Természetes állattartás -novemberben - vidéken
Én nem akarom a biokontroll.hungary létjogosultságát megkérdőjelezni. Aki bio- vagy öko címkével ellátott terméket akar - és csak ilyet akar - megvásárolni, ám tegye. Jómagam és családom, valamint vendégeink azon köre, aki "beéri" a mai parasztgazdaság termékeinek fogyasztásával, talán nem csalatkozik ezek minőségével. (Még ha dokumentum nem is bizonyítja fogyasztásra létjogosultságukat...)
Még akár fél emberöltővel ezelőtt sem szükségeltetett írásos dokumentum arról, hogy a fogyasztandó husi emberi fogyasztásra alkalmas, mert olyan közegből származik, amit sok-sok vigyázó szem őriz, kontrollál. Sok a modernkori betegség, nyavalya, gyakran halljuk: az vagy, amit megeszel. Ezzel falusi vendéglátóként egyet is értenék. Az ember ősidőktől fogva termeszt növényt és tart állatot, saját fogyasztásra. Újkori találmány, hogy a termesztett élelmiszert bevizsgáltatjuk, címkével láttatjuk el, és a nagyközönség elé a piacon így értékesítjük. Sok esetben erre szükség is van, de ez az újkor negatívumja, ahol sokszor kiderül: a nagyközönségnek szánt élelmiszer olyan útvonalon és olyan technológiákkal készült, ami az emberi szervezet számára inkább káros, mint hasznos. Magam ezen nem is gondoláznék tovább, hisz mindenkinek szíve-joga, hogy a napi betevőt milyen minőségben, árfekvésben generálja a család asztalára.
Úgy gondolom, hogy saját konyhám és vendégeink jó közérzetének, kellemes gasztronómiai élvezetének megfelelő termékeket tudok az asztalra varázsolni, még ha erről a nagymúltú szervezet igazolást nem is ad.
Állattartásunk körülményei így ködös november táján:
Öko-szemléletünknek köszönhetően arra a meggyőződésre jutottunk - így ködös november táján - baromfi állományunkat nem engedjük legelészni a házunk táján lévő zöldben, mivel a karvaly és ölyv mindennapos látogatónk. Ezért próbálom a madaraknak a mindennapi zöldtakarmányt kézzel megoldani, védve őket a levegőben lévő húsevőktől. (Pár hónap múlva persze mi leszünk azok, akiknek az asztalán landolnak e derék kapirgálók)
Mindenkinek ilyen jó minőségű húsétket kívánok!
Még akár fél emberöltővel ezelőtt sem szükségeltetett írásos dokumentum arról, hogy a fogyasztandó husi emberi fogyasztásra alkalmas, mert olyan közegből származik, amit sok-sok vigyázó szem őriz, kontrollál. Sok a modernkori betegség, nyavalya, gyakran halljuk: az vagy, amit megeszel. Ezzel falusi vendéglátóként egyet is értenék. Az ember ősidőktől fogva termeszt növényt és tart állatot, saját fogyasztásra. Újkori találmány, hogy a termesztett élelmiszert bevizsgáltatjuk, címkével láttatjuk el, és a nagyközönség elé a piacon így értékesítjük. Sok esetben erre szükség is van, de ez az újkor negatívumja, ahol sokszor kiderül: a nagyközönségnek szánt élelmiszer olyan útvonalon és olyan technológiákkal készült, ami az emberi szervezet számára inkább káros, mint hasznos. Magam ezen nem is gondoláznék tovább, hisz mindenkinek szíve-joga, hogy a napi betevőt milyen minőségben, árfekvésben generálja a család asztalára.
Úgy gondolom, hogy saját konyhám és vendégeink jó közérzetének, kellemes gasztronómiai élvezetének megfelelő termékeket tudok az asztalra varázsolni, még ha erről a nagymúltú szervezet igazolást nem is ad.
Állattartásunk körülményei így ködös november táján:
Öko-szemléletünknek köszönhetően arra a meggyőződésre jutottunk - így ködös november táján - baromfi állományunkat nem engedjük legelészni a házunk táján lévő zöldben, mivel a karvaly és ölyv mindennapos látogatónk. Ezért próbálom a madaraknak a mindennapi zöldtakarmányt kézzel megoldani, védve őket a levegőben lévő húsevőktől. (Pár hónap múlva persze mi leszünk azok, akiknek az asztalán landolnak e derék kapirgálók)
Mindenkinek ilyen jó minőségű húsétket kívánok!
Majd hivlak szappanugyben! Nincs gepem, ez kolcson, de nem birok vele.
VálaszTörlés