Eléggé gusztustalan videók keringenek a neten a tömeges csirketartásról és feldolgozásról, így jócskán felértékelődik a "
boldog tyúk" fogalma. A vidéki házak körül kapirgálók - így az enyimek is ebbe a kategóriába tartoznak, de lássuk be, nem vagyunk vidéken annyian csirkések, hogy a lakosságot elláthassuk a családi méretű állományunkból hússal és tojással.
Most azonban a háztáji állomány tápetetéséről akarok "értekezni", hisz sokunkban felmerül a kérdés, hogy a csirkéket mivel etessük: adjunk-e tápot vagy sem? Táp etetésével elrontom-e tyúkomat vagy sem? Elegendő-e nekik a
kukorica-búza-árpa-zab kombó? Itt lehetne mindjárt egy határozott igen a válasz, hisz az a tyúk, amelyik egész nap friss levegőn szaladgálhat-kapirgálhat, kedvére hozzájut a szemes takarmányhoz és a tiszta vízhez, összecsipegeti magának a mindennapi betevőjét, (ja, és a kakas is rendszeresen látogatja...:)) ha tudna beszélni, bizonyára elégedettnek mondaná magát.
Kiscsirkék nevelgetésénél azonban határozottan tudom javasolni az indító táp etetését, hisz nézzünk már utána a beltartalmi értékeinek: nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok garmadája. Az ilyen táppal etetett kiscsirke nagyon gyorsan és egészségesen fejlődik, főleg, ha kotlós alól kelt, de a keltetőből kelt csibékkel is ez a tapasztalatom. Én 4 hét után abba szoktam hagyni a tápetetést, s innentől már szemes takarmányon valamint zöldeleségen tartom őket, hisz az udvarunkban és a tágas legelőn a kotlós mellett megtalálják a csipegetni valót.
A szemes takarmányból én általában nagyobb mennyiséget adok ki, mint ami elfogy, ha az edények megfelelőek - nem tudnak belepiszkítani - akkor huzamosabb ideig is előttük maradhat.
A tojások és a csirke-tyúkhús minőségének garantálásához lehetőség szerint kerülni kell a gyógyszeres-antibiotikus kezelést, illetve használatuk esetén a várakozási időket be kell tartani. Még manapság is késsel gyógyítják falun az apró-cseprő tyúkbajokat, azonban tyúkfanként igyekszem előbb kísérletet tenni a gyógyításra, ehhez tartok is idehaza némi házi patikát, ilyesmiket mint
- probiotikumnak joghurt, savó, túró (optimális emésztéshez és kokcidiózis ellen), s bár a csirke szervezete nem a tejfehérje és tejcukor megemésztésére van kitalálva, ritkán, kis mennyiségben adagolva nem tapasztaltam negatív hatást. Legjobb a por alakú probiotikum, hisz az eltarthatósága száraz, légmentesen zárodó edényben hosszabb. Etetése esetén az ürülék szaga kevesebb ammóniát tartalmaz - de ezt már én is úgy olvastam hozzá a szakirodalomban. Találtam nálunk is vásárolható készítményt: Gastroferm M + C
- fokhagyma por: immun- és légzőrendszer erősítő
- oregánó-fahéj-kakukkfű: természetes antibiotikumok
- almaecet: 1 evőkanállal az itatóedényekbe egy héten át
Nagyjából ezeket a praktikákat követem, ha valami rendelleneset tapasztalok - szerencsére nagyon ritkán -így most a madaraim szépek, egészségesek, a tojáshozamuk számomra megfelelő, a tojás élvezeti értéke kiváló!
Rántottát reggeliző vendégeink a tanúink erre!:))
Az ilyen tojásoból sütni is jó lehet :-)
VálaszTörlésA fokhagymaport, és az oregánó-fahéj-kakukkfű kombót a kukorica-búza-árpa-zabba keveribele és úgy adja a baromfiknak?Én búzát, darát, moslékot, legelőt, kukoricát, vitamint, mészt, tiszta ivóvizet, és tojótápot biztosítok a tyúkjaimnak.Régen hallottam hogy tojótáp nélkül nem sokat tojnak, vagy csak kis mennyiségben ami a családnak elég.Mi adunk el a kialakult ismeretségi körünknek és eddig senki sem panaszkodott a tojás élvezeti értékére.Mindenki máshogy etet, de a tojótáptól sem lesz semmi bajuk.Az én madaraim is ettől függetlenül makk egészségesek.Persze mindenki máshogy etet, de az Ön variációja sem rossz. :) A fő hogy egészségesek!
VálaszTörlésÉn azt tapasztaltam, hogy a a szabadban tartott tojótyúkok tojástermelése nem hoz látványos különbséget a tojótáp etetésével - kipróbáltam. Szerintem a tojótáp etetésének az intenzív tartásnál van jelentősége.
Törlés