Nem búcsú, csak költözés
Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...



Eszeméletlenül jópofák.:)
VálaszTörlésNincs is panasz rájuk, imájuk őket!
TörlésMondjuk én is morognék ha valaki vasvillával a közelemben matatna.
VálaszTörlésTeljesen érthető a reakciójuk...Békén is hagytam őket, és inkább az almolás maradt későbbre...:))
TörlésAzé a hely, aki előbb ott volt :) Nagyon cukik!!!
VálaszTörlésBizony! Várhattak is az istállók addig, amíg őkelmék ásítozva kikecmeregtek a jó meleg szalmából.
TörlésAkkor lány kutyánál volt? Tetszett ahogy hazavittétek :-)
VálaszTörlésNagyon jó az a szalmadunyha! Nem csoda, ha igazak álmát alusszák benne :-)
Igen, ez volt az első udvarlása. Olyannyira nagy a szerelem, hogy már megint a lánynál van...Pedig a tüzelést már pár napja abbahagyta.
Törlés