Húsvétról, szokásokról, vendéglátásról
A húsvét vallási és egyben családi ünnep is. A vele kapcsolatos étkezési szokások is ebből gyökereznek. A hagyománynak ebben mindig nagy szerepe volt, valamint a természeti jelenségeknek is - itt a tavaszi megújulásra, az új termés utáni aggódásra gondolok. A farsang, a vigasság után kezdődik a böjti időszak. Sok helyen napjainkig él a gyomrot nem terhelő köménymagos, a cibere, a savanyú tojásból valamint a szárított gyümölcsökből készített levesek időszaka. Hamvazószerdától a halas ételek is az asztalra kerülhettek. A káposztába böjtben apróhal, vaskosabb pénztárcájúaknál harcsa, hering is került. A tojásételek mindennapiak voltak. A bab, borsó, lencse főleg levesként került az asztalra. Nagyanyáink idején elképzelhetetlen volt nagycsütörtök (vagy ahogy akkor hívták: zöldcsütörtök) fokhagymás spenótfőzelék nélkül. A sóskaleves, tökkáposzta, juhtúrós lángos is ez időtájt volt szokásban. Az ünnep, a húsvét nem maradhatott el akkor sem - és ma sem - a sonka, a bárány, a nyúl nélkül, f...