Elveszett kecske

Telnek-múlnak a hideg téli napok, kecskéim is meglehetősen gömbölyödnek, gyönyörű vastag, puha bundát növesztettek, és szervezetük kezd átállni a másállapotra. Idén - jövőre? - téli hidegbe várjuk a gidák érkezését, remélem, nem lesz gond. Az infralámpa már elő van készítve, raktárban a meleg szalma, ropogós széna. Most ritkábban és rövidebb időre engedem csak ki őket a szénarácshoz, hogy azért némi mozgásuk meglegyen, hisz az istállóban sokat civakodnak, boxolják egymást unalmukban.
Pár napja, hóolvadás után az én kérődzőim nagyon vágyakozva tekintgettek a kerítésen túli világra, ahonnan néhol elővillant a fagyott fű zöldje. Tettem-vettem a dolgomat az udvaron, hisz rajtuk kívül még van kiről gondoskodnom:)), és hát kora délután vettem csak észre , amikor betereléshez készülődtem, hogy Tincső kecském nincs meg. Másfél órája hullott a hó, szépen betakarta a tájat, az udvart, s mivel Tincsőm hófehér, nem láttam sehol. Szólongattam, hívogattam, de csak nem jött elő. Benéztem a farakások közé, az abrakos helyiségbe - oda néha be szoktak keveredni, ha elfelejtem bezárni kulccsal. Na, de akkor nemcsak őt nem találnám, hanem összes többit se! A másik kettőt nagy nehezen behívtam az istállóba - nemigen akartak jönni a hiányzó harmadik nélkül. Azért a zabos vödör csörömpölése csodákra képes!
Tincsőt továbbra is hiába kerestem, nem került elő. Nagyon nekiszomorodtam, hisz nagyjából el tudtam képzelni a történteket...Tincső télen-nyáron előszeretettel ugorja át a kerítés nem túl magas léceit, főleg, ha mögötte zsenge zöld látszik. Márpedig most az olvadás hatására hívogatóbbnak tűnhetett a fűzöld a száraz szénánál. Nyáron Gitta is megtanulta ezt a mutatványt, egyedül Ibinek nem akaródzott ekkora erőfeszítést tenni, de hát ő már egy vénséges kecskeanyó, nem balerina...
Summa summárum, Tincső hosszú órákra eltűnt, s a korai sötétedés miatt abba is hagytam egy időre a keresését. Kapukat nyitva hagytam, hogy hazataláljon. A késő esti itatásnál vettem csak észre a sötétben fehéren világító bundáját, és úgy, de úgy megörültem a kujtorgónak!!!
E kalandos történet zárszavaként álljon itt Kányádi Sándor versecskéje a csavargó kecskéről:

Kányádi Sándor: Kecske   —   vers

Nem jött az este haza a kecske.
Hiába várta hiába leste
szegény gazdája, nem jött a restje.
Erre a gazda dolgát ott hagyta, s vesszőt nyesve
kósza kecskéjét keresni kezdte.
Ide belesve, oda belesve,
itt is kereste ott is kereste,
de csak nem találta.
Kiment a határba.
Fekete volt az este,
fekete volt a kecske.
Mindent, de mindent feketére feste a csillagtalan este.
Ha ott lett volna se találja.
Ború szállott a gazdára.
Bizonyára kóbor, ordas, éhes farkas lehetett a veszte.
S drága kecskéjét sajnálni kezdte:
drága kecske, jó kis kecske, volt tejecske, nincs tejecske.
Mennyit adott reggel, este, s gazdáját is hogy szerette!
Így kesergett hazáig a kecske nélkül maradt gazda.
De egyszerre furcsa neszre lett figyelmes,
közelebb lépett a kerthez
S hát a halvány, akkor kelő Hold világán látta
Hogy a drága kecske fényes teste ágaskodik az ágakig.
Egész este a gazda oltványait nyeste.
Megállj kecske!– így a gazda.
Egyik szarvát megragadta, s a vesszővel melyet nyesett,
kecskéjének nekiesett, s nyeste, nyeste
és a kecske sírt, mekegett egész este.

Megjegyzések

  1. Örülök, hogy a nap végére megkerült Tincső, már kezdtem aggódni.

    VálaszTörlés
  2. De jó h nálad ilyeneket olvashatunk, ami egyébként annyira távol áll tőlünk a körülmények, az életmód miatt... KÖszi Zsuzsa és örülök h a vénséges kecskeanyónak kutya baja:)

    VálaszTörlés
  3. Örülök, hogy meglett. A nővéreméknek is van kecskéje. Egyszer a sógorom (már egy kis ivászat után)kitalálta, hogy megnézi, mit szól a kecske és a kutyám egymáshoz, mert hogy mindkettő szakállas (törpe snacim van), és odavitte a kecskét a már amúgy is ideges kutyához. Csak a kutya úgy döntött, a sógor a bűnös, és az ő lábába harapott bele.
    Tetszik ez a kis vers, nem ismertem.

    VálaszTörlés
  4. Lányok, köszönöm, hogy bekukkantottatok hozzám egy kis csevelyre, gyertek máskor is, remélem, tudok még történeteket mesélni mindennapjainkról.))

    VálaszTörlés
  5. Zsuzsa! Ezt a történetet még egy mesekönyvben is eltudnám képzelni. :D
    Nagyon izgultam, hogy mi lett a kujtorgóval, de megnyugodtam. Okos kecske! Mindenhol jó, de legjobb otthon! :)

    VálaszTörlés
  6. Jaj de jó! Nagyon izgultam!Képzeld! Még a farakást is farkasnak olvastam idegességemben!
    Tincső,Tincső! Ne csináld ezt velünk!

    VálaszTörlés
  7. Raindrop: mesekönyv? Hmmm...Még nem is gondoltam rá.

    Terike: hát jót mulattam a riadalmadon, meg a farkas-farakás félreolvasáson:))

    VálaszTörlés
  8. Szijja Zsuzsum!!

    Képzeld, én is farkasnak olvastam a farakást!!! :):) hmm... Jópofa ez a kis szösszenet, mint mindig!! :):)

    VálaszTörlés
  9. Szia Zsuzsa!
    Nagyon szeretem történeteidet olvasni! Kiteszlek az oldalamra-ha nem bánod-úgy szeretném,hogy mindenki elolvassa a soraidat!!!!
    Ma is eszembe jutottál! Mivel kecsketejes szappanokat készítek , ezért ma átruccantunk a szomszéd városba tejcsiért .Egy nagyon kedves nénitől szoktam beszerezni a tejet és ő is olyan nagy szeretettel szokott a kecskéiről beszélni.Ma is áradozott róluk. Olyan jó az ilyet hallani.. Tavasszal kiskecskéi lesznek! Bíborkámnak megigérte,hogy majd megnézheti Őket.
    Vigyázz a kecskéidre és persze magadra is!

    VálaszTörlés
  10. Edina: megtisztelsz a linkkel, köszönöm! Én is hobbizok kecsketejes szappanokkal, s mivel most nem fejek, gyógynövény forrázattal helyettesítem a tejet. Viszont itt nagyon jól lehet hasznosítani a fagyasztott tejet is, úgyhogy gondolom, érdemes többet venni, mert a fagyasztóban eláll. Két hónap múlva viszont lesz friss tejcsim, úgyhogy már alig várom az elléseket....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Nyúlszalámi

Feta sajt készítés