Nem búcsú, csak költözés
Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Jaj de tüneményesek! :)
VálaszTörlésCsodálatos környezet, irigylésreméló!
Boldogult ifjúkoromban öcsémmel mentünk gólyát, majd fecskéket számolni rokonékhoz, falura, a MME tagjaként. Boldog idők!
VálaszTörlésMár évek óta szerettem volna csatlakozni az MME-hez, a múlt héten hivatalosítottam is.
VálaszTörlés1x fészkeltek nálunk fecskék, én rettentő boldog voltam!Aztán 1 hétre elmentünk itthonról és mire hazaértünk, eltűntek a szülők,ősszel pedig a szél kisodorta a tojáskákat.NAGYOn szomorú voltam! Sokáig reménykedtem,hátha lesz új lakója a fészeknek,aztán mégis levettük,mert üres maradt.Az idén teszünk oda egy "teraszt" és szerintem akkor boldogan raknak ott fészket a fecskék: a bejárati ajtó főlé.:))))
Én is gondosan őrzöm az istállóban a fészkeket, pókhálózásnál óvatoskodom körülöttük, nehogy leverjem őket. És ilyentájt már nagyon várom a visszaérkezőket! :)
VálaszTörlés