Bakonyi túrák Ganna közvetlen közelében és a környéken

Kép
  A gannai kiindulással egy tökéletes, természetközeli és kulturális élményekben gazdag hosszú hétvégét lehet összeállítani. 🌲 Bakonyi túrák Ganna közvetlen közelében és a környéken Döbröntei Szarvaskő vára: Ganna közvetlen szomszédjában található (akár gyalog is átmehetsz Döbröntére). A falu feletti dombon magasodó várromhoz egy könnyű, családi séta vezet fel, ahonnan csodás panoráma nyílik a Bakonyaljára.   Hubertlaki-tó (a bakonyi „Gyilkos-tó”): Ugod és Bakonybél között fekszik. A tóból kiálló elhalt égerfatorzsák kísértetiesen, mégis gyönyörűen idézik meg az erdélyi Gyilkos-tó hangulatát. Kiváló, csendes túracélpont. Csurgó-kút és Farkasgyepű: Könnyed, nagyrészt sík terepű erdőparti túra, amely érinti a vadregényes Csurgó-kutat (egy gyönyörű erdei forrást és vízesést). Cuha-völgy és Szurdok (Vinye): Ha egy kicsit autóztok észak felé, a Bakony talán legnépszerűbb szurdoka vár. Gázlókon átkelve, a festői Bakonyvasút viaduktjai és alagútjai alatt sétálhattok.   🏛️ ...

Jogltisch - egy bútor a hagyomány és modernitás jegyében

A ma divatos bútortrendek mellett (minimál stb.) megjelent egy olyan vásárlói réteg, aki a tömegízléstől függetlenül a különlegeset a hagyományosban találja meg és keresi. Egyre több ember vágyik arra, hogy  környezetében a bútordarabok és kiegészítők meghitt intimitást és folytonosságot mutassanak, hidat képezzenek a múlt és jelen között. A valódi sok száz éves darabok legtöbbünk számára megfizethetetlenek, azonban ügyes kezű mesterek műhelyeiben egy-egy darab pontos rekonstrukciójával az eredetihez megszólalásig hasonló bútorokhoz juthatunk hozzá.
E bejegyzés megírását épp az ihlette, hogy sokan érdeklődtetek az oldalsávban bemutatott jogltisch mintapéldányunk után, ami egy kétszáz éves  darab pontos rekonstrukciója.
Különleges rusztikus bútor, majdnem teljesen kézműves munka, masszív, robusztus méretei biztosítják a tartósságot, finom faragványai a kifinomult eleganciát. A lakótér központi helyére állítva akár életünk végéig lenyűgöz és inspirálólag hat. Régi gyártmány szerint szögek nélkül, csapolással készül.

Története:valószínűleg Északkelet-Stájerországból ered, egy hegyvidéki tartomány Joglland lehet a bölcsője. A vidék erdei adták az alapanyagot, eredetileg lucfenyőből és bükkből készítették ezt a parasztbútort. Az asztal a módosabb parasztcsaládok társadalmi életének középpontja volt, általában a konyha-étkező központi helyét foglalta el a tűzhellyel együtt, és súlyánál fogva csak minimum két ember tudta mozgatni. (Régi korokban nem volt szokás a lakást évente átrendezni)
A jogltisch többfunkciós, hosszú élettartamú bútordarab volt: étkezésre használták, vendégeket fogadtak mellette, ünnepeiket emellett tartották. A családi imádkozásnak is helyet adott, valamint "irodának" is szolgált: szerződéseket, adás-vételeket kötöttek rajta, gyakorlatilag az egész család élete a házon belül ekörül forgott.
E sokrétű funkció megkívánta a tárolásra használható fiókrendszert. Sok gazdaságban ekkor még nem volt szekrény a dokumentumok tárolására, így a jogltisch fiókjai biztonságos módot kínáltak a fontos dolgok megőrzésére. Egyes darabokon külön fiók szolgált a kenyér és evőeszközök, kisebb, napi használatos konyhai eszközök tárolására.

A jogltisch ma: az új bútortrend egy új irányba, a még élő hagyományok felé mutat. A jogltisch a múltban a paraszti populáció bútora volt, ma már az eredeti darabok az exkluzív kategóriába  tartoznak, ha egyáltalán fellelhetőek.
Az eredeti régiségek fontossága mellett egyre népszerűbbek a mesteremberek által készített, az eredeti darabok pontos másolatai, rekonstrukciói.
E bútorok visszacsempészik egy letűnt kor vidéki életének harmóniáját családi- és társasházakba, segítenek egy fantasztikus, ma is élő kultúra megőrzésében és újjáélesztésében.








Jogltisch kazettás sarokpaddal

További szépségek: ÖregfaBútor oldalon.

Megjegyzések

  1. Válaszok
    1. Tudom, hogy értője és kedvelője is vagy e hagyománynak.

      Törlés
  2. Nekem is tetszik ez az asztal, van benne anyag böcsülettel, nem mondom. Az ilyen munkákra szoktam mondani, hogyha nem lettek volna a pápák (mai olvasatban megrendelők), Michelangelot ma a kutyák sem ismernék (habár Michelangelo legtöbbször éhezett, inkább meghaltak a pápák semmint kifizessék őt). Manapság az ilyen munka megrendelője több dicséretet érdemel, mint a készítője.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

A zölddióról, befőzésről - terményeimről

Egy gyerekkori kedvenc: "tejbe bümbülü"