Egy csepp falusi élet

Lassan itt a tavasz, kerttel rendelkező barátaim már bizonyára terveznek, palántáznak, ki-ki lehetőségeihez, idejéhez mérten, mint ahogy mi is. A kert idén sem fog nőni - sőt, inkább még kisebb lesz, és a veteményezni kívánt zöldségek száma is kevesebb lesz. Viszont abból a kevésből, ami az elmúlt évek alapján bizonyította, hogy kedvez neki a hűvösebb, párásabb, kevesebb napfényt adó klíma, azokból inkább valamivel több lesz ültetve. Az ágyások közé fűszersorokat tervezek.  És most olvasásra ajánlom a ma divatos kertművelési módról szóló cikket,  azzal a céllal, ha van tapasztalatotok, írjátok meg kommentben. (Ha jól emlékszem, a Györgytea hírlevelében olvastam a lentieket) Permakultúra, ökológiai gondolkodás A permakultúrás gondolkodás a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. A növények, állatok, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki között...

Tavasszal vásároltunk 2 tő nőivarú és egy tő hímivarú homoktövis t és tettünk egy próbát az elültetésükkel a Bittva parton lévő kertecskémben. A tövek szépen megeredtek, az érett lótrágyás szalma borítás megtette a hatását és már idénre terméssel ajándékoztak meg minket., pedig a kertészetben harmadévre jósolták az első gyümölcsöket. Igaz, csak egy maréknyi az egész, de így már reményt keltő a megmaradásuk s jövőre talán még több is lesz rajtuk. És még az is lehet, hogy a sikeren felbuzdulva jövőre veszünk még hozzájuk pár tövet, vagy kiokoskodom, hogyan tudnám szaporítani. A mennyiség csekélysége miatt 2 dl mézzel felöntve tettem el, teaízesítőnek. Igen magas C-vitamin, flavonoid és ásványi anyag tartalma miatt kedvelt a gyógyászatban és a kozmetikai iparban is. Leghatékonyabb nyersen fogyasztva, így nem vész el a gyógyhatása. A hőkezelés azonban árt neki, és fagyasztáskor is veszít egy minimálisat a hatékonyságából. Húsát kinyerve más alkotókkal (alma, szilva stb) turmixital k...

Álomszép időjárás van mifelénk, pezsdül a vér - még ha nem is húszévesen - teli vagyunk tenni akarással, sorjázom a tennivalókat, csak hogy ne zúduljon minden egyszerre ránk - amikor majd tényleg tavasz lesz. Forgatókönyvet készítettem a virág- és fűszerültetésről, kezdem a kamillával és lestyánnal, ezeket akár már ősszel vethettem volna, talán nem lövök nagyon mellé, ha most próbálkozom. Előző posztomban írtam, hogy a kert az idén pihenőn lesz, nem lesz erőnk és időnk az építkezés mellett kertet ápolni. Azért mégis tervbe vettem a levélzöldségeket, mint a sóskát, spenótot, rukkolát egy-egy ágyással, és talán még cékla valamint fehér fejű hagyma a bruscettához. És egy kordon uborka. Ezzel az öt ágyással és az uborkával még talán megbirkózom. A fűszerek (bazsalikom, kapor, metélőhagyma és metélőpetrezselyem, majoranna) idén is a ház mögötti kővályúkat fogják díszíteni, a kakukkfű pedig kiirthatatlanul terem a ház előtti ládában. A vendégház kertjében is neki kell állnom irtani a vadróz...

Legalább is az idei évre biztosan. Az elmúlt napokban szétszedtem a veteményest körülölelő dróthálókat, összegyűjtöttem a kitámasztó karókat felszedtem minden zöldséget - a karalábén és a sóskán kívül - ami még nyúleledelként hasznosítható volt. A várható fagyra tekintettel leeresztettem az öntözővizet, összegereblyéztem az avart. Mivel az epret a legutolsó fűkaszáláskor sikerült az emberünknek kikarosoznia, a maradék friss hajtásokat felszedtem és balkonládába átültettem, hátha megússzák a telet valahogy, és tavasszal újrapróbálkozhatunk. Málnát, ribizlit, jostát megmetszettem, a málnából tőosztással ültettem új növénykéket is. Nos, az idén mindenesetre megfogalmazódott, hogy jövőre talán nem lesz veteményes, annyira kevés idő jutott rá. Márpedig a kertnél az idő fontos kérdés, számtalan dolgot - rovarirtás, átpalántázás, gazolás, kapálás -csak pontosan akkor és jól kell elvégezni, hogy a termés örömünkre szolgáljon és ne csak a deficitet termeljük. Elképzelhető, hogy j...

