Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Egy nap a farmon


 

Farmnak írom, mert ház, istállók, gazdasági épületek, veteményes és kert, legelő tartozik a mindennapjainkhoz - a vendégház mellett. Amúgy egy csendes, eldugott utcácska - néha a vendégeknek is GPS kell a megtalálásához - , majdhogynem olyan, ahol a madár se jár, pedig de, belőlük nagyon is sok van, és hallatják is a hangjukat ezerrel, ebből is tudom, hogy ha kertek alatt is, de közelít a tavasz.

Reggel van, nem túl korán, tegnap késő éjjelig bagolykodtam a honlapon, így ma egy kicsit bealudtam. Lassú kávézgatás, matatás a sparhelttel - az éjjel kemény fagy volt, nem késlekedhetek a begyújtással. Ropog a tűz, felteszem a teának való vizet: főzök gyógy- és élvezeti teát is napi kortyolgatásra. Amíg a víz melegedik, elvégzem a reggeli rutinokat: összerázom a fűszeres ecet és az oxymel üvegét, átöblítem a mikrozöldeket, virágot locsolok. Felébresztem a testet-izmokat, laza reggeli torna, do-in és csikung elemekkel. Csak könnyeden, rozsdásan ropognak az ízületek, hja sok évtizede kopnak hidegben-melegben, fagyban-sárban. Saját készítésű gyógyfüves kencével könnyű talpmasszázs, levendulás hajvégápolás a fésülködéssel együtt, melegen öltözés és irány az istállókba!

Maláta is öregesen caplat ki az istállóból a szénabálához, az orrával böködi a befagyott ivóvizét a vödörben, ideje frisset hozni neki, a száraz hidegben szomjazik. Közben kinyitok a tyúkoknak is, tülekednek ki a hidegbe. Búza, kukorica darálék, még az udvaron van a tegnap szedett tyúkhúr, csalán és egyéb zöldek maradéka, igaz mirelit formában, de ahogy kel a nap, úgy enged a szorításából a hideg, lassan felolvad minden. És lesz ma még nyalánkság: a tervezett főzésből csicsóka és sárgarépa, hagyma hulladék.

 


A galambok megkezdték az udvarlást, nagy a burukkolás a padlástéri fészkekben. Azonnal lecsapnak a tyúkudvarba kihelyezett búzára, őket nem is kell külön etetni, szabad lények. Napraforgóért eljárnak valahová, ezt annak a párnak a begyéből tudom, akit néha sikerül levesnek befognom. Itatóvizeket több helyre is teszek ki az udvaron nekik, nem csak ivásra, hanem fürdőzésre is használják.

Eltakarítom az ólból a trágyát, tiszta forgáccsal szórom fel (kerül az asztalos műhelyből), és bandukolok a nyulakhoz. Karácsonykor friss alom született, de csak három nevelkedik, ők viszont rohamos gyorsasággal nőnek. A hómentes tél miatt bőven találok nekik zöldfélét a széna mellé, és hozzájutunk méreten aluli sárgarépához is. Van mitől combosodniuk.

A lóistállót is rendbe teszem, friss szalmára, ropogós széna mellé jöhet majd be este Maláta. Elzarándokolok a legelőig, vetek egy pislantást a villanypásztorra ép-e, nem szaggatták-e el éjjel az őzek, szarvasok, mert akkor javítgatni is kell, hisz Maláta azonnal észreveszi a folytonossági hiányt, és máris házon kívülre kerül. Ki tudja, miért zöldebb ott a fű, mint idebenn a karámban?

Kiengedem a műhelyből Jürgent (macsek), Gyuszika valamerre csajozik, nem töltötte a háznál az éjszakát. Jaj, de a szívem mégis nehéz, hiába az elvégzett munka, az állatok elégedettsége, valami nagyon-nagyon hiányzik...

BUGAC...Nem szalad felém farok csóválva, munkára-simire készen állva. Nincs a meleg bundában kurkászás, az okos tekintetébe nézés, a reggeli pacsi. Nagyon-nagyon hiányzol, kiskutyám.

.

És folynak tovább a napi események. Irodai teendők, pár falat reggelire, az ebédhez valók előkészítése. Fabehordás, kályhák melegen tartása.

A vendégház ellenőrzése: fűtés, melegvíz, szellőztetés, viráglocsolás, az ágybelik átmozgatása.

Hát így. Ezek a rutinok. Az előre nem tervezett ezek közé-mellé ékelődik be a napba. Mert ilyen is jut szinte minden napra. Nyugdíj melletti vállalkozás indítás...őstermelőség...lefolyó dugulás...mosógép program elállítódás...hol a csőgörény?...hol a mosógép füzete?...Van, hogy átcsordogál egyik nap a másikba, és vannak mozgalmasak is, mint épp mostanság. Felújítási tervek, ehhez pályázati források keresgélése.

És akkor ez még a nyugalmas, vendégmentes előszezon. Ám ezek a feladatok - a váratlanok is - előfordulnak akkor is, amikor melegváltás van a vendégházban, és egy öttagú családnak kell megoldani a reggelit-vacsorát. 

De ettől szép az egész😉

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"