2018. január 15., hétfő

Rege Döbröntéről

Az előző kutyamese után most régi idők, ódon meséjét hoztam, egyenesen Mátyás király korából, és aktualitása a szomszédos Döbröntéhez kapcsolódik, annak is ősi Szarvaskő várromához, a várkapitány Himfy Imréhez.
Ezt a történetet az 1800-as években Kisfaludy Sándor: "Regék a magyar előidőkből" címmel dolgozta fel négy másik regével egyetemben, itt olvashatjátok Himfy Imre és Bakonyi Flóra történetét Mátyás korából. (Kicsit felfelé kell görgetni, a link nem pont a vers elejére nyit rá)
A szerelmi történetet Lipták Gábor is feldolgozta a Regélő Dunántúl című művében, ahol a történetet Szivárvány címen olvashatjuk a kötetben.
A történet röviden: Himfy Imre, Döbrönte várkapitánya egy több napja tartó esőzés idején kimentett a megáradt Bittvából egy gyönyörű leányt, akibe azonmód beleszeretett. A leányka persze csúnyán meghűlt, élet alig-alig maradt benne, ám a kapitány dajkájának gondoskodása és ápolása megmentette a haláltól. A lábadozás idején a várba érkezett Ugron vitéz, aki az eltűnt leányt kereste, és kiderült, hogy ő a nagyapja, aki a feleségével egyetemben a lánykát anyja halála után felnevelte. Lassan kibontakozik a leány története: anyja (Ugron leánya) titkos szerelmi kapcsolatot tartott fenn a Bakony mélyén élve Mátyás királlyal. A kapcsolatból született meg Flóra, akinek anyját az ország érdekei miatt nem vehette feleségül a király. Flóra anyja nem sokkal a szülés után meghal, így a nagyszülők nevelték fel a leányt.Ugron csak akkor fedte fel a lány királyi származását, amikor megbizonyosodott róla:  Himfy szerelmét nem homályosítja el, hogy Flóra nem pap által megszentelt kapcsolatból született.
Fanfárok és dobpergés: az esküvőn, melyet egy erdőmélyi kápolnában tartottak, és ahol az erdőlakók és madarak voltak a násznép, megjelent maga a király és áldását adta a nászra.
Lipták Gábor Regélő Dunántúl című kötete alapvetően romantikus ifjúsági irodalom, de jó szórakozást nyújthat felnőtteknek is. Én például egészen belefeledkeztem a többi történetbe is:)))
A turisták pedig ilyen állapotban láthatják a döbröntei Szarvaskő várromot, amit körbeleng Himfy Imre és Bakonyi Flóra románca. (A képek Kovács Miklóstól származnak, egy gyönyörű októberi naplementében, köszönet értük. Blogját itt találjátok.)




2018. január 10., szerda

Mindennek van egy eleje!

Igen, a mai napon két dolog történt meg velünk, életünkben először. Életünk amúgy röpke 5 hetes és Kajlának és  Bugacnak hív minket a gazdánk és gazdasszonyunk.
Egy Ganna nevű faluban láttuk meg a napvilágot, nyolc tesónkkal egyetemben, innen hozott el minket pulianyánk alól a mostani gazdánk. Először nagyon hiányzott az anyu meg az apu, meg a testvéreink, akikkel már jó sokat bandáztunk és bunyóztunk. A tejcsiről nem is beszélve, bár az utóbbi időben anyu cicijéért is közelharcot kellett vívnunk egymással, és sokszor már ő is gorombán elzavart minket a jó meleg hasaaljáról.


Azért nem panaszkodunk, új gazdinknál is kaptunk ugyanolyan kosarat puha-bolyhos plédekkel, mint anyu alatt is volt, sőt, az istállóba, ahová kerültünk, kutyaházunk is van, friss, ropogós szalmával, amiben talán még jobb is ejtőzni vacsora után. Mert estére ide terel vissza minket a gazdasszonyunk, és itt minden este vár minket valami jóféle cuppogós-tocsogós rágnivaló. És mindig kapunk sok-sok simit és kacagást a gazditól a vacsora mellé, valamiért igen csípi a szőrünket:))
És hogy milyen izgalmak estek meg velünk ma először? A gazdit átkísértük egy elzárt udvarba, ahol mindenféle szárnyas, furcsa külsejű és hangú madárféle kapirgált, és eléggé ellenségesek voltak velünk, úgyhogy jobbnak láttuk, ha rövid úton visszaslisszolunk a mi kis biztonságos udvarunkba. (Bár megjegyezzük, itt sem fenékig tejfel az élet, mert itt meg két óriás négylábú szokott táplálkozni a szénából, és nemigen szerették, ha a patájuk körül kotnyeleskedtünk.) Szóval van itt izgalom, meg sok-sok érdekesség, de nem árt óvatosnak lenni.

