Zavarbaejtően...

...nyugodtan telnek a napok. Az első napok pánikos kapkodásban, agykattogásban teltek: most mi lesz?...kinek hol lesz ránk szüksége? ...mi lesz a vendéglátással...?
A tavaszi kikelet is mindig riadót fúj: itt az idő, tenni kell, tisztítani, megújulni, tüdőt kitágítani, új életeket nevelni.  Ki a fűtött lakás melegéből, ki a levegőre, sokat, még többet, minta hidegben, kényszerűségből.

Korán világosodik, egyre korábban kelünk, kényelmesebben, nyugodtabban lehet elvégezni a napi teendőket, hosszabbak a nappalok.

Nem kell, nem lehet sehova menni, vendég se jön. Hát sajnos.

Naptárbejegyzések törlődnek, programok maradnak el, nem megyünk köszönteni. Csak a mamának fát, tüzelőt behordani.

Zöldet kívánunk, de azt minden mennyiségben. Túlélte az enyhe telet a metélőhagyma, a metélő fokhagyma, friss-zsenge a a medvehagyma, ilyenkor legjobb a csalán teája. Fényes, bőrszerű levelekkel bújik a citromfű, desszertek, sajttálak díszítője, könnyű alvás segítője.

Ropogtatjuk a savanyú káposztát, jelenlegi vitaminbombánkat. Persze nem lettünk vegák, csak most a növényi előnyt élvez. A háztáji husi majd szép lassan, ráérősen sorra kerül, néha csak hétvégenként, ahogy a régmúltban is.

Most mindenki kenyeret süt, én is, bár ez nem újdonság. Van mit enni, jókat, és ez jó.

Sok a dolog, mert tavasz van, valami mégis megváltozott. Kell, hogy a hamiskodás, az önzés, az öntetszelgés, az álomvilág-kergetés, a féltékenykedés helyét átvegye valami jobb, élhetőbb, egyszerűbb, maszktalan emberség.

Hogy szabadon írok, nem marketingszöveget.

Ki fog derülni, miben hiszünk, át tudunk-e szokni valami másra. A természet, az élővilág most fellélegzik tőlünk.. Döbbenetes nyomást gyakorlunk rá.

Most egy kicsit tél is lett, hideg van, fázós szelek fújnak. Dideregnek a nyiladozó tulipánok. Esélyt kaptunk a lelassulásra, a gondolkodásra.

A gyógyhatású tavaszi ételekről

Csalánleves

Tavaszi vadsaláta

Podagrafüves fűszervaj

Csalános töltött tészta

Ma a gyomok között tartjuk nyilván őket - irtjuk is az állományukat a szép, sima, egyenletes füvű kert érdekében - régen viszont a vidéki szakácsok és háziasszonyok nagy örömmel várták az első zöld hajtások megjelenését.
Tyúkhúrból, turbolyából, pitypangból, csalánból, vadmustárból, vadsóskából, medvehagymából készültek olyan egyszerű ételek, melyek a tél után a test "újjáélesztését" segítették, krémlevesek, mártások, tésztaételek, köretek, saláták formájában, húslevesek zöldségeként, bátrabbaknál akár nyersen.
Gyerekkoromból én is jól emlékszem a mályva, a vadsóska savanykás ízére, amit vigyorogva rágcsáltunk csavargásaink során a barátokkal.
A tavaszi ehető vadnövények kultusza világszerte növekedőben van, egyre-másra ássuk elő nagyanyáink féltve őrzött receptúráit és jövünk rá arra, hogy a természet bőségesen ellát minket "éltető" ételekkel. Felhasználásuk sokoldalúságáról , a belőlük készíthető ételekről meséljenek a fenti képek. Ezek az ételek nem csak egészségesek, hanem szemet gyönyörködtetők, gyűjtsétek és készítsétek örömmel,  tegyétek a család asztalára a tavasz első vitaminbombáit.

