Bakonyi túrák Ganna közvetlen közelében és a környéken

Kép
  A gannai kiindulással egy tökéletes, természetközeli és kulturális élményekben gazdag hosszú hétvégét lehet összeállítani. 🌲 Bakonyi túrák Ganna közvetlen közelében és a környéken Döbröntei Szarvaskő vára: Ganna közvetlen szomszédjában található (akár gyalog is átmehetsz Döbröntére). A falu feletti dombon magasodó várromhoz egy könnyű, családi séta vezet fel, ahonnan csodás panoráma nyílik a Bakonyaljára.   Hubertlaki-tó (a bakonyi „Gyilkos-tó”): Ugod és Bakonybél között fekszik. A tóból kiálló elhalt égerfatorzsák kísértetiesen, mégis gyönyörűen idézik meg az erdélyi Gyilkos-tó hangulatát. Kiváló, csendes túracélpont. Csurgó-kút és Farkasgyepű: Könnyed, nagyrészt sík terepű erdőparti túra, amely érinti a vadregényes Csurgó-kutat (egy gyönyörű erdei forrást és vízesést). Cuha-völgy és Szurdok (Vinye): Ha egy kicsit autóztok észak felé, a Bakony talán legnépszerűbb szurdoka vár. Gázlókon átkelve, a festői Bakonyvasút viaduktjai és alagútjai alatt sétálhattok.   🏛️ ...

Luca széke


Luca napjával, lucázással kapcsolatos hagyományokat gyűjtöttem csokorba, s ha ma már nem is élnek mindenhol ezek a hiedelmek, azért jó tudni, hogy valamikor mit miért tettek vagy nem tettek, mire milyen magyarázatot találtak az emberek?

Luca (Lucia) a magyar néphagyomány egyik legjelesebb alakja. A Gergely-naptár életbe lépése előtt az esztendő legrövidebb, legsötétebb napjának számított, s egyben a téli napforduló kezdő napja volt.
Luca napja magában hordozza az új esztendő reménységeit, de gondjait is. Időszakában a leghosszabbak az éjszakák, a gonoszok, bűbájosok, rontások ideje ez. A nép hitében az oltáron tisztelt Luca mellett egy boszorkányszerű rontó-bontó Luca is él: lucapuca, lucaasszony a neve. Kísértetszerű jelenség, az ember rontására törekszik.
Ezen a napon megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak, abroncsból formált körbe dobált kukoricával etették őket.
Sok tilalom élt e napon, például a lányoknak, asszonyoknak tilos volt dolgozniuk, varrniuk, számos vidéken asszonyt nem engedtek be a házba, se rokont, se szomszédot, nem adtak kölcsön semmit.
Másik hiedelem a lucabúza sarjasztása. Eladó lányok cserép földbe csigavonalban szórták a magokat ("mag-akarás") Ha karácsony táján kizöldült, jó termésre számítottak, de ezzel öltöztették a karácsonyi oltárt is, vagy a vacsoránál szentelt gyertyát tettek a közepébe.
Ezen a napon készítették a "lucakalendáriumot" és kezdték el a lucaszék építését is, amelynek épp karácsonyra kellett elkészülnie, s aki arra az éjféli misén felállt, meglátta a falu boszorkányát, aki ilyenkor szarvat hordott. Azonban a leleplezés után jól tette az illető, ha hazaszaladt, mert a boszorkányok üldözőbe vették. Úgy menekülhetett csak meg, ha szüntelenül mákot szórt eléjük, ugyanis azt a boszorkányoknak egyenként össze kellett szedni, így egérutat nyerhetett. Otthon azonban a lucaszéket azonnal el kellett égetni.
A "lucakalendárium" szerint pedig a karácsonyig tartó 12 nap alapján jósolták meg a következő év hónapjainak történéseit.
Luca napi szokás volt a jó zsíros pogácsa sütése, ekkor gyűrűt rejtettek a tésztába, s amelyik lány azt megtalálta, a hiedelem szerint következő évben férjhez ment.


Írás: Molnár V. József: Kalendárium alapján
Fotók: internetről


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"