Egy csepp falusi élet

 Ritkán fordul elő, hogy más gondolatait közvetítem a blogon keresztül, de Zelei Anna írásait, eszmeiségét, törekvéseit példamutatónak és a saját felfogásommal megegyezőnek tartom. Az emberiség gondolkodásmódja megváltoztatásához egyébként is nagyon sokszor és nagyon sok helyen van szükség  az előre vivő ügyeket hangsúlyozni. Anna két könyvét épp megrendeltem, nagyon várom, hogy a Posta meghozza. Kiolvasás után elérhető lesz a Vendégházunkban. Íme a posztja FB-ről: "A legjobb dolog, ami történhet a Kárpát-medencével, hogy hideg légtömeg áramlik fölé északról napok óta, és jól kirázza esőfelhőit A természet most fogja megalapozni azt a növényi biomasszát (lombot, gombát, virágot, termést, magot, szénát, szalmát, gabonát, gyümölcsöt, zöldséget, faanyagot stb.), amiből majd az állatvilág és az ember egész évben profitál. Ezért mondják azt, hogy a májusi eső aranyat ér! Nincs okunk fanyalgásra, van esernyőnk, van száraz ruhánk. Az élővilágnak nincs kényelmes választási...

  Bugac még egy nem születik. Barát, szerelem, hűséges társ, csodás házőrző, és nem utolsó sorban vendégeink kedvence...volt. Mesék, történetek, rajzok születtek róla a vendégkönyvünkben, sok család kereste visszatérésekor. Ő már nincs, a példás orvosi gárda sem tudta megmenteni, kigyógyítani bajából.  Teltek-múltak a napok, hetek és hát nagyon kutya nélkül voltunk. Szomorú volt úgy hazajönni, hogy nem ugrik a nyakunkba Bugac eszeveszett örömében. Először csak néztünk egymásra Feri bácsival, aztán beszélgettünk-tanakodtunk arról: kell egy kutya a házhoz. Talán még belefér a mi életünkbe egy kutyaélet. És megjött a döntés: menhelyről hozunk kutyát. A devecseri Meggyeserdei Állatmenhelyet választottuk, és beszéltünk meg találkozót.  Rövid körutat tettünk meg, mert a sok aranyos csahos között hamar ráleltünk leendő házőrzőnkre. Uzsából Rőzse lett, aki hallgat a Rezsőre is. Egy év körüli terrier-féle kutya ő. Rágugliztam a fajtára, ezt a cikket találtam róla: "Futótárs és baj...

   Aki a Bakonyaljára téved és itt tölt el pár napot a vidéket felfedezendő, túrái során, különösen a döbröntei várrom környékén sűrűn találhat olyan geológiai ősmaradványokat, mint a nummuliteszek, amit a magyar néphagyomány Szent László pénzének nevez. Mit is ír erről a Wikipédia? " Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0,5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be." És a szájhagyomány?    "A kunok éppen Kolozsvárt támadták, a magyar csapat azonban megfutamította az ellenséget. Menekült a sok tar fejű kun, ki merre látott. A magyar vitézek meg utánuk, irtották a pogányokat. Ám ekkor a kunok vezére cselt eszelt ki. Kibontotta az iszákját és a rabolt kincsekből marékszámra szórta az aranypénzt az üldöző magyarok elé. Ezt látva a többi kun is követt...

Ezek a gondolatok nem az enyémek, de zeneszeretőként nagyon tudok azonosulni azzal az elmélettel, hogy a zene gyógyír. Magamon is észreveszem, hogy mennyire elrepít a fizikai valóságtól egy Mozart vagy Chopin darab, egy brutál Springsteenre meg úgy begőzölök, hogy izzadtra ugrálom magam. A mozgás és a zene együtt teljesen kikapcsol. Szóval itt egy zenei "recepteskönyv" válogassatok belőle, próbáljátok ki a különböző helyzetekre adott javaslatokat. Könnyen lehet, hogy nem kell más gyógyszer után nyúlni, Ravel és Mendelssohn helyettesíti azokat😀   AZ IDEÁLIS ZENÉK Álmatlanság ellen: Szimfóniák lassú tételei, Beethoven Holdfény szonátája, Bach csemballódarabjai, Schumann Álmodozása, Gershwin Nyáridőben című darabja Baleset, sokk ellen: Feszültségoldásra olyan zenét lehet ajánlani, amelyet jól ismer és szeret a beteg: Ravel Bolerója, Mendelssohn e-moll hegedűversenye vagy a Hair című musicalből a Let the Sunshine In című szám segíthet abban, hogy ismét talpra álljon és maga ...

Súlyos aszály van! Mondom épp mostanság, amikor végre-valahára esett egy kevéske eső, ma például egész nap szitálás van, üde zöld minden, kirobbanó formában van a természet.   A tavalyi hőgutás-esőmentes nyár után azt mondtam, befejezem a kertészkedést. Pedig nekem nem is kertem, inkább csak kertecském van, egy-két ágyás, meg a magasak. Kisült szinte minden, a mulcsolás sem sokat segített a vízmegtartásban, amit szinte egész nyáron a gyorsan kiürülő esővíztartályokból és a kerti csapról pótoltunk. Az idei évre aztán a következő taktikát gondoltuk ki mégis, hogy ne legyen őrületesen drága annak a pár zöldségnek az előteremtése, ami ezekben a pici parcellákban megterem. (árnyékolók: a nálunk jellemző viharos erejű széllökések nem kedveznek ennek, csepegtetős vízellátó rendszer stb.) Így hát:     - legyen több gyógy- és fűszernövény                         ...

  Farmnak írom, mert ház, istállók, gazdasági épületek, veteményes és kert, legelő tartozik a mindennapjainkhoz - a vendégház mellett. Amúgy egy csendes, eldugott utcácska - néha a vendégeknek is GPS kell a megtalálásához - , majdhogynem olyan, ahol a madár se jár, pedig de, belőlük nagyon is sok van, és hallatják is a hangjukat ezerrel, ebből is tudom, hogy ha kertek alatt is, de közelít a tavasz. Reggel van, nem túl korán, tegnap késő éjjelig bagolykodtam a honlapon, így ma egy kicsit bealudtam. Lassú kávézgatás, matatás a sparhelttel - az éjjel kemény fagy volt, nem késlekedhetek a begyújtással. Ropog a tűz, felteszem a teának való vizet: főzök gyógy- és élvezeti teát is napi kortyolgatásra. Amíg a víz melegedik, elvégzem a reggeli rutinokat: összerázom a fűszeres ecet és az oxymel üvegét, átöblítem a mikrozöldeket, virágot locsolok. Felébresztem a testet-izmokat, laza reggeli torna, do-in és csikung elemekkel. Csak könnyeden, rozsdásan ropognak az ízületek, hja sok évtizede kop...