Mindennapok vidéken

...szakadó esőben, február 26-án.
Élet természet közelben, nem csak napsütésben. Ezt is szeretjük, jobban, mint a hófúvást, extrém hideget. Bár arra is felkészültünk tavaly, és klímaváltozás ide- vagy oda, mi örvendünk az enyhe télnek, és szeretjük az esőt is! Csakúgy, mint a kacsák, galambok:)))

Reggeli fürdőzés

Szobanövényeink portalanítása

Istálló környék

Nem tudunk betelni a kacsák örömével

Kell az eső, ha már hó nem volt...

Én...esőkabátosan

...készülünk a szezonra:  zellerszár elvetve

Kovászos kenyér autolizálás

Hmmm. ..és persze közlekedünk is ki-be. Majd felmosunk...egyszer

Falusi vakáció

Ugye, már tervezitek a nyarat, a kikapcsolódást, és várjátok a meleg nyári napsugarakat, a felhőtlen pihenést?

Képzeljetek el egy takaros, csendes bakonyi zsákfalut, benne egy pici öreg parasztházat, ahol kifeküdhetsz egy pokrócra a virágos kertben, és bámulhatod a tovakúszó felhőket az égen, hallgathatod a vidéki madárkert ezerféle csiripelését-csicsergését, apró bogarak miriádjainak zümmögését.

És mennyi mindent kipróbálhatsz, amire a városi beton- és jármű-dzsungelben se időd, se kedved nincsen, és talán már el is felejtetted azokat a boldog gyerekkori pillanatokat, amikor minden másból kikapcsolva belefeledkezhettél egy pillangó, egy hangya vagy egy csiga fürkészésébe, a réti virágok gyönyörűségébe, a  langy szellőben hullámzó fűtengerbe.

 Itt beszippanthatod az érő búzakalász illatát, gyönyörködhetsz a falu szélén legelésző birkanyájakban, marhacsordákban, a határban ráfeledkezhetsz a Somló pompás látványára – és persze meg is látogathatod, hisz alig 25 km-re fekszik tőlünk  csonka kúpja, remek borászatokkal, csodás panorámával.

A falun keresztül csordogáló Bittva patak  megnyugtató hűvöse mellett túrázhatsz, sétálhatsz, akár gyermekeddel, akár  négylábú kedvenceddel együtt, s ha van fürdőpapucsod, bele is tapicskolhatsz (csak óvatosan a kisrákokkalJ) A hűs patak mellett árnyas játszótér fogad, itt megpihenhetsz sétából jövet, fáradhatatlan kicsinyed pedig új erőre kaphat a falusi fajátékok között.

5 tipp, hogy kiknek ajánljuk ezt az idilli falusi kikapcsolódást, agroturizmust:

-         -   ha egy tengerparti nyaralás után még belefér az időbe-keretbe pár nap falusi vakáció

-         -   ha idén bakonyi körutazást tervezel, sokféle látnivalóval, túrával, de más-más szálláshelyekkel

-         -  ha úgy döntesz, hogy idén csak azért sem mész külföldre, nem számít, hogy mit szólnak a kollégák,  és különben is van még a SZÉP Kártyádon elkölteni való

-         -  ha a gyerkőcök az irányú igényét tartod szem előtt, hogy ők „állatos” helyre szeretnének menni, mert imádják a lovakat, kutyát-cicát, tyúkot-kacsát és a nyuszikat (egy nyuszi a nyaralás idejére bérbe vehető, tanulni a felelős állattartást)

-         -  ha fontolgatod a vidékre költözést akkor épp itt az ideje, hogy körülnézz nálunk, mi hogyan valósítottuk meg, így ezt a projektet összekapcsolhatod a nyaralással, kellemest a hasznossal.

Ehhez kedvcsinálónak nézzétek meg a legszebb képeinkből összeállított válogatásunkat.

Ezen a nyáron is hív a Bakony, és Ganna,  vár a Bodzás Vendégház: Zsuzsa és Ferenc

Permakultúra

Lassan itt a tavasz, kerttel rendelkező barátaim már bizonyára terveznek, palántáznak, ki-ki lehetőségeihez, idejéhez mérten, mint ahogy mi is. A kert idén sem fog nőni - sőt, inkább még kisebb lesz, és a veteményezni kívánt zöldségek száma is kevesebb lesz. Viszont abból a kevésből, ami az elmúlt évek alapján bizonyította, hogy kedvez neki a hűvösebb, párásabb, kevesebb napfényt adó klíma, azokból inkább valamivel több lesz ültetve. Az ágyások közé fűszersorokat tervezek. 

És most olvasásra ajánlom a ma divatos kertművelési módról szóló cikket,  azzal a céllal, ha van tapasztalatotok, írjátok meg kommentben. (Ha jól emlékszem, a Györgytea hírlevelében olvastam a lentieket)

Permakultúra, ökológiai gondolkodás

A permakultúrás gondolkodás a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. A növények, állatok, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. Így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken. A permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait.

A permakultúra hármas követelményrendszere:

• A Földi bioszféra védelme
• Az emberek védelme
• A javak igazságos elosztása

A David Holmgren által megalkotott 12 fő alapelv:

1. Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát
3. Érj el hozamot
4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
6. Mindent hasznosíts
7. Tervezz mintáktól a részletekig
8. Elkülönítés helyett törekedj egységre
9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
10. Használd és becsüld a sokféleséget
11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan

"Nagymamámnak nem volt szeméttartója. A konyhai maradékot a malac ette meg, mert bár városban lakott, a kertben hátul volt egy aprócska disznóól egy disznó számára, akit legnagyobb gyerekkori rémületemre egy hideg téli hajnalon kivégeztek. Ma is emlékszem, hogy dugtam a fejem a párnák alá, hogy ne halljam a visítását.
Szóval a disznócska kapta a moslékot, amiben krumplihéjtól az ételmaradékon keresztül száraz kenyérig mindenféle olyan is volt, amit ma kikiáltunk szuperegészséges ennivalónak, mint például a korpa. Ma is látom, ahogy nagy fazékban melegítette esténként, karjával kavargatta, a korpa rászáradt a bőrére. Savanyú szaga volt a mosléknak, nem szerettem.
Az éghető szemetet elégette. Nem volt sok, egy kis papír, amibe csomagolták a felvágottat vagy a húst, meg a kertből kikerülő száraz ágak, gallyak.
Műanyag szemét nem volt. Se fólia, se szatyor, se műanyag tálca, amibe olyan gusztusosan csomagolják manapság a gyümölcsöt, húst. A tejfölt, túrót a kofánál vette, oda maga vitte az edényt. A tejet kannába mérve vette a fűszeresnél. A kenyeret à la nature a kezébe adták, max. egy tanga nagyságú papírba fektetve, aztán azt berakta a cekkerbe. Vászonból volt a cekker, a füle rojtosra kopott a sok használattól.
Még a hamu volt, amit azért valahová rakni kellett, és az nyáron is volt, mert sparhelten főzött, ott tüzet kellett rakni mindennap, még a nyári kánikulában is.
Abból annak idején szappant főztek, én ilyet nem láttam, de mesélték. Télen hamuval szórta le a jeges járdát a ház előtt.
A nagymamám nem volt vegetáriánus, nem volt környezettudatos vásárló, és nem volt ortorexiás (egészségmániás). Azt ette és etette a családdal, ami éppen volt – szezonális zöldséget, gyümölcsöt a helyi termelőtől, akit kofának hívott. Nem gondolkodott azon, hogy kell megmenteni a Földet, befoltozni az ózonlyukat, és csökkenteni a CO₂-kibocsátást. Csak egész egyszerűen úgy élt, hogy mindehhez hozzájárult. Épp úgy élt, ahogy ma a legtudatosabb környezetvédők.
Egyáltalán nem gondolom, hogy az élet jobb volt azelőtt. Csak azt kérdezem magamtól, hol siklott ki mindez? Hol tértünk hamis vágányra? Hol hagytuk el ezeket az egyszerű reflexeket? Hol vágtuk el magunkat a természettől, amiből születtünk?
És főleg: van-e visszatérés?
Mi lenne, ha idén megpróbálnánk??"