Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Rántott kecskesajt

Igyekszem így tél közepe - vagy tán már vége felé ??? :) - egyre több kímélő étket az asztalra varázsolni, egyrészt az ünnepi eszem-iszomok ellensúlyozásaként, s főleg mert vitaminraktáraink kimerülőben vannak. Ilyenkor egyre-másra kerülnek elő a fagyasztóból a nyáron eltett gyümölcsök, zöldségek, és a kamrában sorakozó kompótok sem sokáig fognak már velünk incselkedni. Olyan jó a nyár ízeit velük felidézni! A bőséges folyadékbevitelt rengeteg gyógynövényteával oldom meg, jó részük saját kezűleg gyűjtött. Ez főleg a hársfa és akácvirágteára, a csipkebogyóra és a bodzalevélre vonatkozik, ezek bőségesen teremnek környékünkön.
Most egy tejszínes hagymalevest mutatok be először, ami a következőképpen készül:
5-6 db nagyobb vöröshagymát felkarikázok, és olajon, kevés sóval fedő alatt majdnem pépesre párolom. Házi vegetával és borssal megszórom és kb. 6-7 dl vízzel felforralom. Tojássárgájával elkevert tejszínnel sűrítem, és forrón tálalom. Tetejét vágott petrezselyemmel díszítem.

Illik hozzá a pirított zsemlekocka, én azonban szezámmagos kifliket csináltam hozzá, melynek receptje az archívumban megtalálható. (Most szalonna és kecskesajt nélkül készült.)


A második fogást a rántott kecskesajt miatt teszem közzé, hisz a rebarbaramártás is szerepelt már a blogomban, igaz, akkor nem főtt rizzsel, hanem krumplipürével.
A 2-3 hete érlelődő kecskesajtom már kiszorított magából annyi savót, hogy szép keményre érett, akár már reszelhető is. Én azonban centis szeletekre vágva, bepanírozva hús helyett adtam a rebarbaramártásos köret mellé:


Ezek az egyszerű, pénztárcakímélő étkek diétában is nagyon jól hasznosíthatók, hisz az emésztést nem terhelik nehéz zsíradékokkal, viszont a tápanyagok jórésze megtalálható bennük. (Bocsánat, tudom, hogy a kecskesajt nem pénztárcakímélő, de mit tegyek, ha nálam mindennap az asztalra kerül Ibikéék jóvoltából:)

Megjegyzések

  1. Annamarie2010. január 27. 23:09

    Hú de nagyon finomakat tálaltál nekünk virtuálisan! Jó lenne az életben is megkóstolni őket :-)

    Hagymalevest én is szoktam készíteni, csak én póréhagymából és "levesbetétként" reszelt sajtot szórok bele.
    A rebarbaramártás jó ötlet, ki is fogom majd próbálni. Tavaly az összes rebarbarámat dzsemnek készítettem el, az idén jut a mártáshoz is. Rántott kecskesajtot még nem volt szerencsém kipróbálni, a kecskesajtot nagyon szeretem, a rántott sajtot is, így biztos megnyerné a tetszésemet. Abban igazad van, hogy nem éppen pénztárcakímélő, hiszen aranyárban mérik.

    VálaszTörlés
  2. Felhőlány2010. január 28. 5:53

    Nálam ezek a finomságok 2 fogásra is elegendőek lennének... A kiflid gyönyörű, a rántott kecskesajtot viszont még én sem próbáltam, de magában vagy grillezve a sajtot nagyon szeretem. (Remélem, hogy lesz alkalmam megkóstolni a sajtodat, tervezünk a nyáron néhány napot arrafelé eltölteni...)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk