Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Bubu cicám és a szaporulat...

Bubu cicám elérte az egyéves kort, és két hónappal ezelőtt az ivarérettséget is. Ez, ugyebár cicaszaporulatot jelent...Eleinte nem tudtuk biztosan, hogy Macsó cicánk - aki kandúr - az apuka-e, - s szerintem most sem bizonyos ez a lehetőség, mindenesetre a cicaalom "idegenkezűségre" utal, a született cicákban némi rozsdás beütéssel...
Bubu - szobacicaként - az almot a lakásban próbálta megszülni, mi ennek eléggé ellene voltunk, s mindent megtettünk annak érdekében, hogy a külvilágban találja meg a szaporulat "elejtését". A szalmabála mögött eléggé védett helyet találtunk neki, s jobb híján el is fogadta döntésünket, lévén, hogy első kiscicája már félig előbújt...
Nos, az egész vajúdást azért nem írnám le, nagyjából annyi az érdekes, hogy az öt kitolásból mindössze három élveszületés lett. Nem tudom, cicáéknál ez mennyire helytálló, hisz eddig csak "paraszt macsekok" voltak nálunk- betérő cicák, hellyel-közzel alommal, sokszor azt sem tudtuk hányan vannak.
Aztán, mivel a szalmabála persze fogyogatott a lovak és kecskék alá főleg, de a baromfiak és a nyulak is részesültek e gyönyörűségből - szóval a bála elfogyogatott, és Bubu nem látta biztonságban az almot, ezért őrült módon próbálta biztonságos helyre - azaz a lakásba becipelni őket. Nem nagyon örültünk tettének, ezért próbáltunk segíteni neki megtalálni a lehetséges megoldást. Először a lóistállók fölé vittem fel a kosarat szalmástól, kiscicástól, ám ez valamiért nem tetszett Bubunak, és egyenként hordta le a kölykeit. - Szintén be a lakásba...
Még két másik hely után végre megtaláltam a nyúlistállót, ahol a zárt ajtók mellett biztonságban tudhatta az almot akkor is, amikor épp vadászni indult, vagy csak a megérdemelt csirkeszárnyvégért kuncsorgott be a konyhámba....


Megjegyzések

  1. Névtelen2011. május 12. 9:40

    De aranyosak!

    VálaszTörlés
  2. duende2011. május 12. 9:44

    Gyönyörű kis cicák lesznek! :)
    Anno Szofi cicának két szülését asszisztáltam végig. Először 4, másodszor 7 kiskölyköt hozott a világra. Életem egyik legnagyobb élménye volt a szüléseit végignézni. És aztán persze a kiscicák növekedését, ahogy napról-napra egyre ügyesebbek, játékosabbak lettek. Sokszor órákig csak ültem és néztem ahogy egymással kergetőznek és hancúroznak. :)

    VálaszTörlés
  3. duende2011. május 12. 9:45

    Bocs, Duende voltam!

    VálaszTörlés
  4. Holdgyöngy2011. május 17. 10:56

    Látod nálunk is szaporulat gond volt, van, csak másként. Mi ott a "nagyszülők" szerepét töltjük be, mint az életben, a távoli nagyszülőkét. Bár. lehet ez többoldalú is, mert más szomszéd is jelezte kandúrunk ottani aktivitását. Olvastam a Bogi féle bejegyzést is, látod, micsoda híveid lettek! Nagy segítők is!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk