Kert és szárazság
Súlyos aszály van!
Mondom épp mostanság, amikor végre-valahára esett egy kevéske eső, ma például egész nap szitálás van, üde zöld minden, kirobbanó formában van a természet.
A tavalyi hőgutás-esőmentes nyár után azt mondtam, befejezem a kertészkedést. Pedig nekem nem is kertem, inkább csak kertecském van, egy-két ágyás, meg a magasak. Kisült szinte minden, a mulcsolás sem sokat segített a vízmegtartásban, amit szinte egész nyáron a gyorsan kiürülő esővíztartályokból és a kerti csapról pótoltunk.
Az idei évre aztán a következő taktikát gondoltuk ki mégis, hogy ne legyen őrületesen drága annak a pár zöldségnek az előteremtése, ami ezekben a pici parcellákban megterem. (árnyékolók: a nálunk jellemző viharos erejű széllökések nem kedveznek ennek, csepegtetős vízellátó rendszer stb.) Így hát:
- legyen több gyógy- és fűszernövény
- inkább a rövid tenyészidejű fajtákat válasszuk
- ismerjük meg a fény-és szárazságtűrőket
Ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy a korai fajtákból még korábban vetettem, hisz rendkívül enyhe volt a tél, és valószínűleg már március-áprilisban elvetem azokat, amiket április-májusban kellene.
Most azt gondolom, nem lesznek idén a sok vizet kívánó tökök, de például az uborka tavaly rekord termést hozott a vastagon komposztált földben, a tyúkudvar kerítésére felfuttatva, így azt idén is ültetek.
A rézsűre beültetett tökök- cukkinik a tartós hőség előtt még hoztak pár termést, de végül is a rézsű ebben a formában nem volt túl jó megoldás, mert amikor már locsolni kellett, nem tudta megtartani a nedvességet a föld.

Vagy megpróbálkozunk újfent a patakparti kertészkedéssel (ott hűvösebb a levegő a víz közelsége miatt) Ennek viszont az a hátránya, hogy nincs a közvetlen környezetünkben, és időt kell szakítani arra, hogy lebattyogjunk oda, plusz meg kell szervezni, hogy a szerszámok ne maradjanak idefent, hisz ha valamire szükség van és épp nincs kéznél, akkor vissza kell menni érte a házhoz. Logisztika nyugdíjasan.
Nem tudni még, milyen nyári időjárás lesz a kertészkedéshez, de azért mégis elkezdtük a törődést a földdel, és próbálunk új megoldások után nézni. Ehhez zárszóként egy szívmelengető idézet Nádai Páltól 1914-ből
"...száz év múlva talán
megint jut mindenkinek egy kis kertecske
a háza tetejére, vagy a kunyhója elé,
vagy legalább a sarokablakába."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése