Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2015

Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Veszedelem a tyúkudvarban

Kép
Minden évben eljön ez az időszak, amikor a féltve nevelgetett kiscsirkéimre feni a fogát  külső veszedelem. Hol az erdő mélyéről kerül elő éhes kölykeit tápláló róka, vagy  a levegőből kacsintgatnak zsákmányra éhes ragadozómadár szemek., görény, menyét is meglátogat minket néha... És a sok-sok öröm, boldogság, reménykedés a következő évi állomány felneveléséért átmegy horrorisztikus féltésbe. Értem én, hogy meg kell élni a vadnak is - megélhetési bűnözés...? hmmm... - , ám hogy a vércse pont az én udvaromat pécézze ki könnyű zsákmányszerzésre a napi betevőhöz - hát ez kellőképpen felbosszant! Őnagyságának már nem fűlik a foga a mezők pockaihoz, egereihez - őértük kissé meg is kellene dolgozni - hanem a zárt tyúkudvar védtelen madarait pécézte ki... Persze, sok búvóhely van az udvarunkban, meg is találják rendre a kiscsirkék, amikor a kakasunk jelzi a légből érkező veszedelmet...De azért mindig akad egy-egy későn ébredő csirke, aki az életével fizet a késedelemért. Így fogy...

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...