Szubjektíven a csicsókáról
A gasztronómiai oldalakon időről-időre felröppennek csúcsélelmiszerekről hírek, receptek. Tudományosan. Miben mi a fantasztikus, mit miért kellene fogyasztanunk. A csicsóka is ilyen csúcsélelmiszer lenne, sok más mellett. (cékla, fodroskel... stb.), most a más tájakon termőkről nem beszélnék, és a tudományos hírekkel sem szállnék vitába, mert nem vagyok értője.
Csak csupán arról írnék, ami saját tapasztalás.
Jó tudni, hogy a csicsóka megmenti azt, aki éhínségre van kárhoztatva - háborús eledel, nagyanyáink is felszedték a földből éhínség idején, főztek belőle ezt-azt, még süteményt is, ami felhasználásának sokrétűségére vall. Ezt a tudást tegyük is el - éhínség idejére.
Sokféleképpen kipróbáltam már a csicsókát - nálam csak nyersen vált be, vajas kenyér mellé, retek helyett. Van is a Bittva-parti kertecskémben, idén sem szedtem fel az összeset, hadd teremjen jövőre is, ha kedve tartja. Kiirthatatlan. És így van ez jól.
De hogy csicsóka-ültetvényen gondolkozzak...no ez most már elképzelhetetlen. Megtartjuk az ötletet másnak, termeljék csak a csicsókát lének, szirupnak, chatnynak, fittyfenének...én amondó vagyok, hogy nem bántom a kertben a létezését, de hogy energiámat öljem a többlet-termésbe, no, azt már nem.
Eszem azt, amit felkapirgálok belőle, de se a nyulak, se az egyéb vadak elől nem fogom megvédeni a telepemet, az már biztos.
Maradjunk annyiban, hogy jó ha van, ínség idejére. Aztán reménykedjek, hogy nem túl sűrűn lesz olyan ínség, hogy körömmel kelljen kikapirgálnom a föld alól. És tortát süssek belőle, a családom örömére. Mint most is:)))
Csak csupán arról írnék, ami saját tapasztalás.
Jó tudni, hogy a csicsóka megmenti azt, aki éhínségre van kárhoztatva - háborús eledel, nagyanyáink is felszedték a földből éhínség idején, főztek belőle ezt-azt, még süteményt is, ami felhasználásának sokrétűségére vall. Ezt a tudást tegyük is el - éhínség idejére.
Sokféleképpen kipróbáltam már a csicsókát - nálam csak nyersen vált be, vajas kenyér mellé, retek helyett. Van is a Bittva-parti kertecskémben, idén sem szedtem fel az összeset, hadd teremjen jövőre is, ha kedve tartja. Kiirthatatlan. És így van ez jól.
De hogy csicsóka-ültetvényen gondolkozzak...no ez most már elképzelhetetlen. Megtartjuk az ötletet másnak, termeljék csak a csicsókát lének, szirupnak, chatnynak, fittyfenének...én amondó vagyok, hogy nem bántom a kertben a létezését, de hogy energiámat öljem a többlet-termésbe, no, azt már nem.
Eszem azt, amit felkapirgálok belőle, de se a nyulak, se az egyéb vadak elől nem fogom megvédeni a telepemet, az már biztos.
Maradjunk annyiban, hogy jó ha van, ínség idejére. Aztán reménykedjek, hogy nem túl sűrűn lesz olyan ínség, hogy körömmel kelljen kikapirgálnom a föld alól. És tortát süssek belőle, a családom örömére. Mint most is:)))
Torta? Akkor sós? Nálunk a pogácsa vált be, nagyon.
VálaszTörlésIgen, ez most sósan-borsosan készült, és a cicegére hajaz, ezért is fogyott el:)))
VálaszTörlés:-) Nem is értem miért lenne szükség csicsóka ültetvényre :-) ha csak saját ellátmányra termelünk a kiskertben. Mi most ültettünk először, de hordóba, jókorába ugyan, legalább az is ki lett használva, nem hagyom elhatalmasodni. Viszont örültem a termésnek, én csak sütve, vagy főzve köretnek használom, illetve nokedlitésztába keverem... szoktam cukkinivel, karfipllal, mángolddal stb.. főtt, pürésített csicsókával is remek. Az elmúlt teleken vettünk néha, most majd a hordóból szedegetjük :-) Még a pogácsát is tervezem tesztelni vele én is. Na, de ízlések és pofonok.. hát nem szeretheti a csicsókát mindenki :-)Amúgy én a tojáspörkölttel vagyok így :-) inkább megsütöm rántottának a tojásokat :-))))
VálaszTörlésA kertünknek egyelőre csak kb. az egytizede van beültetve, így mindig felmerül a kérdés, hogy miből legyen "tömegtermelés". A csicsókára rábízzuk a terjeszkedést, persze megfelelő határok közt. Én is sokféleképpen kipróbáltam már, de a főzött-sütött édeskés íze nálam nem jött be. A nyers-roppanós viszont IGEN!
VálaszTörlés