Honnan jönnek és merre tartanak a nálunk költő fecskék?
Július közepén a Bodzás udvarán már egészen más a fecskék hangja. A fiókák kirepültek, a vezetékeken egyre nagyobb csapatok gyülekeznek, mintha fontos tanácskozást tartanának. Pedig valójában az őszre készülnek. De az is lehet, hogy lesz még egy fészekalja, hisz a meleg, jó idő erre ösztönözheti őket. A nálunk költő füsti fecskék és molnárfecskék hamarosan hosszú utazás előtt állnak. Augusztus végétől szeptemberig útnak indulnak, és több ezer kilométert repülnek Afrika déli vidékei felé, ahol a telet töltik. Tavasszal aztán – elképesztő pontossággal – sokan ugyanahhoz a házhoz, ugyanahhoz az ereszhez térnek vissza, ahol előző évben is fészkeltek. A Bodzás és a mi házunk táján jelenleg is legalább 20 fecskefészekben cseperednek a fiókák. Nem véletlen, hogy a magyar néphagyomány különleges szeretettel tekint a fecskékre és a gólyákra. Bár nem "magyar madarak", mégis szinte hozzánk tartoznak. Évszázadokon át velünk éltek, a portákon nevelték fiókáikat, érkezésük a tavaszt, t...
A látvány lenyűgöző, az ízeket csak elképzelni tudom. A sült gesztenyével, dióval, olívával nekem már vacsorára is bőven elég lett volna. A borocskától pedig én is biztos rögtön meggyógyulnék. :))
VálaszTörlésTalán így én is kibírnám vacsoráig! Nagy nehezen :)))
VálaszTörlésÉn meg Margóval szenvednék!
VálaszTörlésHmmmmmm, nem lehet rossz a két kedvenc: sajt és somlai bor.:-)) (Mondjuk nekem a Juhfark a kedvencem, de a Furmint sem megvetni való.)
VálaszTörlés