Sivatagi zöldségtermesztés
Nemcsak művelem a kiskertünket, hanem gondolkodom is róla. Egyre több fejtörést okoz, és látom, hogy nem csak én vakarom a fejem búbját. Új háztáji technológiák beépítése (mulcs, komposzt, meg van még egy sor újdonság, amiket nem próbáltam, de sok kísérlet követhető ezzel kapcsolatban a neten), öntözés, esővízgyűjtés...stb. A föld termőrétegének megtartása, gyomok és egyéb takaró növények jelenléte, kell-e, nem kell-e? Ezer a kérdés és válasz. Hogyan alkalmazkodjunk a megváltozott klíma viszonyokhoz? Itt most egy lehetséges és működő modellt mutatok be, aminek a megtalálásában segített az AI. Nem kell a spanyolviaszt feltalálnunk. Itthon minden adva lenne a magas minőségű zöldség és gyümölcstermesztésre, akár Európa éléskamrája is lehetnénk (újra). Csak az iparosodás irányába fejleszteni egy alapvetően agrár országot, zsákutca. Az akkumulátort megenni nem lehet. Az ott eltöltött munkaórák bérét pedig import zöldségekre költhetjük, mert itthon nincs elegendő kéz ...





jaj, mindkettőből kérek! :) arra a céklás-kókuszosra különösen kíváncsi lennék!
VálaszTörlésMár a múlté, csakúgy, mint a receptje. Apropó, duende, egy almakompót ürügyén épp sokat gondoltam ma rád. Idejét sem tudom, mikor csináltam utoljára kompótot, de megigézett a sütőtökös variációd. Olyannyira, hogy almából én is csináltam egy kisadagot. Azonban sikerült elszúrnom: felkarikázva belefőztem egy fél citromot, amitól kapott egy kesernyés ízt. Nos, a keserű is az ízek közé tartozik, de nem épp egy édességben, ugyi? Aztán ebből következett a gondolat: csinálni kéne egy "Elrontott ételek" blogot.(A jól sikerültekből úgyis Dunát lehet rekeszteni)Szerintem sokat lehetne okulni az ilyen és ehhez hasonló esetekből, nem gondolod?
TörlésAzt a céklást én is megkóstolnám...:-)
VálaszTörlés