bodzás Vendégház. Kirándulás után jó meleg házikóban nincs is kellemesebb, mint kandalló mellett elkortyolni egy jó forró gyümölcs- vagy herbateát, míg kedvenced kimerülten pihizik a ropogó fahasábok előtt.

Szívesen gondoskodunk a vacsorádról is, ha ezt előre jelzed nekünk.
Szóval ősszel és télen is irány a Bakony, keresd a kutyabarát  Bodzás Vendégházat! 




2017. november 21., kedd

Szubjektíven a csicsókáról

A gasztronómiai oldalakon időről-időre felröppennek csúcsélelmiszerekről hírek, receptek. Tudományosan. Miben mi a fantasztikus, mit miért kellene fogyasztanunk. A csicsóka is ilyen csúcsélelmiszer lenne, sok más mellett. (cékla,  fodroskel... stb.), most a más tájakon termőkről nem beszélnék, és a tudományos hírekkel sem szállnék vitába, mert nem vagyok értője.
Csak csupán arról írnék, ami saját tapasztalás.
Jó tudni, hogy a csicsóka megmenti azt, aki éhínségre van kárhoztatva - háborús eledel, nagyanyáink is felszedték a földből éhínség idején, főztek belőle ezt-azt, még süteményt is, ami felhasználásának sokrétűségére vall. Ezt a tudást tegyük is el - éhínség idejére.
Sokféleképpen kipróbáltam már a csicsókát - nálam csak nyersen vált be, vajas kenyér mellé, retek helyett. Van is a Bittva-parti kertecskémben, idén sem szedtem fel az összeset, hadd teremjen jövőre is, ha kedve tartja. Kiirthatatlan. És így van ez jól.
De hogy csicsóka-ültetvényen gondolkozzak...no ez most már elképzelhetetlen. Megtartjuk az ötletet másnak, termeljék csak a csicsókát lének, szirupnak, chatnynak, fittyfenének...én amondó vagyok,  hogy nem bántom a kertben a létezését, de hogy energiámat öljem a többlet-termésbe, no, azt már nem.
Eszem azt, amit felkapirgálok belőle, de se a nyulak, se az egyéb vadak elől nem fogom megvédeni a telepemet, az már biztos.
Maradjunk annyiban, hogy jó ha van, ínség idejére. Aztán reménykedjek, hogy nem túl sűrűn lesz olyan ínség, hogy körömmel kelljen kikapirgálnom a föld alól. És tortát süssek belőle, a családom örömére. Mint most is:)))

2017. november 14., kedd

DIY-csináld magad, pingálás ezerrel

DiY...Jópofa, és üdvözlöm is:))) A mondanivalója alapján számomra nincs is benne semmi új, hiszem életem vidéken csupa diy-ről szól. Az meg hogy haladni kell a korral, hiszen posztomat a googli meg a többi kereső majd akkor helyezi előtérbe, ha divatos keresőszavakat használok, és akkor jó sokan fogják látni (?), ne adja isten, ha ebből pénzt is akarnék csinálni, akkor azzal hitegetnek, hogy a diy-re majd özönlik a vevő...nos, azért ezzel kicsit szkeptikus volnék, mindenesetre éljen a 21. század, és vele a virtuális forradalom: sokakkal megoszthatom, hogy engem is elkapott a gépszíj...Adva van egy rakás fából készült holmi, új és öregecske is. Ajándéktárgyaknak valók, és egy kis divatos vintage technikával felturbózva új életre kelthetők...
Megakadt a szemem a lakásban is egy-két felújításra szoruló apróbb bútordarabon. Persze azért nem az egész miliőt akarom felforgatni, annyira harcos nem vagyok. Viszont úgy döntöttem, egy-két sarok "átszínezése" megér egy kis fáradságot, pláne, hogy szívesen-szívből jön a tennivaló.
A festéshez alapanyag és szerszám nagyjából egyébként is előfordul nálunk, szóval túl sokat nem gondolkoztam és nem csináltam munkatervet sem, hanem elő a farbával, és nosza, láss neki alapon elkészült egy-két újrafestett ez+az.
Az öregítés technikájához pedig nem annyira a youtube-t vettem alapul, hanem Feri mestert a műhelyből. Szóval nálunk erről szól a diy, amit nem  csak a vintege-hoz használunk, hanem az élet számtalan más területére is, igaz, ebből nem feltétlenül születnek hangzatos posztok a blogon vagy a FB-n:)))
Reklámfelirat az utcára

Sámlik sokféleképpen

Megújult a csirke tojóláda is-legalábbis a színezete

Pézsmarécéim a frissen festett tojóládán

Egy régi Bonanza éjjeliszekrény, itt még fogantyú nélkül



2017. november 9., csütörtök

Márton-napra

Mi így készültünk Márton-napra:

Kati és Marcsa segítségét ezúton is köszönjük, no és Hédi asszonyét is, aki a nehezét végezte a libanyakak körül!
S mivel a libák "megdicsőülésének" hétvégéje vagyon, várjuk szeretettel birsalmás-lilakáposztás-sültkrumplis libapecsenyére leendő hétvégi vendégünket a Bodzás Vendégházba!
Foglaljatok a gyorslinken!
Vár Zsuzsa asszony és Feri bátyó

2017. november 8., szerda

November

Nem tudok betelni a novemberi színekkel! Az aranyak, a rozsdák...ahogy váltakoznak egy napon belül is...egyre inkább helyet adva a szürkének, a földszínűnek...és talán hamarosan a hófehérnek:))











2017. november 6., hétfő

Őszi színek a falu határában

Mindig ősszel jön meg a kedvem a határszéli sétákhoz, a nordic walkinghoz, kutyáimmal kísérve. Bogi és Lucsánó csak a füttyentésemre vár induláskor, s boldogan ugranak ki a puha szénából, tudván, hogy egy jó kis csavargás ígérkezik a gazdával. Hűséges követőim voltak, bár többnyire eltűntek a sűrűben az izgalmasabbnál izgalmasabb hangok-neszek nyomába...Ezek a fotók készültek tegnap:
Kőfejtő

Állattartó gondoskodás télire

Marhatartó gazdák munkájának gyümölcse

Ősz...lankák...színek

Falutábla

Bútorrestaurálás, country és vintage bútorok...

...izgalmas hobbi, de már alakul a kereskedelem is.

Nyár...virágok...és galambok

Virágok a környezetünkben, a vendégházunk körül. Aki megszáll nálunk, részese lehet ezeknek a szépségeknek: Édes kettesben Megállítót...