A másik furcsaság, ami megesett ma velünk, az az égből jött, és jujj, de fázós lett a szőrünk tőle, viszont istenien kunkorodott, a gazdi nem győzte simizni és szárítgatni. Esőnek hívták a jelenséget.
És volt még valami: ma átmerészkedtünk a gazdiék házáig, igen!, EGÉSZEN odáig, pedig eddig tartottunk kicsit a mindig felbukkanó nyávogóktól, akik szintén szúrós szemmel néztek ránk, és félelmetesen morogtak, ha játszani próbáltunk velük.

 És képzeljétek: felfedeztük a nyávogók kajáldáját, és jól kilafatyoltuk a tejcsijüket! Közben mi is morogtunk egy kicsit, nehogy má' elzavarjanak minket ettől a finomságtól, ami úgy hasonlit a mami cicijéből jövő fincsire! A gazdink persze ilyet nem ad nekünk, mert azt mondja, kutyának kutyatej való.


Bekukucskáltunk egy ajtón, ahol a gazdi eltűnt, és olyan jó illatok szállingóztak kifelé. Azt hiszem, gyakrabban kell errefelé járnunk, nincs ebben semmi félelmetes.
Majd mesélünk még, de most elfáradtunk, elálmosodtunk, ideje egy kicsit megbújni a puha szalmában. Ááááááááááásítok....

2018. január 8., hétfő

Ó, Somló!

Mindig szívesen látogatjuk a "szomszédunkban" lévő Somlót - a falu határából látszik is a csonkakúpja - akár pincelátogatás, akár egy kiadós túra a hegytetőre a cél. (Vagy mindkettő:)) Hozzánk érkező vendégeinknek is rendszeresen ajánljuk megtekintésre, borkóstolásra. Igaz, hogy a pincék nagy része nincs folyamatosan nyitva, azonban szerencsére a Félúton- Somlói Borok Boltja nevű formáció nyitott, jó időben terasszal és csodás panorámával a tájra, ahonnan ellátni egészen a balatoni dombvidékig.
A szépen gondozott tőkék látványa pedig pedig jót tesz a szemnek-léleknek. (Vannak persze öreg, elhagyatott ültetvények is).
A fotók előtt pedig álljon itt egy Márai Sándor idézet a magyar borokról:
"Somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: keleti bölcsesség és nyugati műveltség. Van benne valami Ázsia nyugalmából, Európa kiváncsiságából. Ez a legszerencsésebb keverék a borban és emberben...nemcsak íze, illata, szesztartalma van, hanem mindenek fölött szelleme is van. "Somlói a magyar borok fejedelme".
Köszönjük neki a szép megfogalmazást, s buzdítok mindenkit a szőlőhegy meglátogatására! S az onnan hazahozott jóféle somlait kortyolgassátok a Bodzás Vendégházban, a kandallóban ropogó tűz mellett!
















2018. január 2., kedd

Őrült új év kezdés

Szigliget 2018. január 1.

Feri bácsi benevezett, és végigfutotta a fagyos, 2 fokos Balatoni 30 métert a győzelmi karácsonyfáért, önmaga meghaladásáért, fürdőgatyóban, 501 vállalkozó szellemű honfitársa mellett.
Jókedvű, vidám évkezdés - folytassuk hasonlóan!
Minden kedves olvasónknak és leendő vendégünknek boldog, egészséges új esztendőt kívánunk!
Bakonyaljai vendégházunk jó kiindulópont lehet ehhez az összes évszakban.
Olvassátok blogunkat, FB oldalunkat, osszátok meg hasznos bejegyzéseinket ismerőseitek közt!
2018-ban is várjuk a csendes, vidéki elvonulásra vágyó vendégeinket:

Zsuzsa asszony és Feri bátyó









Fürdőzés utáni séta a kápolnához:



Szép vagy Balaton, minden évszakban imádunk!


Galamb történet

Gyönyörű szárnyasaimra még ez ideig kevés figyelem irányult, őszintén szólva remélni se nagyon mertem, hogy a hozzánk költöztetett állományo...