A kert kincsei november végén

Kaptunk már ízelítőt a télből...


...ám az elmúlt napok tavaszias meleggel örvendeztettek meg minket. De bármilyen jó is az idő, figyelmeztet a kerti munkák befejezésére. Két év használat után idén felszántatjuk és betrágyázzuk a kiskertet -szerencsére  az állatseregünk gondoskodik róla, hogy ne kelljen trágyát vásárolnunk:))
Egyelőre ehhez a kerítést le kell bontanunk és a cölöpöket felszednünk, hogy a kistraktor elférjen, meg tudjon fordulni.
Szerencsére az epret a kert legszélső zugába telepítettük, így azt nem fogja bolygatni a traktor. A kaprot és a mángoldot viszont sajnálom, mert ezek akár egész télen benn maradhatnának a földben,  és jövőre újra életre kelnének. A szántás miatt így ezeket is újra kell vetnem tavasszal.
Nézzétek, mennyi minden kincset gyűjtök még most is a kertecskémből!:
Kerékrépa zöldell...

...melynek leginkább a lovaink örülnek - ámbár nyúleledelnek szántam

Csicsóka is kerül a föld alól

A hullott avar közt üde és illatos a kapor

Némi hagymácska

Fejetlen plutyka - a káposztafélék nálunk nemigen akarnak megfejesedni:(( Nyúl asszonyság annál jobban fog neki örülni

A mángold utolsó leveleit azért még lemetszettem, és egy zöld nokedli készült belőle. Itt már csak a csonka sorja látszik
Madársaláta

Friss, roppanós hagyma
Málna, ribiszke és feketeszeder: alig várom már, hogy lekvárfőzéshez elegendő mennyiség teremjen. Jó, tudom, ez még bő fél év...és nem tudhatjuk mennyire lesz kemény a tél, vagy épp egy enyheség után újból a kártevőkkel kell majd felvenni a harcot.
A kert alatt pedig a Bittva hömpölyög, sodrásának hangja adja az aláfestő zenét a kerti munkákhoz.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Vargányás gombakrém

Kép
A Bakony ontja magából a finomabbnál finomabb gombákat...Egy bakonyi recept biztos, hogy a gombáról szól... A Bodzás Vendégház étlap-palettájáról sem hiányozhatnak a gombás ételek, főleg, ha a házigazdák is imádják őket! Nálam alig van étel, amibe ne kerülne gomba...Itt most természetesen leves és főfogásról van szó...A legjobb fűszer minden húsételbe! Egyszerűen imádom! Most egy krémes elkészítését mutatom be, ami rém egyszerű, és főleg melegszendvicsek elkészítéséhez ajánlom, de én kanalanként használok belőle levesekhez, húsokhoz is, fűszerként. Akármilyen gombát - még a termesztett csiperkét , vagy a laskát is ajánlom ehhez az elkészítési módhoz. (Ha valaki nem jut hozzá frissen szedett erdei-mezei  gombákhoz). Szóval a megmosott, megtisztított, feldarabolt gombaszeleteket zsíron pirított hagymával megdinszteljük - azért nem árt, ha van némi vargányánk, akár szárított formában is -, sóval-borssal ízesítve saját levében puhára pároljuk. Pici eldörzsölt fokhagyma is mehet ...
További információk

Nyúlszalámi

Kép
Többször is írtam arról, hogy sajnos, nem egyszerű dolog Magyarhonban a nyuszihusit értékesíteni, - ha valaki tud tutitippet erről, írjon mailban az elérhetőségeimen - és Gordon Ramsay, Jamie Oliver neve és receptjei sem vonzanak kellő érdeklődőt egy magyar falusi vendéglátó konyhájába - a magyar nyúlvadast, somlai receptúrákat is ideértve. Be kell látnom, a nyulat inkább simogatni szeretik a vendégek, mint megenni. Legalábbis az a réteg, aki minket választ, mint romantikus, kandallós pici házikót , szinte a világ végén, mindentől távol. Csordogáljon persze a Bittva itten nem túl messze, ugribugri tapsifüleseket is lehessen látni a kies mezőkön...no de hogy megegyük őket...na ne má'!!! Így az a kevéske nyulacska, akit felnevelek, többnyire a saját tányéromban köt ki - Fefénél is tiltólistán vannak, próbáljam így rábeszélni a városi vendéget a fogyasztására... Legutóbb ezért egy olyan receptet próbáltam ki, ami nem főétel, hanem egy szalámiféle, tehát inkább a reggelizőasztalnál v...
További információk