Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Új év - új vendég

Az új évben visszatérő vendégeink voltak, tavaly kétszer is megörvendeztettek minket. A gyekőcök nagyon szerettek az állatok között időzni, reggel és este is fenn voltak a kecskefejésnél. Ezt sajnos nem tudtam fotón megörökíteni, hisz én voltam a fejő. Talán, ha a szülők küldenek a saját készítésű fotókból...
Szerencsére az idő kedvezett a telelőknek, hisz esett a hó, lehetett szánkózni, hógolyózni, hóembert építeni, s a család kipirult arcait csak írásban tudom rögzíteni, mindenről nem készült kép...
Amiről viszont készült, azt máris közreadom:








Ezek a hó nélküli nyomok sajnos a család elutazását mutatják, s talán érzékeltetik, hogy az itt töltött pár nap alatt nem használták az autót, pihentek, szánkóztak, játszottak a gyerekekkel. S mivel áprilisra a harmadik babát várják, úgy döntöttek, hogy a legifjabbal nyáron újból minket választanak, ha semmi nem jön közbe...

Megjegyzések

  1. Én nem vagyok vendéglátós, viszont vendég sokszor, sok helyen voltam már. Visszatérő vendég is voltam, és ez jelzésértékkel bír a vendéglátó felé, hogy nagyon jól csinálja a dolgát... A beszámolóidból, a gyönyörű fotókból kiderül, hogy nálatok ez bizony így van. Csak gratulálni tudok a visszatérő és az újabb vendégeidhez és kívánom, hogy az újévben is legyenek bőven!

    VálaszTörlés
  2. Annamarie köszönöm soraidat, én sem vagyok vendéglátós, csak egy immár falusi gazdaasszony, aki vendégeket fogad. Azt hiszem, van különbség. Ha azonban a vendégeinket kérdeznénk, nem biztos, hogy hiányolják azt a kis szakértelmet...:)

    VálaszTörlés
  3. Micsoda, gyönyörű világ ez! :)
    Azt hiszem, jövök néha...töltődni. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó ezt látni, olvasni! Mi is ilyesmit tervezünk a vidéki portánk körül, de még messze a megvalósítás...

    VálaszTörlés
  5. Napmátka: nekünk több mint húsz évünkbe került, s igazából nemigen terveztük, hogy falusi vendéglátó legyek. Így alakult, szerencsére. Kívánom, hogy mielőbb sikerüljön a ti tervetek is.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"