Kertészkedünk - nem eleget - érnek a bogyósaink, ó, azok a csodálatos bogyósok: elébb a cseresznye, eper (őt is annak nevezem), aztán a ribizlik (piros és most már a fekete is), málna, a josta és az egres is nekiindult pár szemmel, hisz a két tövet még csak áprilisban ültettük. Jostalekvár, egyszerűen ISTENI! Idén különösen sok tennivalónk volt a vendéglátás terén azokban a hetekben, amikor a kert is megkívánta volna, és elkelt volna még legalább 2-3 pár dolgos kéz a kapálás, gazolás műveletében. Voltak kétségbeejtő napok, amikor reménytelennek tűnt, hogy a gazáradatot le lehet gyűrni. Azért nekiveselkedtünk, s mivel most Zsófi is itthon van, közösen rendet teremtettünk - egy-egy rövidebb időre. És ez csak egy falatnyi kert! Egy-egy nagyobb esőzés után kezdődik minden előlről. Viszont most már győzedelmeskedik a vetett termény, már nem tudja elnyomni a gyom. Ezek készültek mostanában a konyhámban: Kovászos uborka Lekvárok: cseresznye, levendulás cseresznye...

Nap mint nap hozok fel a kert kincseiből a konyhára. Most zöldséget zöldséggel eszünk, mártásokkal, felfújtnak, egytálételnek kapirgálós tojással, reszelt sajttal. Kevés hússal vagy szalonnával. Feri bácsi kiújult köszvényének ez gyógyír de az én enyhe túlsúlyomnak sem árt. Szüreteljük az almát, körtét, szilvát, ezekből mindennap fogyasztunk. Na, ne gondoljatok itt ültetvényre, egy-egy öreg fa termi gyümölcsét, illetve a málnásunkban is újra "legelhetünk" naponta pár szemet a tavaly ültetett, de idén burjánzani kezdő tövekről. És akkor lassan beérik a bodzabogyó , abból is raktam el pár üveg dzsemet. A szilvából tepsiben sült lekvár készült valamint aszalvány. Az almát a magas pektintartalma miatt fogom üvegbe zárni, és egy-egy későbbi gyümölccsel (narancs, mandarin) vagy zöldséggel (tök, zukkini, brokkoli) fogom kenőkének bespájzolni. A körte túl kemény a lazuló fogsornak, ezért kompóttá fog alakulni. Nézzétek, az én zöldségeim ilyenek! Semmi egyen méret, egyen ...

Kaptunk már ízelítőt a télből... ...ám az elmúlt napok tavaszias meleggel örvendeztettek meg minket. De bármilyen jó is az idő, figyelmeztet a kerti munkák befejezésére. Két év használat után idén felszántatjuk és betrágyázzuk a kiskertet -szerencsére  az állatseregünk gondoskodik róla, hogy ne kelljen trágyát vásárolnunk:)) Egyelőre ehhez a kerítést le kell bontanunk és a cölöpöket felszednünk, hogy a kistraktor elférjen, meg tudjon fordulni. Szerencsére az epret a kert legszélső zugába telepítettük, így azt nem fogja bolygatni a traktor. A kaprot és a mángoldot viszont sajnálom, mert ezek akár egész télen benn maradhatnának a földben,  és jövőre újra életre kelnének. A szántás miatt így ezeket is újra kell vetnem tavasszal. Nézzétek, mennyi minden kincset gyűjtök még most is a kertecskémből!: Kerékrépa zöldell... ...melynek leginkább a lovaink örülnek - ámbár nyúleledelnek szántam Csicsóka is kerül a föld alól A hullott avar közt üde és illatos ...