Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

A hólapát dicsérete

Az idén szép komótosan érkezik a tél, nem lehet egy szavunk sem, hogy már októberben beütött a mennykő! S ráadásul az első igazi hó is kellemes, napsütéses reggelre ébresztett. Hideg, fázós volt a kora reggel, de olyan hamar szikrázó napsütés lett! A hólapát - derék téli segédeszközöm - már elő volt készítve egypár napja, hisz az előrejelzések - és a derekam:), plusz a kecskék mekegése :) - jelezte, hogy megváltozik az időjárás. Kellemesen centis havacska esett, tehát nem kellett még nagyon nekigyűrkőznöm a lapátnak. Tulajdonképpen egy kis sepregetéssel járhatóvá tettem az utakat az istállókhoz és a műhelyhez: ez még csak amolyan imitálása volt a hólapátolásnak.
Faluhelyen ilyenkor hamar kiderül, ki kel legkorábban: kinek a portája van leghamarabb letakarítva. Elárulom: nem vagyok a legelső.
A reggeli etetést és az állatok kieresztését rögtön a fűtés követi. Fával fűtünk elsősorban, s a konyhai sparhelt kitakarítása, koromtalanítása, hamuzása után állok csak neki a begyújtásnak. Feri kedvenc téli zöngéje: " fával tüzelünk, de a levegővel fűtünk!" Tehát a kályhaajtók nyitvatartásával és időben való zárásával érhetjük el, hogy kályhánk ideálisan üzemeljen. Nagy hidegben így is naponta kétszer gyújtjuk el a cserépkályhát - idén ilyen még nem volt. A sparhelt viszont egész nap folyamatosan duruzsol, meleget is adva, és a főzés is ezen bonyolódik télidőben. Van még egy fűtéssel kapcsolatos szállóigénk: fényesíteni a tüzet. Ez az a munkafolyamat, amikor a parazsat megpiszkáljuk, hogy új erőre kapjon, s a következő rakat hamar lángra lobbanjon.
Jókedv-csinálónak egy-két napsugaras téli kép házunktájáról, a Bittváról, és kedves kecsóimról:



Megjegyzések

  1. Lívia 2009. december 16. 0:31

    Ez jó kis bejegyzés volt! Holnap hozzák a kályhámat és még életemben nem gyújtottam be. Kicsit félek is tőle, de már alig várom!:)

    VálaszTörlés
  2. Bodzás Vendégház Ganna2009. december 16. 0:59

    Sofia: meglásd, egész más meleget kapsz, mint a radiátortól! Ember kell hozzá, munka és kész. Ez az élet!

    VálaszTörlés
  3. kisrumpf2009. december 16. 2:01

    Nálunk nagyim kezelte a kályhákat, hozzá sem nyúlhattam, aztán végül bevezettette a gázt... de még utána is begyújtott néha, elégetni a szemetet, s azért, hogy lehessen a kályha mellett melegedni. Azt radiátor nem pótolja!

    "Ember kell hozzá, munka és kész." Ez most valamiért... nem is tudom... szíven ütött. Remek életed lehet! A havas képért külön köszönet, itt az nincs :-( Vagy csak nagyritkán, s főleg csak dara. Ha végetér az ünnepi roham, elejétől végigolvasom a blogod. S látom, már a bodzas.hu is működik, a múltkor próbáltam megnyitni, egyre csak összeomlott :-(

    Bodzazsuzsa, ugye, jól sejtem, hogy az Indexen "találkoztunk", Te kérdeztél az ír kecsketej áráról, ugye? Ha hiszed, ha nem, éppen online voltam, amikor feliratkoztál olvasónak, de nem volt még érkezésem üdvözölni Téged. Csak láttam, hogy éppen 22-ről 23-ra változik a számozás.

    VálaszTörlés
  4. Bodzás Vendégház Ganna2009. december 16. 10:10

    Kisrumpf: az élet maga remek - hú, de bölcset mondtam :) - én csak teszem a dolgom. De tényleg.
    Az indexen valóban jártam, nagyon érdekel a sajtkészítés minden fortélya, és ott sokan foglalkoznak vele, jó kis trükkök kerülnek napvilágra. Tavasszal lesz lehetőségem egy magyar "sajtmágusnál" belemerülni e rejtelmekbe, legalábbis meghívott a kurzusára, ez nagy megtiszteltetés.
    Egyébként mennyi az ír kecsketej ára? :)

    VálaszTörlés
  5. kisrumpf2009. december 16. 14:09

    Hm, komolyan azt hittem, hogy Te kérdeztél a kecsketej-termékek áráról a River Cottage-os topikban... s hogy amiatt tévedtél a blogomra.De akkor tévedtem. Egyébként 2.75 euro egy liter.

    Remélem, részletesen fogsz majd írni arról a kurzusról! Képekkel.

    Most mesélem az uramnak, hogyan éltek, mit csinálsz...

    VálaszTörlés
  6. Bodzás Vendégház Ganna2009. december 16. 22:15

    Kisrumpf: hol található az a River Cottage-os topic? Mert Fűszeres Eszternél olvasgattam ilyen címen bejegyzést, s reagáltam is rá, de emlékeim szerint nem érdeklődtem az ír kecsketej áráról.

    VálaszTörlés
  7. kisrumpf2009. december 17. 2:31

    Az Index-en van, nem különösebben jó, be is halt pár ember csacsogásának köszönhetően, ahogy nézem:

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9127976

    VálaszTörlés
  8. Bodzás Vendégház Ganna2009. december 17. 5:27

    Kisrumpf: beleolvastam, szörnyű. Nem ezt a topicot olvastam az Indexen, ott komoly beszélgetés folyik a házi sajtkészítésről. Viszont újra megnéztem Fűszeres Eszter januári River Cottage-os bejegyzését, és ott találtam rád, neked is volt benne kommented. További hasonló témájú beszélgetést a vargazsu kukac bodzas pont hu-n folytassunk :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk