Érdekes lenne statisztikát készíteni arról, vajon hány családban készül kézi gyúrással az egyik leggyakoribb ételféleségünk, a száraztészta? Vagy csak egyszerűen a frissen kigyúrt tészta, szárítás nélkül.
Bevallom, nálam sem mindennapos tevékenység a tésztagyúrás. Pedig a családom kedvencei, a gránátos kocka és a káposztás cvekedli is tésztából készül, és gyakori gyorskaja itthon a túrós csusza is.
Az az "átkos" élelmiszeripar azonban ellát minket - jó drága -, de hipp-hopp kifőzhető termékekkel. A drágaságát ahhoz viszonyítom, - mert hisz egy-két száz forintos termékekről van szó - ha valaki nekiáll otthon, és rájön, hogy sokkal jobb minőséget tud előállítani fillérekből. Most persze csak a viszonylag egyszerűen előállítható tésztákról beszélek: kocka és szélesmetélt például, a cérna és az egyéb trükkös formációk már tényleg nagy kézügyességet és gyakorlatot kívánnak, ha nincs tésztagépünk otthon.
Arról nem is beszélve, hogy otthoni tésztánkba a liszt mellett tetszőleges mennyiségű, akár tanyasi, kapirgálós tojást tehetünk - én most épp a saját tenyésztésű fürjeim tojását használtam fel.
A tésztagyárosok a zacskón feltüntetett tojásmennyiséget sokkal nagyobb lisztmennyiséghez számolják, mint a családi konyha. Én például ehhez a tésztához, amit fél kg lisztből gyúrtam 8 fürjtojást tettem. A folyadékmennyiséget egy varázsrecept szerint számolom: 1 kg liszthez 10 tojásnyi folyadék szükséges, ahol a tojás is folyadéknak számít! Tehát, ha csak 4 tojást teszek a tésztába, akkor kb. 6 tojásnyi vizet használok a gyúráshoz, 1 kg liszt esetében.
50 dkg liszthez adtam 8 fürjtojást, de mivel kb. 2 fürjtojás tesz ki 1 tyúktojást, ezért aki tudja még követni a számításomat, az láthatja, hogy épp csak egy minimális kis vizet (kb. 2 tyúktojásnyit) raktam a tésztához, könnyen összeállítható, sima tésztává gyúrtam. Pihentetés után nyújtottam, és pár óra száradás után vágtam kockára.
Én úgy tanultam, ha frissen használom fel a tésztát tehetek bele sót, ha szárítani akarom, inkább mellőzzem.
A tojásmennyiség is befolyásolja a tészta milyenségét: a több tojásos kiadósabb, de annál jobban törik is a tészta.
Legközelebbi posztomban bemutatok egy nagyon fincsi sültreceptet, amihez ezt a fürjtojásos házitésztát használtam köretnek.
Várom a receptet. Képzeld főztem nyúlvadast, ne izgulj, a nyertes még mindig te vagy, de mind elfogyott,
VálaszTörlésÖrülök, hogy kedvet kaptál a nyúlhúshoz, finom egy dolog az!:))
TörlésZsuzsa, a bajai halászlé elképzelhetetlen tészta nélkül - ezért gyúrjuk rendületlenül.:-D
VálaszTörlésDe jó is lenne megkóstolni egy igazi, autentikus bajai halászlét! Nagy kedvencem a hal és a halászlé is. Apu, aki horgász volt, inkább halleveseket főzött, abba csuszát tett...
TörlésHa szerzünk valakitől házi laskát, mi így nevezzük a tésztát, akkor eszünk laskás levest, az üzleti ehhez képest ehetetlen. Arra még nem vetemedtünk, hogy házilag készítsünk laskát. Mert bármilyen ezermesterek is legyünk, csak hibridek vagyunk, átmenet a régi és modern között, nincs időnk semmire.
VálaszTörlésViszont mindenhez fürjtojást eszünk, mert a hóhérnak sem kell a tojás, ha adtam is ajándékba, nem volt visszhangja, csak abban reménykedhetem, hogy nem dobták el, és megették. Habár sosem lehet tudni.
Ma reggelire is legalább negyven fürjtojásból fogok villás reggelit készíteni...Mit mondjak? Jól élünk...
Szia Attila! Örülök, hogy itt voltál és nem hiszem el, de épp most olvastam a mai bejegyzésedet az Eddáról és hát szívemhez szóltál, megint. Azért írom ezt, mert az elmúlt hónapokban tényleg kevés blogot olvastam, de ma épp, és ma épp a Szárad a fát:)) Örülök, hogy jól élsz!:))))
TörlésEz a tészta számomra például egy azon csodás dolgok közül, amik a konyhádban készülnek! :)
VálaszTörlésRita, ha az egyszerűt kinyilvánítjuk csodásnak, akkor ez tényleg az:))
TörlésKedves bodzazsuzsa!
VálaszTörlésSzerintem nem jól számolsz. Az én tapasztalatom szerint, 4-5 fürjtojás felel meg 1 tyúktojásnak.