Nem búcsú, csak költözés
Aki a Bakonyaljára téved és itt tölt el pár napot a vidéket felfedezendő, túrái során, különösen a döbröntei várrom környékén sűrűn találhat olyan geológiai ősmaradványokat, mint a nummuliteszek, amit a magyar néphagyomány Szent László pénzének nevez. Mit is ír erről a Wikipédia?
" Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0,5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be."
És a szájhagyomány?
"A kunok éppen Kolozsvárt támadták, a magyar csapat azonban
megfutamította az ellenséget. Menekült a sok tar fejű kun, ki merre
látott. A magyar vitézek meg utánuk, irtották a pogányokat.
Ám ekkor a kunok vezére cselt eszelt ki. Kibontotta az iszákját és a
rabolt kincsekből marékszámra szórta az aranypénzt az üldöző magyarok
elé. Ezt látva a többi kun is követte a vezért. Valóságos aranyesővel
árasztották el az üldözőket. Nem voltak restek a magyar vitézek,
leugrottak a lóhátról a szerteguruló kincsek után. László király hiába
bíztatta fiait a további harcra, nem törődtek már a pogányok
üldözésével, a csengő arany szebben beszélt, nem hallgattak azok a
királyi szóra.
László ekkor megint az Úrhoz fordult:
- Uram, te segíts meg, hiszen éretted harcoltam.
Újabb csoda történt. Isten a kunok földre szórt aranyát egytől egyig kővé változtatta. E vidéken sokáig mutogatták a különös köveket, amit a nép Szent László pénzének nevezett."
(Alpek Dóra és Bakter László rajzai)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése