Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Állatmesék II. Úrnak születni kell

Mai mesém a macsekokról szól, igen, többes számban. Úgy emlékszem, nem írtam róla, hogy a nyáron nálam nyaralt macskák közül egyet örökbe fogadtunk, mert a másikat barátainknál a boxerok sajnos, a másvilágra küldtek. Így Macsó a mi macskánk lett, és Benőke - a baráték kisfia - tudomásul vette, hogy a cicát csak nálunk dögönyözheti és ha hagyja, kinyomhatja belőle a szuszt. Persze, ahogy nődögél ő is, meg a macska is, ez egyre kevésbé drasztikus...

Macsó délceg kandúrrá cseperedett, amilyen csúf volt cicaként, úgy szedi össze magát, biztos készül az ivarzásra, s hát ilyenkor nem árt a legjobb formát hozni...Bubu egyelőre - aki nőstény - kitúrja a tálkája mellől, s olyan vad morgással tartja távol Macsót az etetőedénytől, hogy még én is megijedek...De ha csak morogna! Látnátok, mekkora maflásokat ken le a kandúrnak, meg sem mer szeppenni, csak tisztes távolból kivárja, hogy mi marad neki. Hiába teszek neki külön tálkába, Bubu szemmel tartja mindkét tálat és félelmetes morgással nem engedi Macsót addig enni, míg ő jól nem lakott. Akkor bajusznyalogatás, nyújtózkodás, elégedett mormicolás, majd leheveredés a legközelebbi kényelmes, lehetőleg kipárnázott fotelba, székre, kályha mellé.
Ez napjában kétszer, reggel és este lejátszódik a konyhámban, napközben kihajtom őket egerészni. Este persze megesik a szívem rajtuk, s többnyire beengedem őket a sparhelt mellé. Legrosszabb esetben is az asztalosműhely nyújt nekik éjszakai szállást, s ez is pusztán Bubu miatt, akinek az ürítési szokásai még mindig nem szobabiztosak.
Képeim róluk:

És Bubu a háztetőn, na azért nem volt forró...

Megjegyzések

  1. Lívia 2010. október 30. 22:43

    Nagyon helyesek:)) Jó lehet ennyi állat között élni. Már gondoltam rá, hogy veszek két kecskét, annyi füvem van, de nem tudnám őket hol tartani, És hát a virágaim...:)

    VálaszTörlés
  2. Ildifolt2010. október 31. 4:53

    A cicák között nagy az egyetértés még álmukban is. Nagyon helyesek így összebújva.

    VálaszTörlés
  3. Kőrösi Mercédesz2010. október 31. 6:25

    Idilli macskaélet van nálatok!

    VálaszTörlés
  4. Bodzás Vendégház Ganna2010. október 31. 7:02

    Sofia: hát tényleg: ha virágot akarsz, akkor kecskét inkább NE...

    Compot, m : magam is meglepődtem magamon, hogy mennyire megszerettem őket. Sose voltam nagy macskabarát. Eddig.

    VálaszTörlés
  5. Unknown2010. november 1. 2:53

    Szijja Zsuzsum!!

    Hát az első kép nagyon Nagy!! :) :) Alvás közben szent a béke...

    VálaszTörlés
  6. Mónika2010. november 1. 23:10

    Nálunk a két nagy macskusz mellé került a gyerekek kérésére 2 kicsi.
    A helyzet kaja ügyben nálunk is ugyan ilyen, azzal a különbséggel, hogy a nagyok 2 hétig még a házunk környékét is kerülték, mert nem mertek bejönni a kis démontól, inkább nem ettek...
    Azóta javult valamelyest a helyzet, de hogy valaha így egymás mellett aludjanak, azt kizártnak tartom, pedig de szeretném...
    Nagyon édesek a cicáid!
    :)

    VálaszTörlés
  7. Kőrösi Mercédesz2010. november 2. 5:16

    Nálunk sem a macsekok voltak a befutók, de most valahogy mindkettőnkre rájött a cicasimogathatnék. A gyerekek meg már réges-régóta mindenféle kiscicát cipelnek fel a játszóról... Hajaj, mi lesz ennek a vége...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk