2020. július 30., csütörtök

Tikkasztó július...

Az esős júniusból lassan átváltozik az időjárás a tikkasztó nyári melegre, arra az időre, amit a nyaralni vágyó elvár a nyaralása idejére. Legyen, meleg, süssön a nap, ide a fürdővizet "ízibe". Bizony, már a vidéki nyaralásnál is kezd "elvárás" lenni a medence, ha autentikusan keresgélünk, jó a dézsa, retróban meg elmegy a a diófa alá kitett kád is. Azért legyen a sufniban egy felfújható gyerekmedence meg persze kerti csap, amivel fel lehet tölteni.
Mi strandolni a teveli tóhoz irányítjuk a vendégeinket, ami egy mesterséges víztározó stranddal, horgászási lehetőségekkel, gyönyörű panorámával, vadregényes helyekkel.
Épp ezért nosztalgiázom azon, mekkora csoda és öröm, ha egyszerűen és magától értetődően találkozik vendég és vendéglátó egymásra hangolódása.
Szülők, akik a vidék Magyarországát akarják bemutatni gyerekeiknek. Nem baj, ha ez már nem a nosztalgiázós, pipinevelgetős, tehénfejős, rőzsehordós, kalocsai mintás házinénis történet.
Valós mai élet vidéken. Idén nincs kotlatás, van viszont majdnem negyven keltetőgépes pipigyönyörűség, saját tojásból.  Se galamb, se kacsa nem akar költeni, elhagyják tojásaikat, valamiért ők is meg vannak zavarodva.
A kert bizony egy dzsungel, nem is értem, miért gondoltam, hogy valaha ezt példaértékűnek fejlesztem majd a nagyvárosi betonrengetegből idetévedőnek. Képtelenség. Hiába kap el tavasszal a gépszíj: ásd fel, trágyázd be, ültess! Sok éves tapasztalat már, hogy kora nyártól, amikor épp a kikelő zsenge termény körül kellene minél több munkát végezni a kártevők és az eluralkodó gaz irtása terén, épp akkor fogy el az idő a vendéglátás miatt. (Az időről való értekezésemet - mások tollából - épp az előző posztban fejtegettem. )
Az erősségünk viszont a töretlen jókedv, a vendégeink iránti elköteleződés, beszélgetési kedv, ha ők is úgy akarják. Amikor előkerülhet a finom somlai, vagy egy kellemes balatoni piros. Ha a megszokott menü helyett valami mást kérnek, és  én elő is rukkolok a mással. Megsütöm a tortát, ami nincs az étlapon, de tetszett a blogon. Boldogság, egymásra nézés: ez nem került semmibe.
Kisgyerekek álma valósul meg, és ez is örömódává válik...Bár megígértük a lóra ültetést, Ferinek mégis el kellett mennie a megbeszélt időpontban...Mire megjött, már besötétedett. Akkor is, egy gyereket nem lehet becsapni, jöjjenek fel, villanyfénynél is megoldjuk a Malátára-ülést.
Úgy hisszük, és tudjuk is, hogy sikerült felejthetetlenné tenni a pár napot nálunk, a Bodzásban.  A sok és összetorlódó feladat mellett ez nekünk is nagy élmény, és valljuk, ezért is érdemes csinálni.
Felejthetetlen volt az asztalos műhelyben tett látogatás, az igazi érdeklődés a tevékenység iránt, az egyszerűbb műveletek bemutatása. Még ha nem is lesz asztalos a fiatalemberből, jó tudni, hogy városiként mégis kapott bepillantást a bútorgyártásba, abba, ahogy a nyers fa egyszer csak lecsiszolódik és alkalmassá válik asztallá, székké, szekrénnyé válni.
Jövő héttől pedig már a szauna-projekt is elindul, de erről majd később írok.
Értelemszerűen ez nem egy képes bejegyzés, csak bízom benne, hogy fotó nélkül is lesz, aki elolvassa.

2020. július 25., szombat

Idő...nyugalom

Látszólag két ellentétes fogalom. Az időre manapság csak úgy tudunk gondolni, mint amiből kevés van,  gyorsan fogy, és benne a jelen történései pezsegnek. A nyugalom eszerint az idő ellentéte.
 
Idő. Jelenleg még nem döntött, megfejthetetlen, irreális jelenség. Mind koncepcióként, mind valóságként létezik. Számos fizikus, matematikus és filozófus megpróbálta kibontani , de továbbra is megfoghatatlan illúzió.

 Elveszítettem már? Maradj velem - az idő témája bonyolult és extrém, mivel még a kvantumfizika sem magyarázza meg azt megfelelően. Más szavakkal, nehezebb, mint a rakétatudomány
„Minél idősebb leszek, annál jobban rájöttem, hogy a végső luxus az idő” - Michael Kors

Napi szinten úgy értjük, hogy az időnek természetes rendje van, folyó sorrend, ahol egyik dolog történik a másik után, de nem történhet meg, mielőtt valami már megtörtént.  Az idő létezik, ez biztos, de hogyan kell leírni azt aktualitásként? Mindannyian érezzük, mi az idő. A szótárak azt a „mért időszakot” írják, amely alatt egy cselekvés, folyamat vagy állapot fennáll vagy folytatódik, de ez önmagában problematikus a mondat boncolásakor . Csakúgy, mint a végtelenség elképzelhetetlen, úgy az idő gondolata is.
Az időt csak saját korlátai szerint értjük meg; a földön töltött időnk, hogyan töltjük az időnket, milyen kevés időnk van, mit kell tennünk az időnkkel ... Tudatlanul mérjük az időnket változásokkal és tevékenységekkel, a körülöttünk és velünk zajló dolgok számszerűsíthető ábrázolásával. De a klasszikus mechanikában az idő „valami egyenletesen halad, függetlenül attól, hogy mi történik ezen a világon”  És mégis, egy másik tisztelt tudós az ellenkezőjével állt elő - a relativitás speciális elméletével, amely szerint az idő nem áramlik rögzített sebességgel. Ez a tudós Einstein volt, egy név, amely szinonimája a zseniknek, tehát igaza volt-e, amikor azt állította, hogy a mozgó órák lassabban ketyegnek a helyhez kötött órákhoz képest?
 Napi szinten két időforrást tapasztalunk meg; órák és a belső testünk órái, az idő múlásával kapcsolatos személyes, pszichológiai képzetünk.  Az óra szerint mérjük a cselekedeteinket, és az absztrakt elvárásainak számszerűsítésére (és így kézzelfoghatóvá tételére) használjuk.
Mindannyian eltérően tapasztaljuk meg az időt, az idő múlása szubjektív. Tehát ez mind a fejünkben van?
Az idő csupán emlékeink és elvárásaink jellemzője ”- Avicenna perzsa filozófus

Van egy másik elmélet, úgynevezett relacionizmus, amely kimondja, hogy az idő csak akkor fordulhat elő, ha változás történik. Ez azt jelenti, hogy ha minden megállna; mozgás, növekedés, sejtes tevékenység, sőt gondolatok - mint egy felfüggesztett animációs esemény - akkor az idő is leállna, mivel ez csak a változás mértéke. Talán ez magyarázza az „álló helyzet” kifejezést, amelyet akkor használnak, amikor egy időpont örökké tart, amikor a pillanatba zárva vagy, amíg valami meg nem változtatja a varázslatot; lélegzetelállító kilátás, amelyet egy csapkodó sirály, a szerető ölelése,  s  olyan pillanatok, amikor az idő elillan, a világ eltűnik körülötted, és az örökkévalóságig visszatartja a lélegzetét .

Vagy legalábbis ez számít neked a pillanatban. Mindenki más számára az idő múlik, mint mindig. És ezért kell időt fordítanunk az magunkra.  Az idő luxus, néha meg kell engednünk magunknak az érzékelését.

(A bejegyzés témájául szolgáló alapötlet, az IDŐ, nem saját gondolatok, viszont rokonszenvezek velük, továbbolvasásra, gondolkodásra alapot szolgálónak tartom, ha van hozzáfűznivalótok, ne tartsátok magatokba. Egy vidéki vendégház pihenésre, az idő átértékelésére hivatott hely, ezért fontosnak tartom a témát.)

2020. június 24., szerda

Majonézes gévagomba-körtesaláta csilivel




Nincsenek magvas gondolataim, megyünk bele a nyárba, lassulunk, fáradunk. Kettészeljük a napot pihenőkkel, mert annyi a teendő, egyhuzamban már nem megy.
Az előrejelzések beváltak: az egész nyár betelt vendégekkel, úgy tűnik, tényleg idehaza nyaral a magyar, legalábbis többen, mint eddig. Sokkal nagyobb a kereslet a házi kosztra is, talán mert az éttermekben is új szabályok vannak. Szóval mozgalmas nyárnak nézünk elébe, és akkor még nem is beszéltem a még mindig készülő szaunaházunkban folyó végmunkákról, ahol nagyjából a bebútorozás lenne hátra. És várjuk a Kisfaludy pályázat eredményét is, hátha sikerül felgyorsítani a folyamatokat. Mondjuk mi már hozzá vagyunk szokva a saját erőshöz és a piaci kamatozásúhoz, vissza nem térítendőt még soha nem tudtunk megcsípni, pedig próbálkoztunk.

Szóval pihenésképpen főzünk, pepecselünk a konyhában, most épp egy frissen kapott-szedett gévagomba ejtett gondolkodóba. Nem igazán szeretem jellegtelen íze és tömör-szivacsos állománya miatt, de ez eléggé fiatalnak tűnik, könnyen roppant a húsa, egy saláta körvonalazódott belőle. Mindenesetre feltettem főni lila- és fokhagymával, babérral, sóval, pici cukorral és késhegynyi habanero csilivel. Amikor megpuhult, kevertem hozzá felszeletelt körtét nyersen.
Az egészet összekevertem egy majonézes salátaszósszal (olívaolaj, mustár, pici tejföl, citromlé), a tetejére vágott metélőhagymát szórtam.
Hmmm. Egész tűrhető lett.

2020. június 15., hétfő

Ribizlikrémes máktorta- bohém módra





Hétvégi szösszenetem, csak hogy megmaradjon a receptje a családi legendáriumban. A krém frissen szedett ribizlinkből készült.

Ribizlikrém:
- fél kiló ribizli
- 15 dkg cukor
- 1 dl tej
- 8 dkg burgonykeményítő
- 20 dkg margarin
A ribizlit becukroztam, hagytam levet engedni, majd feltettem főni. A pici tejben elkevertem a keményítőt, és ezzel sűrítettem a gyümölcspépet, amiben bőven hagytam egész szemeket is. Langyosra hűtöttem, majd a szobahőmérsékletű margarint elkevertem benne. Amikor teljesen elolvadt, betettem a hűtőbe.

