Nem búcsú, csak költözés
Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...



Majd egy másik életben lesz lovam is... Erre akkor világosodtam meg, amikor megitattam egy szomjas lovat. A kerítésen át nyújtottam a vödör vizet, attól féltem kiveri a kezemből a vedret. Olyan alázatosan és tapintatosan dugta fejét a vederbe, hogy hozzá sem ért. Noha végtelenül szomjas volt. Egész nap nem adtak neki inni, borzasztó meleg nap volt. Ledöbbentem. Miután három kortyból kiitta a vizet, olyan hálásan nézett szemembe, ahogy ember nem tud nézni...
VálaszTörlés