Egy csepp falusi élet

Sokan szeretjük a halat - szerencsére, bár nem elegen...Közeledvén a tél felé, nem csak a malac és disznóvisítástól kell, hogy hangos legyen egy vidéki porta... mi a hideg időszak - az Enyészet és Álom hava idején a pisztrángfüstölésnek hódolunk, s szerencsére erre a programunkra vannak más érdeklődők is... Ez a téli tevékenység a beszerzéssel kezdődik, kedvenc helyünk a Sárosfői Halastavak, ide látogattunk pisztrángért. (Addig is, amíg a Bittva nem kezdi ontani huszasával a legalább 30 dekányi pisztrángokat...Süldők azért már horogra kerültek errefelé is.) A történet innentől otthon folytatódik. Én már a halak érkezése előtti napon elkészítettem  - természetesen titkos receptúra alapján -  a halpácot. A kizsigerelt halakat ebbe a pácba érleltük egy éjszakán át, majd alaposan letörölgetve szárítottuk szintén egy éjszakán át hideg helyen, kampóra fűzve őket:(( Másnap a füstölő előkészítése a ház ura feladata, én csak sertepertéltem körü

A minap a FB-n bukkantam erre a "könyvecskére" és olyannyira örömömet leltem benne, hogy szeretném megosztani Veletek itt, a Bloggeren is. Próbáljuk megtanulni és továbbadni ezt a tudást másoknak és főleg gyermekeinknek, hisz sokkal szemléletesebben meséli el  a Holdciklusok - holdnapok (hónapok) neveit, mint a maiak. https://www.facebook.com/photo.php?fbid=3121480172155&set=a.1138288713608.15630.1719111135&type=1&pnref=story Sajnos, nem tudom hogyan kell képként átmenteni ide, ezért a linket osztottam meg. Azért bemutatom képekkel azt is, mi hogyan készülődünk az Álom havára:)) : E gyönyörű asztali vagy ajtó előtti óriás mécsestartó egy példánya már a Bodzás Vendégház hangulatát emeli, készülődve a Karácsonyra!

Kép a Pinterestről Kép a Pinterestről Kép a Pinterestről Aki kezdetektől olvassa a blogot - jesszusom, már öt éves! - az tudja, hogy nem vagyok született falusi, én is fiatalasszonyként váltottam életformát, kisvárosból falura. Már szüleim is városiak voltak, bár ők még falun születtek...Így a falun élés tudományát én is a mindennapokból tanulom, még a mai napig is. Ezt csak azért mondom elöljáróba, mert ami a falusi embernek a vérében van, az anyatejjel szívta magába, tehát a világ legtermészetesebb dolga, az nekem még sokszor ma is talány és kérdőjel. Ez a poszt ma egy rendkívül tojásszegény, mondhatnám úgy is, hogy tojás nélküli időszakban íródik, és a kapirgálós tojás milyenségét próbálja körülírni - ha már nincs is tojás a kosárkámban, legalább elméletben. A tavalyi és a kétéves tyúkjaim már nem, a jércék pedig még nem tojnak, amúgy most zajlik náluk a tollváltás, nem győzőm lapátolni az udvarról és a tyúkólakból a tollpihéket, amiket szanaszét hord az ősz

Már rég tartoztam ezzel a bejegyzéssel.  Gyüttmentként  keresem a helyi specialitásokat, ételeket, melyeket a sváb lakosság fogyaszt és magáénak tekint. Azonban azt kell mondjam, hogy ételeik nagyrésze már összeolvadt a tájegység ételeivel, így a bakonyi gombás és tejfölös ételek, a sült és kirántott húsok, a gombócok, a kelt tészták képezik a mindennapok eledeleit náluk is. Ez a tyúkleves azonban szinte elmaradhatatlan a vasárnapi asztalról, illetve sváb lakodalom nálunk el sem képzelhető enélkül. A levesbe általában a már öregebb szárnyast teszik, s a  több órán át gyönygyözve főzött hús a fazék mellé kerül kínálótálra a tyúklében főtt zöldségekkel együtt. Gyakrabban használják a sárgarépa mellett a paszternákot, a káposztalevelet is. - Érdekes adalék a helytörténetünkhöz, hogy Ganna valamikor a káposztaföldjeiről volt híres -.A fűszerekkel szerintem csínján bánnak, a bors, majoránna, hagyma, fokhagyma, petrezselyemzöld mellett (látjátok, a zöldségek egy részét fűszerként említem..