Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Karácsony előtti minden-napok

Szeretném átélni az áhítatot. Zilahy Ágnestől úgy tudom, a gazdaasszonynak ilyentájt a sütemény készítéstől fájt a feje, ez volt az ünnepi készülődés veleje, itt volt a legtöbb tennivaló - konyhai szinten, s bár a napok előrehaladtával a a dolgok sokszorozódtak, azért az asszony mércéje mégis a sütemények derékhada volt. Nos, ezt a családunkban az évtizedek alatt magam is így vettem észre, sütöttek  az anyáink, mamáink, hétszámra. (Legyen kínálónak az épp valamiért betérőnek,  küldjünk a szomszéd rászorulónak, óvodának, iskolának rendezvényre, gyereknek suliba, szóval a süti kell.)
Aztán persze jött az egészséges életmód, a kevesebb cukrot, kevesebb lisztet trend, ami a mai nap már ott tart, hogy zéró, satu...semmi...mert véged van...meghalsz...2-es típusú cukorbaj, stb.
És a tánti reszket...vagy mégsem(?), itt a karácsony, sütni kell. A trend még tartja magát, de már ott van mögötte a ...mi is? Tegyük- ne tegyük, csináljuk-e, kell-e ez még?
Én azt látom, ha kínálom a mézest, mindenki elveszi, az étlapon hiányolja, ha nincs desszert, nem baj, ha nem dizájnos, trendi, de süti az kell! Punktum!
Van már módszer glutén és laktózmentes sütikre is - így ünnepek táján, ha már ez a kérdés felmerül.
Szerencsére a Bodzás Vendégház repertoárját lehet alakítani ez irányba is, mert a nyáron eltett gyümölcsökből kalóriamentesen is előállítunk nassolni valókat, ha a szükség úgy kívánja.
Nos, most épp a hagyományos mézes hűl...a napokban egyszerű dekorációt kapnak a sütik, amik egyrészt ajándékkísérők lesznek, de asztali kínálóként is szerepet kapnak.
A többi kép nappali fotó házunk tájáról karácsony előttről: ilyen a vidék 2018 télvíz idején, Karácsony előtt:













Megjegyzések

  1. Zsuzsa2018. december 21. 2:08

    Nagyon hangulatosak a képek, mennyivel szebb a tél, mint a városban, nekünk csak a locspocs jut belőle. Szép, békés karácsonyt, boldog ünnepeket, sikeres új évet kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bodzás Vendégház Ganna2018. december 21. 8:40

      Viszont kívánom, Zsuzsa. Azért locspocs itt is tud lenni, olvadáskor az istállók körül kész dagonya van, fotóztam is erről egy novemberi posztban:))

      Törlés
  2. Névtelen2018. december 24. 10:53

    Biztosíthatlak, hogy nem a nagymamák sütijeitől lettem kettes cukorbeteg, mert ők ilyen modern nagymamák voltak, akik ritkán és keveset sütöttek...
    Boldog karácsonyi ünneplést!

    VálaszTörlés
  3. Névtelen2018. december 30. 21:33

    És Boldog Új Évet! :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk