Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Veszedelem a tyúkudvarban

Minden évben eljön ez az időszak, amikor a féltve nevelgetett kiscsirkéimre feni a fogát  külső veszedelem. Hol az erdő mélyéről kerül elő éhes kölykeit tápláló róka, vagy  a levegőből kacsintgatnak zsákmányra éhes ragadozómadár szemek., görény, menyét is meglátogat minket néha...
És a sok-sok öröm, boldogság, reménykedés a következő évi állomány felneveléséért átmegy horrorisztikus féltésbe.
Értem én, hogy meg kell élni a vadnak is - megélhetési bűnözés...? hmmm... - , ám hogy a vércse pont az én udvaromat pécézze ki könnyű zsákmányszerzésre a napi betevőhöz - hát ez kellőképpen felbosszant! Őnagyságának már nem fűlik a foga a mezők pockaihoz, egereihez - őértük kissé meg is kellene dolgozni - hanem a zárt tyúkudvar védtelen madarait pécézte ki...
Persze, sok búvóhely van az udvarunkban, meg is találják rendre a kiscsirkék, amikor a kakasunk jelzi a légből érkező veszedelmet...De azért mindig akad egy-egy későn ébredő csirke, aki az életével fizet a késedelemért.
Így fogytán van a létszámuk és az én türelmem is... Csillogó-villogó fémdobozokból készítettem riasztót az udvarba, és Nyulasi Józsi fafaragó barátunk műbaglya képezi a RETTENETET és horrort.
Egyelőre két napja csönd van...

Zörgő-villogó riasztó pléhdobozokból, műanyag flakonokból

Nyulasi-féle  "bölcs bagoly". Vajon megijed a vércse tőle...?

Kakasunk is éberen őrködik. Derék állat!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"