Máktorta bögrésen: 1 bögre kb. 2,5 dl
- 1 bögre liszt
- 2 kávéskanál sütőpor
- 1 bögre darált mák
- fél  bögre cukor
- 1 citrom lereszelt héja
- pici fahéj
- 1 bögre tej
- 2 tojás
- fél bögre étolaj

A száraz és a folyékony összetevőket külön-külön kikeverjük, majd összedolgozzuk
Kivajazott vagy sütőpapíros tortaformába öntjük a tésztát és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. (kb. 35 perc)
Hagyjuk kihűlni, majd kettévágva megkenjük a kihűtött ribizlikrémmel, bevonjuk kívülről is.
Tejszínhabbal díszíthetjük.

Profi cukrász felszerelésekkel és tudással művészibb, esztétikusabb is lehet, no de mivel én csak botcsinálta házicukrász vagyok évente egy-két tortával, sütivel...no hát ezért adtam a "Bohém" fantázianevet neki.,


2020. május 18., hétfő

Mediterrán ízvilágú nyúlcomb

Fantasztikus harmóniájú ételkölteményt sikerült a vasárnapi asztalra varázsolni. Ha hozzájuttok természetes tartásból származó nyúlhúshoz (pl, lapocka, comb), mint amilyen nálunk is lesz(van)
akkor próbáljátok ki az alábbi receptet:

Hozzávalók:

- nyúlcomb, lapocka
- zsályalevél, rozmaring, fenyőmag
- balzsamecet
- zsiradék (pl. kacsazsír)
- tej
- só, bors

Elkészítés:

Az előzőleg befűszerezett (só, bors) húsokat lefektetjük egy kizsírozott(olajozott), zsályalevelekkel dúsan kirakott tepsibe.
A combokat (lapockákat) enyhén átdörzsöljük sűrű balzsamecettel, megszórjuk frissen morzsolt rozmaring levelekkel. Annyira szuper, hogy most ezek a fűszerek rendelkezésre állnak a biokertben, csak le kell szedni őket, semmihez sem hasonlítható a friss tavaszi fűszer aromája az ételekben!
A fenyőmagot enyhén megpirítjuk, szárazon, és elszórjuk a húsokon.
Tejet öntöttem alá, lefóliáztam, és a sparhelt sütőjébe tettem elősütésre. Kb. másfél óra után áttettem a villanysütőbe, meglocsolgattam a fűszeres húslével, amit közben engedett. Még kb. egy óra sülés-párolás, plusz fólia nélkül a combok  pirítása magasabb hőfokon (230 fok) kb. 20 percig, és elkészült ez az ízletes húsétel, bármely ünnepi asztal étke lehet, de nyúlhús túltengésben "szenvedőknél", és pláne a mediterrán ízvilág kedvelőinél méltó helye lehet a hétvégi asztaloknak is.
Mediterrán körettel fogyasztottuk: édeskömény gumót negyedelve, panírozva kisütöttem. Azért készítettem hozzá krumplipürét is, biztos, ami biztos, hátha a család konzervatívabb tagjai (szóval rajtam kívül a férjem és lányom is) meghökkennek a vasárnapi asztalnál. Sok-sok friss metélőpetrezselymet is kínáltam, ami szintén a Bittva-parti kiskert kincse májusban.
Nincsenek ínycsiklandozó fotók, a fantáziátokra bízom a végeredményt, és azt a felismerést, hogy egy csodás elkészítési móddal még azt az élelmiszert is meg tudjátok etetni a családdal, amit úgy gondolnátok, hogy nem. Igen, talán még a csigát is.
Mediterrán nyúlhús fűszerezés

Frissen szedett zsályalevél

2020. május 12., kedd

Száraztésztagyár

A covid magával hozta a kenyérsütés feléledését, mindenki kenyeret gyúrt, elfogyott az élesztő a boltok pultjairól. A vendégmentes napokon én is készítettem újfajta kenyereket, péksütiket, kipróbáltam sokféle lisztet, holott magunk nem vagyunk nagy kenyérfogyasztók, különösen én. A háztartásunk is háromszemélyes jelenleg, amúgy csak kettecskén vagyunk emberrel.
Örvendtünk a házi kenyérgyártás feléledésének, én most továbblépek, épp azért mert alapból kevés kenyér fogy nálunk, viszont nagyon szeretjük a mediterrán étrendet, azon belül is a tésztaételeket, húsokkal, halakkal, szószokkal, adva van a madárhusi galamb, tyúk és kacsa formájában is, így rácuppantam a tésztagyártásra, használatba vettem a Marcato féle tésztagépet, amit anyukámtól örököltem. Egyelőre csak vékonytészta, és szélesmetélt hozzávalókkal rendelkezik, de mivel az első próbálkozások sikeresek voltak, be fogom szerezni a spagetti és ravioli gyártáshoz szükséges alkatrészeket is. Mediterrán - olasz - ételek kedvelőiként az első próbálkozások durumlisztből, sima BL 55 lisztből, valamint a simaliszt medvehagymával dúsított változatából készültek, sikeresen.
Az első próbálkozások sikerén felbuzdulva a tönkölyliszt is bevetésre került, itt azonban a lendület megtört - valószínűleg a tészta hosszú ideig várt a feldolgozásra, megkeményedett, a gép nem győzte kiköpködni a száraz darabokat, és én is megszenvedtem a feldolgozást, tripla annyi időbe telt feldolgozni a tésztát, mint az elődjét durumlisztből, és még így is rengeteg volt a selejt - a lisztmennyiség legalább 20 %-a. Ha erőt veszek magamon, és újból próbálkozom - kell egy kis idő a negatív tapasztalat feldolgozásához - mindenképpen azt kell alapul vennem, hogy a keményre kidolgozott tésztát nem szabad hosszú ideig állni hagyni, legalább fél órán belül fel kell dolgozni. Remélem, jól sejtem, hogy ez volt a fő probléma, nem pedig a recept, és a másfajta liszt.






