Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Ünnep utáni pihentető menü...?

Nem vagyok vele egyedül, hogy az ünnep elmúltával - és közben készülve a következőre :) - étkezéseimben előnyben részesítem a kímélőbbet. Persze nem annyira a spenótra, vagy a rizsfelfújtra gondolok, bár mindegyiket szeretem, s jól jönnek majd januárban...:)
Kellemes ízével, tartalmasságával nálam mindig nyerő a káposztaleves, aminek alapváltozatát a keleti országokban scsinek hívják. Ez az egyszerű, laktató leves eredetileg hús nélkül készül, nálam azonban került bele egy-két füstölt sonka kockácska.

A belevalók:

egy kisebb fej káposzta
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 ek. házi lecsó
babérlevél
1 ek.zsír (juuuuj!)
1 ek. liszt
só, bors, házi vegeta
ízlés szerint tejföl
10 dkg füstölt sonka felkockázva

A zsíron megfonnyasztottam a hagymát, rádobtam a megtisztított, kockára vágott zöldségeket, elkapart fokhagymát, s néhány percig erős tűzön pirítottam. Majd egy evőkanálnyi liszttel bestauboltam (svábosan bestejboltam), s felengedtem annyi vízzel, hogy épp csak ellepje. Ekkor tettem bele a füstölt sonka kockákat és a lecsót, házi vegetát is, végül a babért és a borsot. A füstölt sonka mellett ízlés dolga, hogy kell-e még sózni. Lassú gyöngyözéssel főztem, míg a zöldségek félig megpuhultak, és csak ekkor tettem bele a vékonyan felcsíkozott káposztát.
Én nem szeretem túlfőzni a zöldségeket, a káposzta is kissé roppanós maradt a levesben.
Forrón jó tálalni, aki szereti tehet a tányérjába egy kanálka tejfölt.
A hús nélküli változata klasszikus tápláló "szegényétel", amely több nép konyháján is megtalálható.


Puha kenyérrel is isteni, most azonban csináltam mellé töpörtyűs pogácsát:


Lehet, hogy a kérdőjel nem véletlenül került a főcím végére? :)
Mivel azonban az ünnepek között a megszokott állattartós és napi házimunkák mellett megszaporodtak vendéglátós munkáink is (vendégházak takarítása, szellőztetése, felfűtése, tüzelők bekészítése, kályhák kitakarítása, udvarok rendezése), szükségünk volt némi kalóriára, amit bőven ledolgoztunk. Jaj, ugyan mit magyarázkodom? Szeretünk és tudunk is jókat enni, és kész.

Megjegyzések

  1. Unknown2009. december 30. 13:11

    Hmm azt a pogit de megenném most, bár nem panaszkodom, mert anyum is épp tegnap krumplipogit sütött a gulyás mellé!! :):)

    VálaszTörlés
  2. kisrumpf2009. december 31. 7:24

    Engedd meg, hogy a cím láttán harsányan nevessek :-) Az ember csak egyszer él! S Nálatok tényleg elkel a sok kalória, de mire hivatkozzak én??

    Félre a lelkifurdalással. Én majd jövőre diétázom :-)

    VálaszTörlés
  3. Vicuska2012. január 31. 11:01

    Finom a káposztaleves! :) Pláne a töpörtyűssel!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk