2020. január 7., kedd

Egészség...hosszú élet

Margarin témában olvasok a FB-n. Az milyen káros, hosszú távon megöl minket, de legalább is rengeteg mentális-fizikális károsodásért felelős, amiért mi nem. Hát tényleg?  És a hozzászólásokban ilyen érvek szólnak mellette, hogy könnyen kenhető, nem úgy, mint az egészségesnek mondott vaj.
Én nem tudom letenni a voksom egyik mellett sem. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy nem ismerem se a hatásmechanizmusát, se az előállításának mikéntjét egyiknek sem. Csak homályos ismereteim vannak mindkettőről, csakúgy, mint ezer más, a boltok polcairól levehető élelmiszernek, ehetőnek mondott valamiről.
Amit tudok az az, amit magam is megtapasztaltam, és amit magam is előállítottam saját alapanyagból, abból az időből, amikor kecskét tartottam, fejtem és sajtot s egyéb tejterméket állítottam elő.  A boltok polcain lévő termékekről maximum a bizalom elvén tudok szólni: ott, ahol az alapanyagot előállították és ott, ahol a végtermék megszületett minden szabályosan, rendben történt, azért, hogy ne maradjak éhen - ha már nincs időm bogyót gyűjteni és vadászni - , de vajon ez a bizalmi státusz kiterjedhet arra is, hogy márpedig a lehető legegészségesebb holmit tegyék elém a boltok polcain? És itt már találkozhatunk egy sok ismeretlenes összetevővel, de az is lehet, hogy ennél a kérdésnél már elbukok azon, hogy a termék előállítójának esetleg nem az az elsődleges célja, hogy én jól lakjak, hanem hogy minél több haszon landoljon a kasszájába.
Én megszavazom a bizalmat továbbra is, de igyekszem naprakész lenni a témában, olvasok, termesztek és figyelek, próbálom előásni az ősök tapasztalatait is, talán akkor még nem volt annyira profitközpontú a termelés.
Aztán a világ halad a maga útján, akár gasztronómiáról, akármi másról is van szó...amibe nemigen van beleszólásunk. Vagy mégis? Te mit tudsz tenni a robotizáció, a mesterséges intelligencia, a drónok és társadalmi átalakulások, a globalizáció, a népvándorlás ellen-mellett? Olvass-képezd magad-tudj meg minél többet a körülötted zajló világból - cselekedj, locsolj virágot - legyen gondozottad az ember mellett az állatvilágból is. Ismerd meg magadat.


2019. december 29., vasárnap

Karácsonyi kirándulás Bakonyszűcsön

A karácsonyi családlátogatást megejtve a hazautat egy kis kitérővel Ugod-Homokbödöge-Bakonykoppány-Bakonyszűcs  útvonalon tettük meg, és a csodás napsütéses délutánnak köszönhetően Szűcsön meg is álltunk szétnézni egy kicsit.
Bár vendégeinknek nem szokott úticélja lenni Bakonyszűcs - inkább Bakonybél-Porva-Csesznek irányába kirándulnak - ezentúl ajánlani fogom ezt a gyöngyszem bakonyi települést is, ami bőven konkurrense lehet Gannának a falusi vendéglátás terén, hisz szinte minden harmadik ház vendégház.
A falu már inkább a Magas-Bakony régióhoz tartozik, körülötte komor lilába hajló hegyvonulatok magasodnak. Sokszor elmondtam, itt is megemlítem, az én szívem inkább a lankásabb, szellősebb dombvidékekhez húz, de az alkonyi napsütésben egészen varázslatos volt a vidék.
A falunak van egy kis horgásztava - irigylésre méltó! -,és a falu közepén egy kálváriája is. Ezen kívül a központban egy általam is hőn áhított fittnesz park. Az ilyenek mellett nem tudok simán elmenni, azonnal ki kell próbálnom őket. Ó, ha Ganna is nyerne pályázaton pénzt ilyenre!
Ezek csupán csak pár csoda, ami belefért a kirándulásba, hisz sötétedés előtt haza kellett érnünk a lovainkat beistállózni, és a többi állatot is elzárni, kutyát-macskát vacsoráztatni. (Szerencsére a madarak önellátók, maguktól bevackolnak a gubbasztóra.
Bakonyszücsi képeim:





























Felirat hozzáadása






A Somló alkonyi fényben

Somlóhegy - immár Gannáról láttatva

2019. december 19., csütörtök

Már csak pár nap...

A következő év kezdéséig picit megpihenünk mi is, így minden kedves olvasónknak, volt és leendő vendégünknek Pilinszky János gondolataival kívánunk békés Karácsonyt, jó szilveszterezést és boldogsággal, egészséggel teli új esztendőt a Bakonyból: Zsuzsa és Feri

"Ádvent a várakozás megszentelése. …Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van… aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.”




2019. november 16., szombat

A vidék elfeledett ízei: a galambhús

Egykor a háztáji húsgalambtartásnak komoly hagyománya volt elsősorban természetesen a falvakban, tanyákon, ahol a portákon nem hiányoztak a galambdúcok, az udvarokon kialakított galambházak, és a melléképületek padlásain is  mindenhol tartottak galambokat.
A vidék embere mindig is tudta, hogy a galambhús tápértéke magas, a belőle készült levesek gyógyerővel bírtak, betegek, lábadozók, gyermekágyasok legfontosabb táplálékai közt tartották számon.
A 60-as- 70-es években  nagy mennyiségű galambhús került exportra az országból, elsősorban Olaszországba, Németországba, Svájcba, aztán ez az ágazat is kimúlt. Ma pedig nem tud az ország annyi húsgalambot termelni, amit el lehetne adni...Presztízs hús lett a galambból, itthon többnyire az ínyencek keresik, hisz az ára sem túl olcsó, 2500-3500,-Ft/kg körül mozog.

Szerencsére idén tavasszal én is hozzájutottam barátaink tenyészetéből pár postagalambhoz, akik közül egy pár már nálam költött, idén épp az ötödik almot (2 fióka) neveli közösen a tojó és a hím. És persze közben a szaporulatot csökkentendő, idén vágtunk is már, és isteni erőlevesek, esszencialevesek készültek a fiatal galambhúsból.
Ma pedig egy gombás paradicsommártásos fogás került az asztalra a levesben főtt galambhúsból, melyet még sütőben zsíron átpirítva tálaltam. Rendelhető fogás lesz a vendégeinknek is.
Zsíron pirult főtt galambhús gombás paradicsommártással, főtt tojással



Az enyimek

Napi röptéjükben nem győzünk gyönyörködni

Galamdúc

Galambodúk az eresz alatt


2019. november 14., csütörtök

Az ősz utolsó hónapja





A november alulértékelt hónap. Egy köztes időszak. A langymeleg októberi kerti bőség már mögöttünk van,  az ünnepi izgalom, a karácsonyi készülődés, a decemberi finomságok ideje pedig még bőven előttünk. Szerencsére, őseink kitalálták  maguknak és nekünk novemberre a Márton-napot,  az egyre rövidülő napokat megszínezendő. Ez a hónap a  nyugalomé, az év utolsó, ünnepi hetei  előtt, ételeinkben az egyszerű gyökérzöldségek, a kiadós levesek és pörköltek ízei a dominánsak. Az egy kivétel, a liba-napi pecsenye!
Tűz világol és melegít, sütőtök és gyömbértorta, forró gyógyfű tea, forralt bor illata leng a konyhákban, ez a zöldség tisztítás,a diótörés ideje, egy kis szünet, hogy rá tudjunk hangolódni a közeledő ünnepekre.

És álljon itt a novemberi szürkeséget, nyirkosságot megszelídítő gyönyörű líra:

G.Ferenczy Hanna :
NOVEMBER

Ne higgyetek a fénynek,
a langyos déli szélnek,
ne higgyetek, ti fák!
Aludjatok el halkan,
a párálló avarban
félignyílt ibolyák.
Rügyek, csak vissza, vissza!
az ég akármily tiszta,
most játszik álnokul.
Hiába zöld a pázsit,
Már a november jár itt,
S mire bealkonyul -
Köd gyűjt vámot a tájról,
s a tétovázó fákról
- mint szédült, vak szeszély-
leszaggat minden éket,
és szétdúl minden szépet
a novemberi éj.


2019. november 8., péntek

Nemes egyszerűség

Aki  betéved Gannára, ebbe a bakonyaljai csöpp kis ékszerfaluba, többnyire elámul a hely szépségétől, egyszerűségétől, ahogy a közeli dombokról autóval, kerékpárral vagy gyalog becsordogálva  rápillant a nem is olyan távoli Somlóra,  a falu takaros házaira, virágos kertekre, gyümölcsösökre. Békét, nyugalmat és harmóniát áraszt az összkép. Bizonyára furcsa ez a zajos hétköznapok után, azonban bátran állíthatjuk, hogy nagyon könnyen meg lehet szokni, és aki a szívébe tudta zárni ezt a kedves falut, az tudja, hogy ide vissza kell jönni.
E csöpp falu egyik vendégháza - a sok közül - a Bodzás, nem csillog, nem hivalkodik, nem trendi, nemes egyszerűség jellemzi, luxus helyett békét, felüdülést,  a "zöld wellness" különleges élményét, a természet gyógyító, regeneráló erejét kínálja. Erdők, patakcsobogás, virágos kert, szénaillatú legelők... a páratlanul friss levegő , a tiszta ivóvíz, a csillagos égbolt: már-már elfeledett kincseink itt mind-mind "kéznél" vannak,érezhetők,  átélhetők.
A kis ház stílusa, belvilága,  szerethető, fenyőfából készült bútorai az asztalos házigazda kezét, ízlését dicsérik. Így lesz harmónia  a kül- és belvilág között, ahol jó lesz megbújni, hisz a Bodzás nem csak egy vendégház, sokkal inkább rejtekhely.

Őszi képeket hoztam mai sétánkról, a faluszélről:












Tényleg búvóhely? Gyertek, próbáljátok ki!

Egészség...hosszú élet

Margarin témában olvasok a FB-n. Az milyen káros, hosszú távon megöl minket, de legalább is rengeteg mentális-fizikális károsodásért felelős...