2020. május 2., szombat

Tavasz...természet...járvány idején

Azért az élet nem minden területe állt le a járvány idejére. Még a sokat gyötört Természet is megrázta magát és újraéledt, lüktet, látványos és illatos. Megnyugtató, pihentető ez a kicsattanó, virágpompás életigenlés.
Most különösen igyekszem átélni annak az örömét, hogy egy ilyen bájos, alig pár száz fős bakonyi településen élhetek, ahogy ezt sok tíz évvel ezelőtt elterveztük, és lassacskán megvalósítottuk - valósítjuk mind a mai napig. Élet- és életmód, körülöttünk a teremtett világ gyönyörűségei és mindaz, amit magunk teremtettünk a kezünk munkájával. Körülöttünk az állataink, a kert, a gyümölcsös, a folyamatos ismerkedés-tapasztalás egy elfeledettnek hitt tudományban, az élő-világban, amit nem az iskolában tanítottak. És azt se tanítják ma még, hogy hogyan lehet a leghétköznapibb dolgokban meglelni azt az elégedettséget, ami ma a boldogságkereső iskolákba tereli a népeket: mondja már meg egy guru hogyan lehetnék boldog? Mert talán ez az egyszerű elégedettség, az illúzióktól megfosztott "levés" az nem annyira tesztoszteron-növelő, izgalmas-pörgős, viszont hosszú távon mégis éltetőbb. És valóban nem hasonlít ahhoz a múló elégedettséghez, amikor az embert előléptetik a munkahelyén, céges autót kap, bónuszokat gyűjt.

Mondják, hogy túl leszünk ezen a krízisen, ki így-ki úgy. A megtisztulás-egyszerűsödés most egyszerűnek tűnik. De vajon el tudjuk-e dobni felesleges dolgainkat, azt az óriás bőröndünket, ami tele van kacattal, felesleges tárggyal, mentális teherrel? Tetszik Charlie Chaplin 70. szülinapján íródott idézete: "Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek, dolgok, helyzetek, és minden ami elvitt önmagamtól"






2020. április 7., kedd

Állatsimogató vagy gazdaság?

 Gőzerővel tavaszodik, így karantén ide vagy oda, faluhelyen bizony megsokasodik a munka, nemigen van idő számítógép előtt ülni, és blogbejegyzésen töprengeni. Ezt a cikket már régóta tartogatom, itt az ideje megosztanom, a témája mindenképpen falusi, állatokról, gazdaságról, gazdálkodásról.  (F. Tóth Benedek tollából Az ízlelőről). Jó olvasgatást kívánok!


Persze, úgy sokkal előkelőbben hangzik, ha nyuszkanyakúnak mondjuk, de az azért mégiscsak kopasz. Már ha tyúkról van szó, ugye, mert néhány tájegységben, ahol a nyuszka nyuszikát jelent, némi zavart okoz az értelmezése. És a tyúk mégse nyúl. Rendszertanilag sem nagyon illenek össze – és nem csak azért, mert a tyúk madár.
Őshonos tyúkból viszonylag jól áll az ország. Sok van belőle, tízezerszám szaladgál, jut belőle tanyák udvarára, szárazra söpört porták földjére, és tenyészetekben is akad belőle bőven. Ráadásul több fajta is. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán például van belőlük mindjárt hét. Nevük is van, illik tehát felsorolni: kendermagos kopasznyakú és fedettnyakú; magyar fehér fedettnyakú és kopasznyakú; erdélyi kopasznyakú; magyar sárga fedettnyakú; fogolyszínű fedettnyakú.
Földi Gyuláéknál, Mátranovákon még nyuszkanyakú palóc is van, és a sárgából is lehetne kopasznyakú, de hívják bármilyennek is, ezek a tyúkok alapvetően parlagi fajták. Tollazatukban különböznek, ám kivétel nélkül szívós szárnyasok, lassú növekedésűek, nem igényelnek semmiféle mestertápot, különösen nem olyat, amelynek összetevőit laboratóriumban matekozták. A parlagi fajtáknak nem kell sem hormon, sem antibiotikumok, mert alapból ellenállóak.

 

Felfújtak és egészségesek

Szomor Dezső még a nemesítés tárgykörében is szigorú vonalat húzna, merthogy mi szükség van arra, amikor a nemesítés gyakorlatilag egyet jelent az állat megbetegítésével. Mert persze lehet látványos izmokat növeszteni bármilyen élőlényre, de a vadak húsa is éppen attól értékes, hogy tele van telítetlen zsírsavakkal, a nemesítés során viszont az izmok vizesednek, a zsírsavak pedig telítetté válnak. Ám mindaddig, amíg az emberek a szemükkel vásárolnak, a látvány győzedelmeskedik a gasztronómiában. A városi ember ugyanis, aki többnyire csak a boltban, feldolgozott formában találkozik a szárnyasokkal, honnan is tudhatná, milyen életet élt az a jószág; milyen körülmények között tartották, mivel etették, s mivel fújták feszesre az izmait. Éppen ezért némi tudás és ismeret is kellene ahhoz, hogy mi lehet a különbség például egy brojler- és egy parlagi tyúk között. Az egyik ugyanis lufi . Minden tekintetben. A másik minőségi áru. Egy brojlertyúknál alapvető követelmény, hogy minél rövidebb idő, pár hét alatt elérje a kívánt (vagyis a tömeg áru - piac igényeit kiszolgáló) vágási súlyt, a kéthárom kilogrammot. Míg egy megfelelően nevelt parlagi tyúk 12 hetes korában éri el az átlag 90 dekagrammot. Ha a tömegtermelés oldaláról közelítjük a kérdést, nincs kétség: a parlagi fajtáknak esélyük sincs betörni a piacra, még akkor sem, ha fogyasztásuk kifejezetten ajánlott volna – szemben a turbótáplálékláncra kapcsolt brojlerekkel.
Kendermagos kopasznyakú és fedettnyakú: Falusi udvarok és vasárnapi húslevesek kedvenc szárnyasa. Tojásokban gazdag. Sötétebb színe a rejtőzködés miatt alakult ki. Parlagi fajta, nyakát tollazat borítja, vagy csupasz. Jól bírja a rideg környezetet.
Magyar fehér kopasznyakú és fedettnyakú: Főként az Alföld és a Duna–Tisza közti területek szárnyasa volt. Parlagi fajta, nyakát tollazat borítja, vagy csupasz, ellenálló fajta.
Erdélyi kopasznyakú: ez a fajta nem visel tollat a nyakán, és olykor a hasán sem. A színe viszont jellemzően fekete. Van, aki bosnyák tyúknak nevezi.
Magyar sárga fedettnyakú: csőre és lába is sárga, az ország középső sávjának szárnyasa.
Fogolyszínű fedettnyakú: Tollazatának színe hasonlít a fogolyéhoz, erdős területek kedvenc kétlábúja. Fedettnyakú jószág.
Nyuszkanyakú palóc: Földi Gyula mátranováki tenyészetében él, az egyik legfiatalabb fajta. Az erdélyinél nagyobb testű, sárga bőrű, sárga lábú, sárga zsírú.
A parlagi fajták húsa izmos, ám mégis laza szerkezetű, és a 12 hetes állapot csupán azt jelenti, hogy ekkor a legalkalmasabbak arra, hogy kirántsák. Ilyenkor – kibelezve, kopasztva – 60-70 dekagramm hasznos rész marad belőlük, amiből 50-55 dekagramm a csontos hús. Ha a gazda megkegyelmez a tollasnak, azzal nem tesz mást, mint hogy elodázza a vágás idejét, de a tyúk húsa ezt követően válik érettebbé. A három hónapos madár megnyúlik, külcsínre csont és bőr formát mutat, így érdemes újabb két-három hónapot várni, amíg hús rakódik rá. Az érett madár húsa már csak levesnek és pörköltnek való, annak viszont kiváló. Ebből a folyamatból is látszik, hogy a parlagi fajtákat nem is érdemes benevezni a „hogyan és mivel etessük a népet” tömegmozgalmak versenyébe. Különösen nem a kopasznyakú kappanokat, hiszen azok meg arra is képesek, hogy csak kétéves korukban mutassák meg húsuk erényeit: még ebben az élemedett tyúkkorban is puha és laza szerkezetűek. Nyilván másként kell elkészíteni az ételt, ha ilyen hús kerül a lábosba, mert egy kicsivel több figyelmet, törődést és időt igényel főzése és sütése.

Ilyenkor mindig idekívánkozik a kérdés, miért nem az egészségre ártalmatlan, sőt jótékony hatással bíró parlagi fajták húsa sorakozik a boltok polcain. Szomor Dezső válasza riasztóan hangzik: azért, mert az őshonos baromfi legnagyobb gondja az, hogy nem kell senkinek. Na jó, ez ebben a formában túlzásnak hangozhat, hiszen faluhelyen számos kendermagos kapirgál az udvaron, és akinek ilyen vagy hozzá hasonlatos parlagi fajtája van, az soha nem mondana le saját nevelésének élvezetéről semmiféle vízzel és tápszerekkel felpumpált brojler javára, de tény, a lassú növekedés jelentős hátrányba hozza a minőségi húsokat a mindent másodpercek alatt felszippantó és eltüntető, tömegáruk pótlására berendezkedett piacon. Szomor Dezső egy hetvenes években elvégzett kísérletet hoz fel jó példának, amikor javában dúlt az iskolatej-mozgalom. A zacskós, illetve poharas tejek mellé kitettek friss tejet is, és azt vették észre, hogy a nebulók idővel a friss tejet választották. Mert ízletesebbnek, táplálóbbnak találták. Vagyis a parlagi tyúkfajták értékesítésében csakis akkor jöhetne áttörés, ha mindenki megkapná legalább a választás lehetőségét. Vagy a megfelelő egészségtudatos nevelés következtében mindenkiben kialakulna a választásra való igény.

 

Rókák és kakasok

Mert a parlagi fajták igénylik a figyelmet, a törődést. No nem feltétlenül a portákon, hiszen megfelelő nevelésük és takarmányozásuk mellett elvannak ők, köszönik szépen. A figyelmet a társadalomtól kellene megkapniuk. Olykor ugyanis a létezésük kerül veszélybe, ami állami beavatkozást igényel. Ebből a szempontból talán furcsának is hangzik manapság, de a XX. század második felében éppen a szocialista gazdaság mentette meg a parlagi fajtákat a kihalástól. Külön kormányprogramot írtak a törzsállományok kialakítására. Ráadásul mindjárt több helyen is, elkülönítve az állományokat, nehogy egy estleges vész vagy influenzajárvány gyökereiben irtson ki egy-egy fajtát. De egy komoly, magára bármit is adó tenyésztő még arra is figyel – különösen, ha egyszerre több parlagi fajtát nevel –, hogy nem engedi egy udvarra a sokaságot, hanem a szárnyasokat elkülönítve gondoskodik a vérvonal tisztaságáról. Merthogy a kakasok már csak olyanok, hogy megugorják egymás tyúkját. A keresztezett fajták húsmutatói ugyan nem feltétlenül tragikusak, de az erdélyi kopasznyakúak sündörögjenek csak egymás körül, a magyar fehér pedig ne vágyjon a fogoly színűre. Szomor Dezső még fajtán belül is gondol a kakasokra: tíz tyúkra tesz egyet, de tizenötnél többet már nem bízna a tarajosra, mert félő, legyen bármekkora legény is, a végén még nem ér körbe. A parlagon hagyott tyúknál pedig nincsen szomorúbb szárnyas a világon.

A vidám kopasznyakú tyúkok ugyanakkor hálás jószágok. A víg kedélyű parlagi fajta onnan ismerszik meg, hogy folyton mozog, a csőre be nem áll. Helyigénye tényleg nem kicsi, de a sok mozgás miatt van az is, hogy nem vizesednek el az izmai. Minél nagyobb területet jár be, annál jobban érzi magát. A kendermagos akár szürkületig is kint marad. Nem kell félni, nem bóklásznak el, bár ha túlságosan messze merészkednek az óltól, könnyen a róka étlapjára kerülnek. Igaz, amennyire elszaporodtak manapság a vörös bundások, a besurranóktól is félteni kell szegény tyúkokat.
A tollasok mindennap keményen megdolgoznak azért, hogy húsuk a legkiválóbb minőséget adja. Mert jól érzik magukat. Ha eszik a tyúk, főleg kukoricát, búzát, tritikálét (szemes takarmány, melyet a búza és a rozs keresztezésével hoztak létre), zabot, napraforgót, borsót. Fehérjeigényét a napközben bekapkodott bogarakkal, kikapart légylárvákkal elégíti ki. Amúgy nem eszik sokat, bár ezt tyúkja válogatja. Napi 10-20 dekagramm elegendő. És ezt a kört minden áldott nap lefutja. Hogy meddig él, az attól is függ, mikor vágják le, de lényegében kijelenthető, hogy többnyire addig él, amíg le nem vágják. Ha mégis megmenekül a késtől, egy parlagi fajta – genetikai kódja szerint – elkapirgál öt-hat éves koráig is. Ami pedig az utánpótlást illeti. Nem sok kopasznyakú tudja felvenni a versenyt a tojóhibridekkel, de aligha akarnának ringbe szállni tojásrakásban. Télen nem is tojnak, és februártól kezdve is csupán naponta egyet. Aztán jön a nyár, amikor pihen az állat, és szeptember–októberben már csak elvétve hagynak tojást maguk alatt. A lényeg ugyanis éppen az, hogy nem tojják túl magukat, mert a szaporodás meglehetősen igénybe veszi a testüket. Egy izmos parlagi fajta így is 100-150 tojást rak évente, a kendermagos kicsit többet.
Szomor Ökofarm: A Kiskunsági Nemzeti Park területén (Apaj környékén) működő gazdaság száz alkalmazottat foglalkoztat, hetven állandó, harminc időszakos munkát végez. A gazdaság fő profi lja az őshonos fajták tenyésztése, kiemelten a szürke marha, de foglalkoznak rackával, mangalicával, bivalyokkal, dámszarvasokkal
is. Apajpusztán az öszszes őshonos tyúkfajta megtalálható. A Szomor Ökofarmon ez fajtánként ötven tyúkot és öt kakast jelent.

 

Megbecsülni az ételt

Szomor Dezső szerint szerethető jószág a tyúk, és nem csak főzve, sütve vagy rántva. Amikor elhatározta, hogy magához veszi ezeket az őshonos kétlábúakat, még maga is érdeklődve nézte, miként élnek és mozognak, hogyan mutatják meg fajtájuk jellemző tulajdonságait. Ma már gyönyörködik bennük. Nézi kiállásukat, tollazatuk színét. Különösen a kappanok látványa ragadja meg, és azon tűnődik, vajon mikor jut el odáig a városba szorult ember, hogy felismeri azt, ami nemcsak az őshonos fajtáknak fontos, hanem az emberi szervezetnek is: minél egészségesebben táplálkozik valaki, annál inkább része lesz annak a folyamatnak, amelyre ez a világ teremtetett. Azaz: ha jól bánunk a környezettel, elegendő mindig csak annyit kivenni és elvenni belőle, amennyire szükségünk van, s amennyi pótolható. Nem is olyan régen, amikor az ember még sokkal önellátóbban élt, napjainak nyolcvan százalékában azért dolgozott, hogy enni tudjon. Meg is becsülte az állatot, amit nevelt, az ételt, amit evett. És ami a legfontosabb: mindig csak annyit evett, amennyire szüksége volt.
Bevándorlók: Régi kérdés, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, és akad olyan, aki simán rávágja, hogy a kakas. Egy szónak is száz a vége: a tyúk a mai India területéről hódította meg a világot, legalább ötezer évvel ezelőtt. S bár már az ókori Görögországban is ismert szárnyasnak számított, a Kárpát-medencébe alighanem a magyarok ősei is hoztak magukkal parlagi fajtákat. Később a tatárokkal együtt is érkeztek újabbak, majd az Oszmán Birodalom terjeszkedésével egy időben megjelentek a kisebb testű ázsiai és balkáni fajták. A legidősebb tyúk minden bizonnyal az az ukrán házi tyúk lehetett, amely – a feljegyzések szerint – megérte a 18. születésnapját is. A tyúkoknál már az is különlegesnek számít, ha megélik a 14. életévüket, a többség a nyolcat se.
Manapság, amikor az emberek azt gondolják, bármit könnyen pótolhatnak, mert elegendő leugrani a boltba, ha elfogyott a kenyér vagy a hús, nincs is akkora becsülete a kenyérnek, a húsnak. De, mint Szomor Dezső mondja, a sok rossz tapasztalat ellenére, ha lassan is, de megindult a változás. Egyre több figyelmet kapnak az őshonos termékek, húsok és állatok. S szerencsére egyre többen vannak olyanok is, akik nemcsak venni és enni, de tenyészteni is akarják ezeket az állatokat. Ám alighanem jó pár nyuszkanyakúnak fel kell még nőnie ahhoz, hogy a változás jelentős legyen. Hiszen, ha már a kopasznyakúak vannak most terítéken, látni kell azt is, hogy nemhogy az átlag vasárnapok asztaláról, de még a csúcskonyhák kínálatából is hiányoznak a lassú növekedésű, ám minőségi húst adó parlagi fajták. A falvak és tanyák népe sokkal előrébb tart az őshonosok tiszteletében és fogyasztásában, ami dicséretes – már csak a falvak elnéptelenedését kellene megakadályozni. De ez egy másik történet. Igaz, asztal mellett, gőzölgő tyúkhúsleves felett ülve erről is hosszan lehetne beszélgetni.
(Cikk Az ízlelőről , F. Tóth Benedek tollából)

2020. március 24., kedd

Zavarbaejtően...

...nyugodtan telnek a napok. Az első napok pánikos kapkodásban, agykattogásban teltek: most mi lesz?...kinek hol lesz ránk szüksége? ...mi lesz a vendéglátással...?
A tavaszi kikelet is mindig riadót fúj: itt az idő, tenni kell, tisztítani, megújulni, tüdőt kitágítani, új életeket nevelni.  Ki a fűtött lakás melegéből, ki a levegőre, sokat, még többet, minta hidegben, kényszerűségből.

Korán világosodik, egyre korábban kelünk, kényelmesebben, nyugodtabban lehet elvégezni a napi teendőket, hosszabbak a nappalok.

Nem kell, nem lehet sehova menni, vendég se jön. Hát sajnos.

Naptárbejegyzések törlődnek, programok maradnak el, nem megyünk köszönteni. Csak a mamának fát, tüzelőt behordani.

Zöldet kívánunk, de azt minden mennyiségben. Túlélte az enyhe telet a metélőhagyma, a metélő fokhagyma, friss-zsenge a a medvehagyma, ilyenkor legjobb a csalán teája. Fényes, bőrszerű levelekkel bújik a citromfű, desszertek, sajttálak díszítője, könnyű alvás segítője.

Ropogtatjuk a savanyú káposztát, jelenlegi vitaminbombánkat. Persze nem lettünk vegák, csak most a növényi előnyt élvez. A háztáji husi majd szép lassan, ráérősen sorra kerül, néha csak hétvégenként, ahogy a régmúltban is.

Most mindenki kenyeret süt, én is, bár ez nem újdonság. Van mit enni, jókat, és ez jó.

Sok a dolog, mert tavasz van, valami mégis megváltozott. Kell, hogy a hamiskodás, az önzés, az öntetszelgés, az álomvilág-kergetés, a féltékenykedés helyét átvegye valami jobb, élhetőbb, egyszerűbb, maszktalan emberség.

Hogy szabadon írok, nem marketingszöveget.

Ki fog derülni, miben hiszünk, át tudunk-e szokni valami másra. A természet, az élővilág most fellélegzik tőlünk.. Döbbenetes nyomást gyakorlunk rá.

Most egy kicsit tél is lett, hideg van, fázós szelek fújnak. Dideregnek a nyiladozó tulipánok. Esélyt kaptunk a lelassulásra, a gondolkodásra.

