Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Bejárati ajtó restaurálás

Asztalos dolgainkról nem szoktam sűrűn írni, mindig úgy terveztem, hogy azt majd egy különálló blogban. Csak hát az internetes munkára jut a legkevesebb idő, főleg így nyáron, amikor sokáig kint lehet dolgozni, és az állatok esti ellátása is jócskán elhúzódik az estébe.
Ezt a munkát mégis megemlítem, mert annyira szép lett, és olyan szívesen bíbelődtem rajta.
Egy szomszédos faluba készült az ajtó, ahol a tulajdonos a parasztház minden még használható elemét próbálja megmenteni, így került hozzánk a ház négy bejárati ajtaja felújításra.
A feladat a régi festék lecsiszolása, lemaratása, a megrongálódott díszek felújítása, és az egész felület patinázása.
Nos, ez így elmondva 4 sor, viszont az összes alig létező szabadidőmet felhasználva, Zsófi segítségével is több, mint három hét lett belőle. Az eredmény viszont szerintem gyönyörű, és a tulajdonos is nagyon elégedett volt!



Megjegyzések

  1. Holdgyöngy2011. június 17. 9:12

    Szép lett, ügyesek vagytok! A falutokban is számtalan régi csoda van, néztem is akárhányszor ott sétáltunk. Mi éppen egy ládán ügyködünk, arra gondoltunk csak lemossuk, hagyjuk eredeti kopottan.

    VálaszTörlés
  2. Raindrop2011. június 19. 3:55

    Hogy te miket tudsz?
    Vajon miért nem lepődöm meg? :)
    Gyönyörű lett, meseszép, abba pedig bele sem gondolok mennyi kincset rejthet még az a parasztház. :)

    VálaszTörlés
  3. Árokszállási Edit2011. június 20. 3:34

    gyönyörű ajtó...

    VálaszTörlés
  4. Unknown2011. június 23. 2:54

    Ez a pinceajtonk tesoja!:)En mär egyszer lekapartam rola a regi festek retegeket aztän ätfestettem barnära mert akkor az volt a divat. Mär reg szeretnem natur,eredeti formäjäban lätni,most vegleg meggyöztel...nagyon szep lett!!!Csak az idö ne lenne mindig olyan rövid...:)

    VálaszTörlés
  5. Ganna2011. június 23. 3:23

    Holdgyöngy: szerintem a ládikó lemosása kevés, csiszolópapír, véső (finom), és néha vegyszer is kell a teljes rekonstruáláshoz...

    Raindrop: remélem, a többi kincs is hozzánk kerül felújításra:)))

    judwil: tényleg az eredeti forma a legszebb, én a helyedben - majd ha lesz időd:))) - a barna

    VálaszTörlés
  6. Ganna2011. június 23. 3:25

    judwill: a mondat vége lemaradt: szóval a barna festéket lemaratnám és utána jöhetne a csiszolgatás, szerelmetesgetés:)))

    VálaszTörlés
  7. Unknown2015. január 11. 14:53

    Kedves Zsuzsa! Szép munka. Érdekelne, hogy máskor is vállalnak ajtó restaurálást? A mi házunk 1929-es születésű tömésház. És bár az ajtaja nem ilyen faragott, de szép. Szép napot: Csiba Zoltán

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ganna2015. január 11. 22:21

      Igen, hébe-hóba kapunk ilyen jellegű munkát.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk