Nem búcsú, csak költözés
Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...


Ismerős képek, bár nálunk az utóbbi években már elmaradt a disznótor, nem tartunk malacot.
VálaszTörlésHmmmm! Jó kis régi disznóvágások!!!
VálaszTörlésDe jó volt olvasni, nézegetni!
VálaszTörlésÖrömteli, szép karácsonyt, gasztroélményekben (is) gazdag napokat kívánok Neked és Szeretteidnek!
Tulajdonképpen a szomszédok sem saját nevelésű disznót vágtak, hanem vásároltat. Egyre gyakoribb faluhelyen is az a nézet, hogy nem kifizetődő a hízlalás - különösen, akinek minden takarmányt vásárolnia kell. Azért remélem nem gázoltam nagyon le a falusi "fílinget"... Mindenesetre a munkaműveletek a hamisítatlan disznóvágásé voltak:)
VálaszTörlésA karácsonyi jókívánságokat köszönjük, mindőtöknek szép ünnepet kívánok én is!