Kipihenni a nyaralást...?
„Még ki sem pakoltunk, de már mosok, vasalok, és valahogy ki kellene pihenni a nyaralást…” – sok családban hangzik el ez a mondat a nyaralás végén. Egy egyhetes tengerparti vakáció valóban csodálatos élmény, de az odáig vezető út sokszor kevésbé pihentető. Hónapokig tartó szervezés, szállásfoglalás, csomagolás, listaírás, majd a hosszú autóút az Adriáig, gyakran dugókkal és fárasztó utazással. Mire megérkezik a család, már mindenki alig várja, hogy végre… pihenhessen. Aztán egyszer csak vége a szabadságnak. Következik a hazautazás, a bőröndök kipakolása, a hegyekben álló szennyes, a mosás, a vasalás, és máris kezdődik újra a megszokott hétköznapi rohanás. Ráadásul sok munkahelyen szinte magától értetődőnek számít a külföldi nyaralás. Mintha ezt is „teljesíteni” kellene, hogy valóban sikeresnek és kipihentnek érezzük magunkat. Pedig a pihenés nem verseny, és nem attól lesz értékes, hogy hány száz kilométert utaztunk érte. Néha éppen a legegyszerűbb dolgok adják a legtöb...
Én nem vagyok vendéglátós, viszont vendég sokszor, sok helyen voltam már. Visszatérő vendég is voltam, és ez jelzésértékkel bír a vendéglátó felé, hogy nagyon jól csinálja a dolgát... A beszámolóidból, a gyönyörű fotókból kiderül, hogy nálatok ez bizony így van. Csak gratulálni tudok a visszatérő és az újabb vendégeidhez és kívánom, hogy az újévben is legyenek bőven!
VálaszTörlésAnnamarie köszönöm soraidat, én sem vagyok vendéglátós, csak egy immár falusi gazdaasszony, aki vendégeket fogad. Azt hiszem, van különbség. Ha azonban a vendégeinket kérdeznénk, nem biztos, hogy hiányolják azt a kis szakértelmet...:)
VálaszTörlésMicsoda, gyönyörű világ ez! :)
VálaszTörlésAzt hiszem, jövök néha...töltődni. :)
Nagyon jó ezt látni, olvasni! Mi is ilyesmit tervezünk a vidéki portánk körül, de még messze a megvalósítás...
VálaszTörlésNapmátka: nekünk több mint húsz évünkbe került, s igazából nemigen terveztük, hogy falusi vendéglátó legyek. Így alakult, szerencsére. Kívánom, hogy mielőbb sikerüljön a ti tervetek is.
VálaszTörlés