A kert kincsei november végén

Kaptunk már ízelítőt a télből...


...ám az elmúlt napok tavaszias meleggel örvendeztettek meg minket. De bármilyen jó is az idő, figyelmeztet a kerti munkák befejezésére. Két év használat után idén felszántatjuk és betrágyázzuk a kiskertet -szerencsére  az állatseregünk gondoskodik róla, hogy ne kelljen trágyát vásárolnunk:))
Egyelőre ehhez a kerítést le kell bontanunk és a cölöpöket felszednünk, hogy a kistraktor elférjen, meg tudjon fordulni.
Szerencsére az epret a kert legszélső zugába telepítettük, így azt nem fogja bolygatni a traktor. A kaprot és a mángoldot viszont sajnálom, mert ezek akár egész télen benn maradhatnának a földben,  és jövőre újra életre kelnének. A szántás miatt így ezeket is újra kell vetnem tavasszal.
Nézzétek, mennyi minden kincset gyűjtök még most is a kertecskémből!:
Kerékrépa zöldell...

...melynek leginkább a lovaink örülnek - ámbár nyúleledelnek szántam

Csicsóka is kerül a föld alól

A hullott avar közt üde és illatos a kapor

Némi hagymácska

Fejetlen plutyka - a káposztafélék nálunk nemigen akarnak megfejesedni:(( Nyúl asszonyság annál jobban fog neki örülni

A mángold utolsó leveleit azért még lemetszettem, és egy zöld nokedli készült belőle. Itt már csak a csonka sorja látszik
Madársaláta

Friss, roppanós hagyma
Málna, ribiszke és feketeszeder: alig várom már, hogy lekvárfőzéshez elegendő mennyiség teremjen. Jó, tudom, ez még bő fél év...és nem tudhatjuk mennyire lesz kemény a tél, vagy épp egy enyheség után újból a kártevőkkel kell majd felvenni a harcot.
A kert alatt pedig a Bittva hömpölyög, sodrásának hangja adja az aláfestő zenét a kerti munkákhoz.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Nyúlszalámi

A jancsikályháról