Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Elektronikus zaj nélkül

Amíg szerte e hazában - és a nagyvilágban is - vendéglátók azon fáradoznak, hogy minél "jobban" kiszolgálják vendégeiket elektronikusan is (plazmatévé minden szobába, WiFi nem csak közösségi terekben, hanem lehetőleg mindenhol) bevallom, mi inkább az elektronikus csendet részesítjük előnyben a vendégházunkban.
A legerősebb zajkeltő készülék egy retro táskarádió....

Mindezt az a sokévi tapasztalat igazolja, hogy vendégeink inkább hálásak a csendért, mint hogy bosszankodnának a lefedettségünk miatti hiányosságokért - ami persze a térségünkben egyeduralkodó szolgáltatónk hiányossága is egyben.

Nagy általánosságban zömében számítógépen dolgozók találnak  meg minket, és nem bánják, ha a kikapcsolódásuk alatt  távoltarthatják magukat a világhálótól, illetve megelégszenek a saját mobilinternetjükkel.

Tudom, a gyerkőcökkel ma már nem ilyen egyszerű, ám ha a szülő jól szervezi meg a programokat, és este inkább közös társasozásra, bográcsozásra, szalonnasütésre invitálja az ifjúságot, ők is "ki fogják bírni" a vidéki életet és csendet, sőt többnyire meg lesznek lepődve az élmény újdonságától.

Talán merész ez az elgondolásunk a szállások közötti versenyben, ám látogatottságunk és a pozitív visszajelzések meggyőztek minket igazunkról.

Így a Bodzás Vendégház legyen az a remek hely, ahol jó nagyokat lehet aludni, kirándulni, jókedvünkben az égre kiáltani, megkísérelni megszámolni a csillagokat az égen, enni a főztömből, bekukkantani Feri bá műhelyébe, labdázni a kutyusokkal, lovat etetni répával, összeszedni a tyúktojást, jól megijedni Pulyka Putyin vérvörös nyakától és hangjától....és még számtalan izgalmas kaland várja a szívében  nyitottan érkezőt, az ÉLŐRE, a TERMÉSZETRE rácsodálkozót.

Ui: azon se lepődnék meg, ha a nem is túl távoli jövőben épp az ilyen helyek lennének TOP-listásak...

Megjegyzések

  1. Névtelen2017. március 11. 23:30

    Manapság az elektro rádiós kommunikáció már már a gondolatolvasást idézi elő, nekem speciel (örök szkeptikusnak) bejött az okos telefon. Messzi ismerősökkel bármikor gondolatokat tudunk megosztani, ez kifejezetten jó. Ez engem nem gátol meg abban, hogy jól érezzem magam bárhol, remélem egyszer nálatok is, noha nem vagyok panziós fajta, de rátok már nagyon kíváncsi vagyok.... :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bodzás Vendégház Ganna2017. március 12. 13:08

      Már többször invitáltalak, egyszer talán ideértek Gannára:))És nem vagyunk panziósok, a Bodzás egy egyszerű, kicsi vendégház.A kulcsosház fogalma közelebb van hozzá, mint a panzió.

      Törlés
    2. Névtelen2017. március 13. 14:04

      Ne érts félre Zsuzsa, nem lenézésből mondtam a panziósságot. Mivel nem vagyok világjártas, nem tudom mi is a különbség a panzió és kulcsos ház között. Dolgoztam egy pár panziósnak ezt azt és úgy tűnt, hogy feszt a vendég feneke körül forogtak és minden volt ott csak intimitás nem. Magamat ismerve ezt nem szeretem. Gondolom a kulcsos ház az más. De egyszer mindenképpen meg akarlak látogatni...azt a vintázs festést is lekoppintani... :-)

      Törlés
  2. duende2017. március 12. 10:53

    Szerintem nagyon, nagyon jó ötlet! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bodzás Vendégház Ganna2017. március 12. 13:11

      Igen, így gondolom én is, mindenesetre már tíz éve így működünk.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk