Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Falusi tyúkhúsleves a farsangi hagyománykörben

Így farsang táján egyre-másra jelennek meg a népszokásokhoz köthető ételleírások, különösen a gyakorta asztalra kerülő fánkokról. Én most egy másik ételféleségről, a falusi tyúkhúslevesről írnék, ami szintén a hagyománykörbe tartozik, a töltött káposztával és a kocsonyával együtt.
Bár most inkább gyógyhatása miatt főztem, hisz állítólag mindenféle nyavalyára, légzőszervi bajokra jó, de szerintem inkább az erőnlét visszaszerzésére a legalkalmasabb, természetesen szigorúan zsírtalanítva, leszűrve, zöldségekkel tálalva. Mivel a kisördög vírusok formájában már jó ideje kerülget minket, s egyelőre nem használt a kakukkfüves, borsmentaolajos forró lábfürdő és a gyógyteák, vitaminok, gyümölcsök fogyasztása, eme levesemet már többedszerre is bevetettem.
Most leginkább a leves betétjét emelném ki, amit zelleres-vajas habgaluska névre kereszteltem.

Az elkészítése a következő:

Evőkanálnyi vajat elkeverek annyi búzadarával, amennyit felvesz, majd beleütök egy tojás sárgáját és további dara adagolásával nem túl kemény pépet készítek. Sózom, borsozom és vágott zellerlevéllel gazdagítom. Ekkor keverem hozzá a felvert tojáshabot, s állni hagyom egy félórát, hogy a daraszemek megduzzadjanak. Lobogó, forró vízbe evőkanállal beleszaggatom, majd puhulásig félrehúzom.
Forrón a tányérok aljára szedem, és a leszűrt, aranysárga tyúklevest rámerem.
Mondhatom, mennyei!

Megjegyzések

  1. Jól esne most ez a tál leves. Nézz be kérlek hozzá! (január 7.-ei bejegyzés)

    VálaszTörlés
  2. Barátnőm hozta a katolikus templomból, a Szűzanya üzeneteként H1N1 vírus ellen. Érdemes kipróbálni: két db. szegfűszeg, egy kis gyömbérpor, egy gerezd fokhagyma, leforrázni, a lére citromot facsarunk, s mézet teszünk bele. S máris ihatjuk!!!! Próbáld ki a vírusaid ellen!

    VálaszTörlés
  3. Drága Holdgyöngy! A gyömbért immár személyes gyógynövényemként könyvelem el,(erről majd egy következő poszt fog szólni) a fokhagymáról nem is beszélve, köszönöm az aggódást, a teát ki fogom próbálni. Egyelőre azonban a szeretteimet kell kikúrálnom, s közben talán marad időm magamra is...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"