Nem búcsú, csak költözés
Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

De szép kutyus! Kár, hogy eltűnt. Sajnálom nagyon, reménykedem, hogy jó helyre fogadták be.
VálaszTörlésjajj Zsuzsa, a szívem szakad meg, tudod mennyire szerettem őt (is). Majd írok, de most rohannom kell.
VálaszTörlésJaj de sajnálom ezt a gyönyörű vizslát!
VálaszTörlésBeatrice: mi is. A főfotón is ő található. Remélem, lesz még vizslánk. Viszont addig, míg Leó él, nem akarunk harmadik kutyát magunk mellé venni, ne kelljen neki vénségére egy új kutyával megviaskodni!
VálaszTörlésKérdezni is akartam, hogy ő van-e a főfotón? Ő keltette fel az érdeklődésemet irántatok :)
VálaszTörlésImádom a vizslákat, csak sajnos panelban lakunk...
VálaszTörlés