Honnan jönnek és merre tartanak a nálunk költő fecskék?

Kép
    Július közepén a Bodzás udvarán már egészen más a fecskék hangja. A fiókák kirepültek, a vezetékeken egyre nagyobb csapatok gyülekeznek, mintha fontos tanácskozást tartanának. Pedig valójában az őszre készülnek. De az is lehet, hogy lesz még egy fészekalja, hisz a meleg, jó idő erre ösztönözheti őket. A nálunk költő füsti fecskék és molnárfecskék hamarosan hosszú utazás előtt állnak. Augusztus végétől szeptemberig útnak indulnak, és több ezer kilométert repülnek Afrika déli vidékei felé, ahol a telet töltik. Tavasszal aztán – elképesztő pontossággal – sokan ugyanahhoz a házhoz, ugyanahhoz az ereszhez térnek vissza, ahol előző évben is fészkeltek. A Bodzás és a mi házunk táján jelenleg is legalább 20 fecskefészekben cseperednek a fiókák. Nem véletlen, hogy a magyar néphagyomány különleges szeretettel tekint a fecskékre és a gólyákra. Bár nem "magyar madarak", mégis szinte hozzánk tartoznak. Évszázadokon át velünk éltek, a portákon nevelték fiókáikat, érkezésük a tavaszt, t...

Kerti betakarítás,terményfeldolgozás

A szeptember közepéig elhúzódó nyár a Bittva-parti kertecskénk terményein is meglátszik - óriásiak a céklák, tombol a paprika, félkarnyiak a répák...nos, pedig nyár közepén bizony magára lett hagyva a kert a rengeteg vendéglátói feladat miatt. Ebből kifolyólag gazos is, emberes csalánok, kerti margaréták nőnek benne - hát ez persze nem példamutató, viszont a termény mindentől függetlenül gyönyörű.

 És jelenleg nem kevés munkát ad: a lecsóhoz a paradicsomot persze vásárolnom kell, a hagymákat már felszedtem, és folyamatos a kifejtő bab eltárolása télire. Másodvetésben karalábét és bimbós kelt vetettem, azok is szépen levelesednek már, ha nem éri őket korai fagy - a Bittva mellett ez sajnos bőven belefér - akkor október végére szedhető lesz mindegyik szerintem. Ha mégsem tudnak beérni, a nyuszik akkor is boldogok lesznek a bőséges levélterméstől.
A sóska is ad folyamatosan friss leveleket a hétköznapi főzelékeinkhez, már csak a pipiknek kéne intenzívebben tojni, hogy rántotta is legyen feltétnek.
És a másik csoda, az új kedvenc a MÁLNA, még naponta biztosítja a maréknyi friss gyümölcsöt...imádom.

Megpróbálkozom a friss hajtások felásásával szaporítani őket, hogy a következő években eltenni való is legyen belőlük.
Szerencsére két év kihagyás után újra terem az összes környező diófa, így a hullott termés összeszedése és feltörögetése is ad munkát esténként, ha már behúzódunk a kinti tennivalók elvégzése után.

Fűszerkertem terményeit is szárítgatom már, lesz bőven kakukkfű és bazsalikom is, lilafajta és citromos aromájú is. A rukkolának most kedvez az időjárás, sokkal vaskosabbak a levelei, mint nyáron voltak. A metélőhagyma is megtáltosodott, vasrag, kövér szálakat ad, kár, hogy leszedve hamar megsárgul. Ezért fűszervajba használom el, illetve kis zacskókban fagyasztóba is kerül belőle.

A legelőkön "izzik a galagonya", e csodás szívgyógyszert is gyűjtöm, lekvár készül belőle, a visszamaradt préshulladékot pedig sütőben alacsony fokozaton kiszárítva és megtördelve teának fogom használni télvíz idején.


Hát így telnek napjaink mostanság - közben azért kaptunk és lesz jövő héten is hétközi vendégünk, lesz főzés és már kezdődik a kandallószezon! Tüzifa a helyén, a szép melegben és jelenleg a tartós szélben csodásan szárad, jó lesz hallgatni a ropogását.

Őszi ablakdíszem

Következő posztomban írok majd az állatokról is.

Megjegyzések

  1. Éppen néztem a macskát, feltalálta magát. Én a bazsalikom miatt aggódom, nem vagyunk otthon. Lila, és gyönyörű volt. Egy másik világvégére látogattunk, kitalálod hova?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"