Nem búcsú, csak költözés

Kép
  Több mint tíz év. Több száz történet. Ez a blog sokkal több lett számomra, mint receptek, kerti képek vagy falusi pillanatok gyűjteménye. Itt nőtt fel velünk néhány kutya és macska, lovak, tyúkok, nyulak. Itt virágzott a bodza, érett a paradicsom, ropogott a sparhelt tüze, és itt mesélhettem el mindazt, amit a Bakony, Ganna és a falusi élet nap mint nap adott nekünk. Köszönöm, hogy ennyi éven át velem tartottatok. Most azonban elérkezett az idő egy kis változásra. Az Egy csepp falusi élet nem tűnik el – csak új otthonba költözik. A jövőben a történetek, receptek, gyógynövényes írások, kirándulóötletek és a Bodzás Vendégház mindennapjai már a megújult honlapunkon folytatódnak. A régi bejegyzések itt még egy ideig megmaradnak emléknek. Hiszen ezek együtt mesélik el az elmúlt évek történetét. De új fejezetet már az új oldalon írunk. Ha szeretnétek továbbra is velünk barangolni a Bakony ösvényein, benézni a kertbe, kipróbálni egy-egy receptet, vagy csak megállni néhány percre a roha...
Megjegyzés küldése

Ír szódás kenyér

Nem is én lennék, ha nem próbálnám ki az ír szódás kenyeret! Már sok oldalon találkoztam vele, s a kommentekből nagyon vegyes kép alakult ki róla. Volt aki, istenítette, volt aki a szagától fel akart fordulni....Én az előbbi kategóriába tartozom, azzal a kiegészítéssel, hogy elfoglalta szívemben a NAGGGYON-naggggyon fincsi jelzőt! Egyszerűen isteninek tartom! Valóban: nem vetekszik a gyönyörűen megkelt kenyerekkel, azonban van ennél egy jobb tulajdonsága: gyengébb bélzetűeket nem puffaszt, s amúgy az ízélmény, amelyet a rágcsálásával okoz csodás! Vajjal, lekvárral, sajtkrémmel próbáltam, s minden ízében megfelelt a nyálelválasztásomnak. S aki saját kenyeret süt, annak ez az élmény párosul azzal a tudattal, hogy ezt az élményt saját maga elő tudja állítani. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az ír szódás kenyér egyik összetevőjét - író helyett kefírt vagy joghurtot - elő tudok állítani gazdaságomban kecskéim tejéből, így nem is akármilyen savas adalékot tudok a leendő kenyérkéhez hozzáadni!!! Ilyenkor annyira hálás vagyok Tincsőnek, Ibinek és Gittának, meg van bocsátva minden lerágott muskátli és tujabokor.:)))
Nos. A receptet legelőször Limaránál láttam, így bocs mindenki másnak, őt fogom belinkelni!
A recepten tehát azt a változtatást végeztem, hogy kecskekefírrel - valódi kaukázusi:)))- oldottam meg a savas összetevőt, és mint látni fogjátok, egyből a sajtos változatot készítettem el, igaz nem reszelt sajttal, hanem kockára vágott kecskesajtot nyomkodtam az ellapogatott kenyérkébe.
Azóta már sajt nélkül is elkészítettem többször is a kenyérkét, úgyhogy lehet, felváltja a DNK kenyeret, és mindennapi használatos lesz!

A kenyér tényleg lapos, likacsokat nem tartalmaz, mégis könnyű, illatos, és mivel én teljes kiőrlésű rozslisztet is tettem bele, rendkívül ízletes lett. A tetejét még szezámmaggal dúsítottam, úgyhogy KIVÁLÓ, ajánlani tudom annak is, aki nemcsak a könnyű elkészítése miatt próbálná ki.

Megjegyzések

  1. Limara2010. július 30. 11:54

    nagyon jól néz ki! Örülök, hogy tetszett!:))

    VálaszTörlés
  2. Kőrösi Mercédesz2010. július 30. 12:19

    Hűűűű de jól néz ki! És mennyire finom lehet! Még nem láttam ilyen sajtdarabkás megoldást, de jót tett a kenyérke külsejének, és az ízének is biztosan!

    VálaszTörlés
  3. Kőrösi László2010. július 30. 23:03

    Ha kisütöttem, amit kisütöttem, kipróbálom a te receptedet is. Nem küldenél egy ki igazi kecskekefirt? :-) Dalmáciában találkoztunk nagyon finom sajtokkal, biztos a tiéd is remek. Lehet, egyszer elballagunk felétek, mert szép és izgalmas helyen éltek.

    VálaszTörlés
  4. Bodzás Vendégház Ganna2010. július 31. 0:24

    Limara: köszönöm az inspiricáiót, főleg, hogy hosszú távú szerelemnek néz ki a szódás kenyér.

    m : tényleg fincsi

    Kőrösi László: várom a fejleményeket kenyérsütés terén:)) A kecskekefírt pedig meg lehet kóstolni Gannán, a Bodzás Vendégházban:)) Szeretettel várlak Benneteket!

    VálaszTörlés
  5. Felhőlány2010. augusztus 3. 3:51

    Nagyon mutatós így a sajtdarabokkal megtűzdelve!
    Már Limaránál is kiszúrtam ezt a receptet, de ezzel a sajttal nagyon jóóó! :)
    Hasonlóképpen DNK rajongó vagyok, de szerintem ezért a kenyérért érdemes lesz egy kis kitérőt tenni... :) Köszi!

    VálaszTörlés
  6. Bodzás Vendégház Ganna2010. augusztus 3. 6:57

    Felhőlány: tényleg érdemes kipróbálni, főleg, ha nem szereted az élesztő utóízét. Én már lecseréltem a DNK kenyeret:))) Most a különböző ízesítésekkel kísérletezem, s ha lesz érdemleges, amit megmutathatok, máris jelentkezem vele!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Kép
Itt a zölddió-szezon, s mivel még sosem próbálkoztam ezzel a gyümölccsel, az idén belevágtam. A kertünkben lévő diófa terméséből annyit szedtem, hogy lekvárnak 3 nagy üvegbe valót negyedelve bepakoltam, és jelenleg a 9 napos érlelés fázisában leledzik, valamint egy 2 literes üvegynyi zölddiót szintén negyedelve és házi törköllyel felöntve likőrkészítésbe fogtam, az eredményről majd kb. karácsony táján fogok beszámolni. (Ha addig kukába nem kerül valamiért, de ezt ne adja'Isten, mert párom így is eléggé szívta a fogát a pálesz ilyetén "pazarlása" láttán) A meggy leszedve a környező fákról, a cseresznye esetében a seregélyek lettek a győztesek. A fóliában is szépen növöget a paprika, már szüreteltünk is róla. A paradicsom egyelőre virágzik, viszont tanulva a tavalyi tapasztalatból, bátrabban "fattyazom", nem hagyom sűrű, zöld bokrossá fejlődni és ebben segítségemre volt a River Cottage sorozat is, ahol Hugh paradicsomültetvényének gondozását mindig ár...
További információk

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"

Kép
A legkézelfoghatóbb, a mindennapjainkhoz szervesen kapcsolódó dolgokról nem jut eszünkbe sokszor, hogy hírértéke van... Azt hihetjük, hogy egy gasztroblogon - mi nem tartjuk magunkat annak - csak a kuriózumnak van helye, hisz a legegyszerűbbet úgyis tudja mindenki. Hát ez így is van, én mégis azt gondolom, hogy nem árt kicsit visszazökkenteni a táplálkozásunkat, a róla szóló írásokat a mindennapokhoz. Főleg, ha abban nincs megmerevedettség, ha az könnyed, és finom és tápláló! Ez az étel főleg férjeméknek volt a gyerekkori kedvencük, de készült a mi családunkban is, talán nem olyan sűrűn, mint anyósoméknál. A neve eredetéről nincs sok tudomásom: egyszerűen tejbe bümbülü. No és hogy lerántsam a leplet erről a csodáról, ez egy egyszerű krumplileves, némi sárgarépával és zöldséggel, sok friss petrezselyemmel és zellerzölddel. "Tudod anyu, azt a  bümbülü fehérlevest főzzed"- szólt a kívánalom, amikor megindult a nyálelválasztásunk és felcsendült a kérdést:  No mit főzzek ma ...
További információk