Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...

Tavasz vidéken - ítéletidő után

 Így nézett ki kiscsizmám a terepjárás után...

 Ő Morzsi, a hímnemű pulikutyánk, akit ideiglenesen - vagy véglegesen...? - befogadtunk, hisz ő  Bogink párja, és a megszületett kiskutya apukája... Úgy néz ki, hogy jelenleg körünkben érzi jól magát, és bocsi - de engem imád, és már többedszerre visszatér hozzánk,... szóval a gazdájával már írjuk a tulajdoni lapot...Utódját Uccunak neveztük el, és pillanatnyilag még nem nyitotta ki a szemét, no, de ha eszméletre téved...:???

  Ő Uccu!!
 Ez meg a méregdrága bála,de hát az idén csak ilyen van, örüljünk neki!

Húsvéti nyuszifront...?



Kopasznyakú őkegyelme...


Hótorlasz...meglappanva...

Boldog kapirgálók...

Latyak és tyúkocska...


Olvadás...


Négylábúak.. legértékesebbjeink...büszkeségeink

Én persze rájuk esküszöm...:))
A tavasz közepi ítéletidő elmúlt, felejtsük el. Négy napig nem tudtam úgy kimenni az udvarra, hogy ne kapaszkodjak meg a vasvillában, mert különben elvitt volna a szélvihar. Hogy a hó hányszor terített be, arról most már nem beszélünk, hisz ma végre hétágra süt a nap, langyocska meleg is van, ami segít az udvarunkban feltorlódott hórakás elolvadásában, viszont ahogy telítődik a bakancsom alatt a latyak, egyre nyilvánvalóbbá vált a hó- és szélvihar kártétele. Kerítéselemek, villanypásztordarabok úsznak a lenge tavaszi szélben, kötözés után kiáltva. Így hát szerszámoskészletet kötözök a derekamra (fejsze,, drótvágó, csípőfogó) és nekiindulok a két hektárnak. (Jó, tudom, szakavatott mosolyog a markába, hogy ez is terület?...) Pedig körbejárni, a hibákat kijavítani, a drótokat összekötözni eltelik vele a délelőtt. Közben többször elsüllyedek az agyagos cupákban, csúszok-mászok, esek-kelek a gyönyörű dombvidéken, és menet közben érzékelem, hogy a Bittva-parton újból életre kelt a védett növényként nyilvántartott tőzike, amitől minden növényvédőnek felborzolódik a szőrszála: le ne szedd! mert bünti jár érte! Eszembe sincs, más gondokon jár az agyam, pedig milyen szépen mutatna az asztalon a vázában!
Tízezerért jár a széna vidékünkön, örülünk, ha kapunk. Ma megérkezett 3 heti eleség a 2 lónak - halleluja!
Tegnap óta tojás a keltetőben, április elejére várjuk a csibéket, s reméljük, hogy a kopasznyakú, kendermagos magyar fajta majd mutatja is magát.
Kecske és gida az idén csak 10 km-es körzetben lesz,  tejüket viszont vásárolom, szóval a számomra legfinomabbnak tartott kecskesajt lesz portánkon az idén is, igaz, nem közvetlen háztáji, csak szomszéd:)) Terveimben az idén a baromfiállomány kiszélesítése szerepel, de erről bővebben majd egy másik bejegyzésben. És Malátát az idén befedeztetem, már kinéztem a lehetséges örökítőt, szóval lóirányban szeretnék elmozdulni, s ha ez összejön, ígérem, jövőre a csikóvárásról napi szinten beszámolok.
Most a pityéken a szemem, hisz a létszámukat fel akarom turbózni legalább 30-50-re, csupa kapirgálós, örömteli életet élő szárnyast akarok nevelni a fazéknak. Keresem a hápogó és gágogó népséget is, hogy a jó falusi kacsa- és liba étkeknek se legyen híja az idén.


Megjegyzések

  1. Szia Zsuzsa! Kendermagos kopasznyakú csibéket hol lehet venni? Én is nagyon szeretnék olyat a baromfiudvarba (ami egyelőre még kész sincs:-)).

    VálaszTörlés
  2. Nagyon aranyos állataitok vannak....

    VálaszTörlés
  3. Nagyon cuki a kiskutty! Az én tervem is hasonló, a baromfiállományt kell növelnünk, tyúkocskákat, kacsákat szeretnénk még. Na meg persze a baromfiudvart átépíteni. A bála nálatok is aranyárban mozog, nálunk 8 ezerért adnának penészes, elázott bálát, de az kinek kell? Még alomnak sem jó. Bízzunk a tavaszban, az én kecskéim már legelnek. Amúgy tényleg nagyon szépek az állataitok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Idén a gannai dombokon örömködünk a kecsóknak, tejüket vásárolom a sajthoz. Idén a szárnyasokra és a lovakra koncentrálunk elsősorban, legfontosabb teendőnk lesz április-májusban Maláta fedeztetése.

      Törlés
  4. Ez a kutyanépség nagyon kedvel téged, megfigyeltem, mind nagyon ragaszkodik hozzád. A vendégeid megérkezetek a viharban?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos, az összes vendégház megsínylette az ünnepi hóvihart, hiába pucoltuk ki a települést példás gyorsasággal. Szóval rajtunk nem múlt...

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"