2020. március 20., péntek

A gyógyhatású tavaszi ételekről


Csalánleves

Tavaszi vadsaláta

Podagrafüves fűszervaj
Csalános töltött tészta

Ma a gyomok között tartjuk nyilván őket - irtjuk is az állományukat a szép, sima, egyenletes füvű kert érdekében - régen viszont a vidéki szakácsok és háziasszonyok nagy örömmel várták az első zöld hajtások megjelenését.
Tyúkhúrból, turbolyából, pitypangból, csalánból, vadmustárból, vadsóskából, medvehagymából készültek olyan egyszerű ételek, melyek a tél után a test "újjáélesztését" segítették, krémlevesek, mártások, tésztaételek, köretek, saláták formájában, húslevesek zöldségeként, bátrabbaknál akár nyersen.
Gyerekkoromból én is jól emlékszem a mályva, a vadsóska savanykás ízére, amit vigyorogva rágcsáltunk csavargásaink során a barátokkal.
A tavaszi ehető vadnövények kultusza világszerte növekedőben van, egyre-másra ássuk elő nagyanyáink féltve őrzött receptúráit és jövünk rá arra, hogy a természet bőségesen ellát minket "éltető" ételekkel. Felhasználásuk sokoldalúságáról , a belőlük készíthető ételekről meséljenek a fenti képek. Ezek az ételek nem csak egészségesek, hanem szemet gyönyörködtetők, gyűjtsétek és készítsétek örömmel,  tegyétek a család asztalára a tavasz első vitaminbombáit.

2020. február 26., szerda

Mindennapok vidéken

...szakadó esőben, február 26-án.
Élet természet közelben, nem csak napsütésben. Ezt is szeretjük, jobban, mint a hófúvást, extrém hideget. Bár arra is felkészültünk tavaly, és klímaváltozás ide- vagy oda, mi örvendünk az enyhe télnek, és szeretjük az esőt is! Csakúgy, mint a kacsák, galambok:)))
Reggeli fürdőzés

Szobanövényeink portalanítása

Istálló környék

Nem tudunk betelni a kacsák örömével

Kell az eső, ha már hó nem volt...

Én...esőkabátosan

...készülünk a szezonra:  zellerszár elvetve

Kovászos kenyér autolizálás

Hmmm. ..és persze közlekedünk is ki-be. Majd felmosunk...egyszer


2020. február 22., szombat

Falusi vakáció


Ugye, már tervezitek a nyarat, a kikapcsolódást, és várjátok a meleg nyári napsugarakat, a felhőtlen pihenést?
Képzeljetek el egy takaros, csendes bakonyi zsákfalut, benne egy pici öreg parasztházat, ahol kifeküdhetsz egy pokrócra a virágos kertben, és bámulhatod a tovakúszó felhőket az égen, hallgathatod a vidéki madárkert ezerféle csiripelését-csicsergését, apró bogarak miriádjainak zümmögését.
És mennyi mindent kipróbálhatsz, amire a városi beton- és jármű-dzsungelben se időd, se kedved nincsen, és talán már el is felejtetted azokat a boldog gyerekkori pillanatokat, amikor minden másból kikapcsolva belefeledkezhettél egy pillangó, egy hangya vagy egy csiga fürkészésébe, a réti virágok gyönyörűségébe, a  langy szellőben hullámzó fűtengerbe.
 Itt beszippanthatod az érő búzakalász illatát, gyönyörködhetsz a falu szélén legelésző birkanyájakban, marhacsordákban, a határban ráfeledkezhetsz a Somló pompás látványára – és persze meg is látogathatod, hisz alig 25 km-re fekszik tőlünk  csonka kúpja, remek borászatokkal, csodás panorámával.
A falun keresztül csordogáló Bittva patak  megnyugtató hűvöse mellett túrázhatsz, sétálhatsz, akár gyermekeddel, akár  négylábú kedvenceddel együtt, s ha van fürdőpapucsod, bele is tapicskolhatsz (csak óvatosan a kisrákokkalJ) A hűs patak mellett árnyas játszótér fogad, itt megpihenhetsz sétából jövet, fáradhatatlan kicsinyed pedig új erőre kaphat a falusi fajátékok között.



5 tipp, hogy kiknek ajánljuk ezt az idilli falusi kikapcsolódást, agroturizmust:

-         -   ha egy tengerparti nyaralás után még belefér az időbe-keretbe pár nap falusi vakáció

-         -   ha idén bakonyi körutazást tervezel, sokféle látnivalóval, túrával, de más-más szálláshelyekkel

-         -  ha úgy döntesz, hogy idén csak azért sem mész külföldre, nem számít, hogy mit szólnak a kollégák,  és különben is van még a SZÉP Kártyádon elkölteni való

-         -  ha a gyerkőcök az irányú igényét tartod szem előtt, hogy ők „állatos” helyre szeretnének menni, mert imádják a lovakat, kutyát-cicát, tyúkot-kacsát és a nyuszikat (egy nyuszi a nyaralás idejére bérbe vehető, tanulni a felelős állattartást)

-         -  ha fontolgatod a vidékre költözést akkor épp itt az ideje, hogy körülnézz nálunk, mi hogyan valósítottuk meg, így ezt a projektet összekapcsolhatod a nyaralással, kellemest a hasznossal.

Ehhez kedvcsinálónak nézzétek meg a legszebb képeinkből összeállított válogatásunkat.
Ezen a nyáron is hív a Bakony, és Ganna,  vár a Bodzás Vendégház: Zsuzsa és Ferenc







































Tikkasztó július...

Az esős júniusból lassan átváltozik az időjárás a tikkasztó nyári melegre, arra az időre, amit a nyaralni vágyó elvár a nyaralása idejére. L...

Népszerű bejegyzések