Bográcsozás, kerti főzés a Bodzásban, paprikás krumpli recepttel

Kép
  Gyakori visszajelzés vendégeink részéről, hogy legemlékezetesebb élményük a közös főzés, bográcsozás volt a kertben egy kiadós bakonyi túra után. Van valami jóleső abban, amikor a hagyma-  és a pirospaprika illata keveredik a cser hasábok füstjével, az aláfestő zenét pedig a madarak csicsergése adja — ilyenkor egy egyszerű vacsorából is életre szóló emlék lesz. A Bodzás kertjében minden adott a szabadtéri főzéshez. Faszenes grillrács, bográcshely nyílt tűzzel és tárcsázó is rendelkezésre áll —  a naplemente fényében már csak a jókedvű sertepertélést, a munkamegosztást, a tűz őrzését képzeljétek hozzá. Mit jelent a bográcsozás, mit főzhetsz a Bodzásban? Ehhez adunk pár tippet és egy lépésről lépésre követhető receptet a paprikás krumplihoz — az egyik legegyszerűbb és legfinomabb bográcsos ételhez. Mi az a bográcsozás? A bográcsozás a szabadtéri főzés magyar hagyománya: egy öntöttvas vagy acél bográcsban, nyílt tűz felett készül az étel. De nem csak a főzésrő...

A máltai nyúl

 Máltai nyulat készíteni csak akkor állj neki, ha bőségesen van rá időd, affinitásod, és persze erre jó pár nappal előtte előkészített lehetőleg háztáji nyulad. Levadászott vadnyúlból is készíthető. Lányom járt nemrégiben Máltán, így tőle tudom, hogy ott nincs étterem, ahol ne lenne nyúlétel, szóval Máltán a nyúl nemzeti eledel. Ezt én nagyon irigylem, mert hiába lennék faluhelyen a nyúlételek apostola, ha egyszerűen nincs rá megfelelő kereslet. A nyúl, mint olyan, csak szeretgetni, simogatni való jószág, ne'má megenni. Pedig  pár évtizede még minden falusi porta hátsó fertályában ott nevelkedett jó pár nyuszicsalád, az ember család hastáji örömére. Én ettől még tartom-szeretgetem-etetgetem a nyuszijaimat, s amikor eljön az ideje, feltálalom őket az asztalomon. Ehhez gyűjtögetem a jobbnál jobb recepteket, amilyen ez a máltai nyúl is. Már letettem róla, hogy bárkit is meggyőzzek a nyúlhús fogyasztás előnyeiről, és nem fogom szajkózni, hogy vegyél háztáji-hazait, megvannak erre a nálam sikeresebb marketingesek is. Hálás vagyok és örülök neki, hogy megtehetem, megengedhetem magamnak saját tenyésztésű, jól tartott állatok húsát feldolgozni asztalomra. Íme erre egy remek példa, még ha a recept máltainak van írva, akár lehetne hazai is, hisz az olíva olajon kívül minden megterem hozzá itthon is. És ahogy az időjárás változik, egyre inkább belesimulunk a mediterrán éghajlatba, szóval az olíva sem álomkép már honunkban.

A recept nem saját, a www.rantotthuswokban.hu oldaláról származik, ezt találtam a legüdítőbbnek a felhasználásra. Így kattintsatok át érte, ha felkeltette az érdeklődéseteket az elkészítési mód.

Pár fázis fotó, ami saját: 



A hagymás-fokhagymás alap felöntve a paradicsomlével és a vörösboros páclével, visszapakolva a mártásba a lepirított nyúl. Két órát rotyogott a sütőben fólia alatt.

Sárgarépa és zöldborső volt az utolsó, amit a hús mellé raktam, és tovább pároltam a zöldségek puhulásáig (15 perc)

 Fent: a lepirított nyúl darabok                  

 Lent: A kész máltai nyúl feltálalva (hát nem sült krumplival, hanem hercegnő burgonyával. Nem vált hátrányára)


 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"