Bográcsozás, kerti főzés a Bodzásban, paprikás krumpli recepttel

Kép
  Gyakori visszajelzés vendégeink részéről, hogy legemlékezetesebb élményük a közös főzés, bográcsozás volt a kertben egy kiadós bakonyi túra után. Van valami jóleső abban, amikor a hagyma-  és a pirospaprika illata keveredik a cser hasábok füstjével, az aláfestő zenét pedig a madarak csicsergése adja — ilyenkor egy egyszerű vacsorából is életre szóló emlék lesz. A Bodzás kertjében minden adott a szabadtéri főzéshez. Faszenes grillrács, bográcshely nyílt tűzzel és tárcsázó is rendelkezésre áll —  a naplemente fényében már csak a jókedvű sertepertélést, a munkamegosztást, a tűz őrzését képzeljétek hozzá. Mit jelent a bográcsozás, mit főzhetsz a Bodzásban? Ehhez adunk pár tippet és egy lépésről lépésre követhető receptet a paprikás krumplihoz — az egyik legegyszerűbb és legfinomabb bográcsos ételhez. Mi az a bográcsozás? A bográcsozás a szabadtéri főzés magyar hagyománya: egy öntöttvas vagy acél bográcsban, nyílt tűz felett készül az étel. De nem csak a főzésrő...

Rege Döbröntéről



Régi idők, ódon meséjét hoztam, egyenesen Mátyás király korából, és aktualitása a szomszédos Döbröntéhez kapcsolódik, annak is ősi Szarvaskő várromához, a várkapitány Himfy Imréhez.
Ezt a történetet az 1800-as években Kisfaludy Sándor: "Regék a magyar előidőkből" címmel dolgozta fel négy másik regével egyetemben, itt olvashatjátok Himfy Imre és Bakonyi Flóra történetét Mátyás korából. (Kicsit felfelé kell görgetni, a link nem pont a vers elejére nyit rá)
A szerelmi történetet Lipták Gábor is feldolgozta a Regélő Dunántúl című művében, ahol a történetet Szivárvány címen olvashatjuk a kötetben.
A történet röviden: Himfy Imre, Döbrönte várkapitánya egy több napja tartó esőzés idején kimentett a megáradt Bittvából egy gyönyörű leányt, akibe azonmód beleszeretett. A leányka persze csúnyán meghűlt, élet alig-alig maradt benne, ám a kapitány dajkájának gondoskodása és ápolása megmentette a haláltól. A lábadozás idején a várba érkezett Ugron vitéz, aki az eltűnt leányt kereste, és kiderült, hogy ő a nagyapja, aki a feleségével egyetemben a lánykát anyja halála után felnevelte. Lassan kibontakozik a leány története: anyja (Ugron leánya) titkos szerelmi kapcsolatot tartott fenn a Bakony mélyén élve Mátyás királlyal. A kapcsolatból született meg Flóra, akinek anyját az ország érdekei miatt nem vehette feleségül a király. Flóra anyja nem sokkal a szülés után meghal, így a nagyszülők nevelték fel a leányt.Ugron csak akkor fedte fel a lány királyi származását, amikor megbizonyosodott róla:  Himfy szerelmét nem homályosítja el, hogy Flóra nem pap által megszentelt kapcsolatból született.
Fanfárok és dobpergés: az esküvőn, melyet egy erdőmélyi kápolnában tartottak, és ahol az erdőlakók és madarak voltak a násznép, megjelent maga a király és áldását adta a nászra.
Lipták Gábor Regélő Dunántúl című kötete alapvetően romantikus ifjúsági irodalom, de jó szórakozást nyújthat felnőtteknek is. Én például egészen belefeledkeztem a többi történetbe is:)))
A turisták pedig ilyen állapotban láthatják a döbröntei Szarvaskő várromot, amit körbeleng Himfy Imre és Bakonyi Flóra románca. 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Füstölt nyúlcomb

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"