Tejes diómártás és egy francia stílusú csemege

Kép
     Már kezd potyogni a vén diófáinkról a még zöld héjú termés. Összeszedegetve, a zöld burkot eltávolítva, fetörve és a keserű sárga hártyát eltávolítva az alábbi ínycsiklandozó receptek készíthetők el belőle: Tejes diómártás (Pasta con salsa di noci) Ez az észak-olasz ihletésű, krémes mártás zseniális friss tésztákhoz vagy csirkemellhez. Hozzávalók: 150 g tisztított tejes dióbél (hártya nélkül), 1 gerezd fokhagyma, 2-3 evőkanál olívaolaj, 50 g reszelt parmezán, 1 dl főzőtejszín vagy mascarpone, só, bors. Elkészítés: A diót és a fokhagymát tedd mozsárba vagy aprítógépbe. Add hozzá az olívaolajat és a parmezánt, majd dolgozd krémesre. Keverd hozzá a tejszínt vagy mascarponét. Forgasd össze frissen kifőtt tésztával, és lazítsd a mártást 1-2 evőkanál tésztafőző vízzel. Francia stílusú csemege (Dióágyon tálalt camembert) Franciaországban a friss tejes diót előszeretettel párosítják lágy, érett sajtokkal és gyümölcsökkel. Hozzávalók: 1 darab jó minőségű Camembert vagy Brie...
Megjegyzés küldése

Krémsajt

Régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy a fűszeres és a hosszú érlelésű, valamint a füstölt sajtokon kívül kipróbáljam a krémsajtot is. A lökést Judit barátnőm adta meg, aki az ország túlfelén, az Alföldön huncutkodik a sajtokkal.
Ezt a sajtféleséget általában kenyérre kenve és süteménykészítéshez  használhatjuk, de hidegtálak alapanyaga is lehet. Krémes-selymes állaga elolvad a szájban. Natúran is isteni, de megbolondíthatjuk fűszerekkel, gyümölcsökkel, aszalványokkal.
Ez a sajtféleség pasztörizált és hirtelen visszahűtött tehéntejből készült, amit élőflórás tejföllel oltottam be.  A lecsöpögtetés után az alábbi fotókkal illusztrálom az állagát, a kenhetőségét, az ízét pedig ki lehet próbálni a Bodzás Vendégház reggelijében:))
Nem folyik, nem nyúlik

Kenyérre kenve - isteni!

Mintha egy fagyigombóc lenne...


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk