Két napja még nyár volt...

Furcsa az évszakok váltakozása. Hihetetlen, hogy egyik napról a másikra milyen óriásit tud változni az időjárás, azon belül is egyik évszak a másik után. Két napja még nyár volt...Késő nyár. De akkor is...Ezeket a fotókat akkor készítettem. Falusi határszél, kutyáim, legelésző állatok, csupa jóleső, langyos, faluszéli idill.
Nézegessétek, ha kedvetek úgy tartja:




Bogi és Maszat, két gyönyörű pulikutyám velem volt sétám során, ilyenkor nagyon élénkek és attraktívak, minden érdekli őket, a bokorban megbúvó madarak, vagy csak a homokban nyomot hagyó gazdaláb...









A jó idő kedvez a kukoricának, az idén talán még szárítani sem kell, ha az eső elől sikerül betakarítani...

Megjegyzések

  1. Tündérlátta2011. október 9. 12:06

    Sikerült betakarítani?

    VálaszTörlés
  2. Holdgyöngy2011. október 10. 6:34

    Éppen az időjárás változás okán emlegettelek, amikor először voltunk nálatok, még a gyerekekkel akkor is éppen egyik napról a másikra hűlt le az idő. Emlékszem, Zircen az az Arborétumban majd odafagytam, s első nap Gannán a játszótéren is.

    VálaszTörlés
  3. Bodzás Vendégház2011. október 10. 9:22

    Tündérlátta: igen, a kukorica "letarolva", megmenekült az esőtől (Viszont nem az enyém, én csak vásárolni fogok belőle:)))

    Holdgyöngy: tényleg úgy érkezett meg az ősz, ahogy leírtad az itteni látogatásotok évében levőt. Aznap, mikor a fotó készült, nyáriasan, mezítláb sétálgattam a forró homokban, két nap múlva meg garbóban, őszi kabátban, csizmában végzem a ház körüli munkákat.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Vargányás gombakrém

Kép
A Bakony ontja magából a finomabbnál finomabb gombákat...Egy bakonyi recept biztos, hogy a gombáról szól... A Bodzás Vendégház étlap-palettájáról sem hiányozhatnak a gombás ételek, főleg, ha a házigazdák is imádják őket! Nálam alig van étel, amibe ne kerülne gomba...Itt most természetesen leves és főfogásról van szó...A legjobb fűszer minden húsételbe! Egyszerűen imádom! Most egy krémes elkészítését mutatom be, ami rém egyszerű, és főleg melegszendvicsek elkészítéséhez ajánlom, de én kanalanként használok belőle levesekhez, húsokhoz is, fűszerként. Akármilyen gombát - még a termesztett csiperkét , vagy a laskát is ajánlom ehhez az elkészítési módhoz. (Ha valaki nem jut hozzá frissen szedett erdei-mezei  gombákhoz). Szóval a megmosott, megtisztított, feldarabolt gombaszeleteket zsíron pirított hagymával megdinszteljük - azért nem árt, ha van némi vargányánk, akár szárított formában is -, sóval-borssal ízesítve saját levében puhára pároljuk. Pici eldörzsölt fokhagyma is mehet ...
További információk

Nyúlszalámi

Kép
Többször is írtam arról, hogy sajnos, nem egyszerű dolog Magyarhonban a nyuszihusit értékesíteni, - ha valaki tud tutitippet erről, írjon mailban az elérhetőségeimen - és Gordon Ramsay, Jamie Oliver neve és receptjei sem vonzanak kellő érdeklődőt egy magyar falusi vendéglátó konyhájába - a magyar nyúlvadast, somlai receptúrákat is ideértve. Be kell látnom, a nyulat inkább simogatni szeretik a vendégek, mint megenni. Legalábbis az a réteg, aki minket választ, mint romantikus, kandallós pici házikót , szinte a világ végén, mindentől távol. Csordogáljon persze a Bittva itten nem túl messze, ugribugri tapsifüleseket is lehessen látni a kies mezőkön...no de hogy megegyük őket...na ne má'!!! Így az a kevéske nyulacska, akit felnevelek, többnyire a saját tányéromban köt ki - Fefénél is tiltólistán vannak, próbáljam így rábeszélni a városi vendéget a fogyasztására... Legutóbb ezért egy olyan receptet próbáltam ki, ami nem főétel, hanem egy szalámiféle, tehát inkább a reggelizőasztalnál v...
További információk