Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Rendhagyó stílusteremtés, avagy miért szeretjük a kapolcsi dizájnt?




Kép innen:http://olaszorszag.network.hu/kepek/toscana/toscana__viragos_haz

Nem először járok vidékre kiköltöző ismerősöknél, barátoknál, akik a megvásárolt falusi vagy szerencsés esetben parasztház megvásárlásakor egy olyan  életstílust, (feelinget) próbáltak házukból és környezetükből megvalósítani, mint amit a Balaton-felvidéken, sok esetben Kapolcson láttak. Mindig felvetült bennem a kérdés: mi az, ami ott megfogta a látogatót, és amit a saját mindennapjaiba, az akár más vidéken is megvásárolt telkébe, házába át akar plántálni? Ezért játékra, együtt gondolkodásra invitálom olvasóimat: írjátok meg, Ti miért szeretitek a Balaton-felvidék dizájnját, miért éreztek nosztalgiát, vagy otthonotokba való átörökítési kényszert azt ott látott, tapasztalt stílus, életérzés láttán? Mi lehet az oka a magyar lélekben (vagy tán a máséban is...) rejtőző toscan és provánszi szerelemnek, nosztalgiának? Miért olyan népszerűek az ezekkel a stílusjegyekkel meghirdetett oldalak, lakberendezés, élet berendezkedés? Holott ezek mögött is kemény munka, állattartás, és az ezzel járó, mondhatnám vulgárisan: kosz-mocsok jár, elménkben mégis valamilyen módon ez egy édeni-paradicsomi közeg, ahol mindannyian szeretnénk élni.
És ha már játék, hát legyen nyeremény is: a beérkezett kommentelők válaszaiból szeretnék majd egy összefoglalót írni, hátha mindenki számára kiderül: mit és miért szeretünk ebben a forma- és életstílus módiban? A kommentelők között szeretnék majd értékes nyereményeket kisorsolni, ezért várom azon olvasóim felajánlásait is, akik érdemesnek találják kézművesportékáikat erre a célra felajánlani.
Magam a Gannai herba szappanok kecsketejjel készülő változatából ajánlok fel a nyertesnek egy neki tetsző illatút!
Észrevételeiteket, gondolataitokat szeptember 30-ig várom e-mail címemre: bodzazsuzsa@gmail.com

Megjegyzések

  1. N.Zsuzsi2011. szeptember 18. 1:23

    nagyon érdekes kérdés.
    jómagam azt hiszem, a természet kézzelfoghatósága vonz. hogy a színek nagyon színek (zöld a zöld, barna a barna, kék a kék, nem valamiféle maszatolós átmenet).
    és az ember vágyik vissza a természetbe.
    egyébként engem a víz (Balaton, Duna, bármelyik víz) látványa eltölt valami természetfeletti nyugalommal. szükségem van arra, hogy bámuljam a messzeségét, még ha bele nem is megyek, esetleg ha az idő engedi, azért legalább a lábam szívesen belemártom.
    azt hiszem, az ilyen helyeken érezzük leginkább azt, hogy a helyünkön vagyunk. az idő a normális medrében folyik.

    VálaszTörlés
  2. Holdgyöngy2011. szeptember 18. 8:07

    Én nagy kedvelője vagyok pl. Frances Mayes, Peter Mayle és még sorolhatnám könyveinek, de ennek semmi köze az ún. parasztház nosztalgiámnak. Csodálom őket, s persze megvan az anyagi hátterük, hogy egy másik földrészen fenntartsanak egy házat, netán az adott vidék termelőinek sorába is beálljanak. S ami a legfőbb minderről humorral, olvasottsággal, kellő íráskészséggel számoljanak be. Én miért vágytam falusi házra? Gyermekkoromat nagyszüleimmel falun töltöttem a szünetekben, nem nyaraltam, velük éltem és dolgoztam, tehát ismertem a jó és a nehéz oldalát ennek az életformának. Mindig oda készültem költözni, ez abban az időben nem sikerült. Ahogy otthonunkból a Bakony falvain keresztül autóval utaztunk hozzájuk a tornácos parasztházakért a szívem szakadt meg. Ebben benne volt azoknak a házaknak beosztása, szépsége, az udvarok, növények,a kert, a jó levegő, a nyugalom, a csend stb. A természetközeliség. Mindaz ami a városban hiányzott, s a számomra fontos volt..

    VálaszTörlés
  3. Katalin2011. szeptember 18. 10:05

    Nekem a természetességet (természetközelséget) jelenti, azért imádom, mert tiszta, egyszerű, őszinte, és - talán pont a kemény munkától - olyan megbízható, és értékes...Nehéz szavakba önteni, de elég egy-két nap ilyen helyen, és kilazulnak a feszes izmaim, a szorongástól megkeményedő vonásaim,
    telegyűjtöm a szemem színekkel, formákkal, ami sehol máshol nincs

    VálaszTörlés
  4. Árokszállási Edit2011. szeptember 18. 11:41

    a természetessége ami lenyűgöz, a kő, a fa, a színek...hogy tele van élettel, harmóniát sugároz, egyszerűen szeretnivaló

    VálaszTörlés
  5. marta2011. szeptember 19. 12:10

    Nekem a falu a gyerekkorom nyári szünidőit juttatja eszembe,azóta is ezt keresem,amikor önfeledten boldogok voltunk ott!Sárkányeregetés,nagyapámmal kirándulás,szénapadláson hallgatni a tücsökcirpelést,esőben,illatok,nyugodtság...Természetközelsége...A falusi embernek nem kellett óra,Tv,telefon...amikor a tyukok készültek lefeküdni..akkor már tudtuk hogy este van...Szerintem ezt a nyugalmat,békét,egyszerüséget keressük azóta is...Imádom a vidéki életet...attól jobbak lesznek az emberek...

    VálaszTörlés
  6. Chiara2011. szeptember 20. 1:34

    Kedves Zsuzsa!
    Én is szívesen felajánlok egyet a szappanjaim közül a játékodban résztvevők számára.
    Szép napot!

    VálaszTörlés
  7. Bodzás Vendégház Ganna2011. szeptember 20. 4:13

    Chiara, a felajánlásodat köszönöm, ezek szerint már két szappannyeremény kiosztásra kerülhet a díjazottak között:)))
    Esetleg Te is írhatnál véleményt, és akkor beteszlek a kisorsolandók közé is)))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk