Túrák és legenda a Szent László pénze nyomában

 

 Aki a Bakonyaljára téved és itt tölt el pár napot a vidéket felfedezendő, túrái során, különösen a döbröntei várrom környékén sűrűn találhat olyan geológiai ősmaradványokat, mint a nummuliteszek, amit a magyar néphagyomány Szent László pénzének nevez. Mit is ír erről a Wikipédia?

" Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0,5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be."

És a szájhagyomány? 

 
"A kunok éppen Kolozsvárt támadták, a magyar csapat azonban megfutamította az ellenséget. Menekült a sok tar fejű kun, ki merre látott. A magyar vitézek meg utánuk, irtották a pogányokat.
Ám ekkor a kunok vezére cselt eszelt ki. Kibontotta az iszákját és a rabolt kincsekből marékszámra szórta az aranypénzt az üldöző magyarok elé. Ezt látva a többi kun is követte a vezért. Valóságos aranyesővel árasztották el az üldözőket. Nem voltak restek a magyar vitézek, leugrottak a lóhátról a szerteguruló kincsek után. László király hiába bíztatta fiait a további harcra, nem törődtek már a pogányok üldözésével, a csengő arany szebben beszélt, nem hallgattak azok a királyi szóra.
László ekkor megint az Úrhoz fordult:
- Uram, te segíts meg, hiszen éretted harcoltam.
Újabb csoda történt. Isten a kunok földre szórt aranyát egytől egyig kővé változtatta. E vidéken sokáig mutogatták a különös köveket, amit a nép Szent László pénzének nevezett."

(Alpek Dóra és Bakter László rajzai)

 Érdemes a gannai-döbröntei programok közé beilleszteni egy vezetett geotúrát is, ahol nem csak Szent László pénze nyomába szegődhetünk, hanem alaposabban megismerhetjük a környék geológiai, botanikai, kulturális értékeit is. Tájékozódáshoz, érdeklődéshez ITT találtok sok hasznos infót!