Sivatagi zöldségtermesztés

Kép
  Nemcsak művelem a kiskertünket, hanem gondolkodom is róla. Egyre több fejtörést okoz, és látom, hogy nem csak én vakarom a fejem búbját. Új háztáji technológiák beépítése (mulcs, komposzt, meg van még egy sor újdonság, amiket nem próbáltam, de sok kísérlet követhető ezzel kapcsolatban a neten), öntözés, esővízgyűjtés...stb. A föld termőrétegének megtartása, gyomok és egyéb takaró növények jelenléte, kell-e, nem kell-e? Ezer a kérdés és  válasz. Hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott klíma viszonyokhoz? Itt most egy lehetséges és működő modellt mutatok be, aminek a megtalálásában segített az AI. Nem kell a spanyolviaszt feltalálnunk. Itthon minden adva lenne a magas minőségű zöldség és gyümölcstermesztésre, akár Európa éléskamrája is lehetnénk (újra).   Csak az iparosodás irányába fejleszteni egy alapvetően agrár országot, zsákutca. Az akkumulátort megenni nem lehet. Az ott eltöltött munkaórák bérét pedig import zöldségekre költhetjük, mert itthon nincs elegendő kéz ...

Természetes állattartás -novemberben - vidéken

Én nem akarom a biokontroll.hungary létjogosultságát megkérdőjelezni. Aki bio- vagy öko címkével ellátott terméket akar - és csak ilyet akar - megvásárolni, ám tegye. Jómagam és családom, valamint vendégeink azon köre, aki "beéri" a mai parasztgazdaság termékeinek fogyasztásával, talán nem csalatkozik ezek minőségével. (Még ha dokumentum nem is bizonyítja fogyasztásra létjogosultságukat...)
Még akár fél emberöltővel ezelőtt sem szükségeltetett írásos dokumentum arról, hogy a fogyasztandó husi emberi fogyasztásra alkalmas, mert olyan közegből származik, amit sok-sok vigyázó szem őriz, kontrollál. Sok a modernkori betegség, nyavalya, gyakran halljuk: az vagy, amit megeszel. Ezzel falusi vendéglátóként egyet is értenék. Az ember ősidőktől fogva termeszt növényt és tart állatot, saját fogyasztásra. Újkori találmány, hogy a termesztett élelmiszert bevizsgáltatjuk, címkével láttatjuk el, és a nagyközönség elé a piacon így értékesítjük. Sok esetben erre szükség is van, de ez az újkor negatívumja, ahol sokszor kiderül: a nagyközönségnek szánt élelmiszer olyan útvonalon és olyan technológiákkal készült, ami az emberi szervezet számára inkább káros, mint hasznos. Magam ezen nem is gondoláznék tovább, hisz mindenkinek szíve-joga, hogy a napi betevőt milyen minőségben, árfekvésben generálja a család asztalára.
Úgy gondolom, hogy saját konyhám és vendégeink jó közérzetének, kellemes gasztronómiai élvezetének megfelelő termékeket tudok az asztalra varázsolni, még ha erről a nagymúltú szervezet igazolást nem is ad.
Állattartásunk körülményei így ködös november táján:




Öko-szemléletünknek köszönhetően arra a meggyőződésre jutottunk - így ködös november táján - baromfi állományunkat nem engedjük legelészni a házunk táján lévő zöldben, mivel a karvaly és ölyv mindennapos látogatónk. Ezért próbálom a madaraknak a mindennapi zöldtakarmányt kézzel megoldani, védve őket a levegőben lévő húsevőktől. (Pár hónap múlva persze mi leszünk azok, akiknek az asztalán landolnak e derék kapirgálók)
Mindenkinek ilyen jó minőségű húsétket kívánok!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"