Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

A boldog tyúk

Jó pár éves tyúktartás után is bőven kezdőnek számítok még a szárnyas-fronton. Állományom természetszerűleg állandóan változó, hol a természet (értsd: betegség, róka, egyéb ragadozó: menyét, nyest) ritkítja az állományt, hol saját kezűleg vetek véget a kotkodának, konyhám és a vendégétkezés igényének megfelelően. Így volt ez ősidőktől fogva, nincs ebben semmi furcsa és különleges.
Természetesen folyamatosan gondoskodom róla, hogy minden évben meglegyen az az általam is kontrollálható állomány (max. 20-25 egyed), amely eltart minket hússal és tojással, és jut belőle a vendégélelmezésbe is. Ez a nagyságrend megfelel a kialakított baromfi ólaknak, az elbírt és folyamatosan beszerzendő takarmánynak, és ebben a felállásban biztosítani tudom az állománynak a természetes tartásmódot is, a kapirgálástól kezdve a porfürdőig. Udvarom még sokéves tyúktartás mellett is folyamatosan füves, zöldnövényes, a kihordott nyúl- és lótrágyától - régebben a kecsketrágyától - állandóan megkapja a tápanyag utánpótlást, hisz a feltrágyázott földben folyamatosan élletteret tudok biztosítani a tyúkok által oly kedvelt földigilisztáknak és egyéb rovaroknak is, amik a hús- és tojástermeléshez nélkülözhetetlen, természetes tápanyagot jelentenek.
A trágyadombon kötnek ki a fóliából kigazolt zöldek is, valamint komposztot képezek a háztartási hulladékokból is. Ezek a szárnyasok kedvelt csemegéi, jó közérzetükhöz nélkülözhetetlenek.
Tavaly eldobott barackmagból új élet, új növény kelt életre a baromfiudvarban, amit a szárnyasok valami oknál fogva nem bántanak, nem csipegetik. Izgatottan várjuk a barackfácska növekedését. Az elmúlt napok viharai, esőzései sem tudtak nagy kárt tenni benne, viszont kertész tanácsára ágacskáit megmetszettük. Házi tanácskozásunk eredményeképpen nem ültetjük máshová, döntött az én javaslatom: ha ez a magocska itt kikelt, (lásd: kőtörmelékek közt), akkor itt ő élni tud és akar, ezért ne avatkozzunk bele a természetbe. Pláne, ha a tyúkok is békén hagyják.


Megjegyzések

  1. Remélem meghálálja majd a kicsi fácska nektek.

    VálaszTörlés
  2. lehet a lehulló kukacos barackra hajtanak

    VálaszTörlés
  3. Pár év múlva árnyékot is ad a tyúkocskáknak... :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"