Egy csepp falusi élet

A kérdés lehetne akár költői is, aktualitása pedig duplikált. Egy tyúk, aki felvette azt a rossz szokást, hogy kifosztja-feltöri a társai tojásait. (1) Ugyanez a tyúk a konyhaasztalon- mert a gazdaasszony azért ezt nem nézhette jó szemmel, s a dorgálás, az ejnye-bejnye tyúkéknál nem működik - Jamie Oliver receptje alapján , némileg szabadon .(2) Azért pár sor erejéig megemlékezem erről a komisz tyúkocskáról, az illendőség kedvéért. Történt az idei tavaszon-kora nyáron, hogy az összes ültetésre szánt tojásom - kettő kivételével - eredménytelenül süldögélt a kotlásra vágyó tyúkok, szuszi kacsa és pulykapipe alatt. Hogy ennek mi volt az oka, a mai napig nem tudom. Így az idei késő őszre várt, ámde friss idei tyúkocskák által termelt tojás vágya köddé vált. Maradt a végső megoldás: letojt tyúk vásárlása megbízható forrásból. (Az előző évben sikerült remek kapirgálókhoz jutni, így ugyanitt próbálkoztunk) Azonban az idei vásárlásnál kissé "befürödtünk", az egyik tyúkom hazahoz...

Facebook oldalunkon már nagy sikert aratott ez a gyönyörű tulipános lócánk, ezért most bemutatom Nektek - itteni olvasóimnak is. Gyönyörű, kétszáz éves, és korához illően kellőképpen szuvas, mesterkéletlenül antik gerenda került udvarunkba egy építkezésből - a hála - gondolom, majd valami kerítés formájában fog kifejeződni:)) Mit is kezdjen vele az ötletgazdag mester? Túl sokáig nem gondolkodott rajta, így az ötletből hat lett, és íme egy kékített tulipános lóca lett a végeredmény. Egyelőre a konyhámban várja sorsát, aminek nagyon örvendek, hisz nem csak üldögelni, de rakodni is lehet a belsejébe, nem szem elé való dolgokat. Akárki is lesz a nyertes, biztos nagy hasznát fogja venni, illetve használaton kívül is gyönyörű darabja lehet konyhának, fedett terasznak. Mit gondoltok, faluhelen, kabát alatt elmegy?

- kérdezte egy Szofi nevű kislány, aki nálunk nyaralt az elmúlt hetekben. - Úgy is mondhatjuk - válaszoltam, hisz udvarunkban az úgynevezett haszonállatok csak aprójószág képében vannak jelen, azok közül is csak elvétve kerül egy-egy nyúl, tyúk, kacsa a fazékba-tepsibe. A többiek: lovak, kecske, kutyák, macskák élik ház körüli - remélhetőleg vidám vidéki életüket. Így aki hagyományos parasztgazdaságot és gazdálkodást keres, az itt olyat nem talál. Inkább hasonlít az udvarunk Gerald Durell állatfarmjára a Családom és egyéb állatfajták című könyvéből. Na, jó, pókokat, kígyókat és más csúszómászókat kedvtelésből nem tartunk, ám időnként megfordulnak nálunk akaratunk ellenére is. Hiányzik még egy orangután (Feri bácsi szerint): és egy alpakka a ház körül:))

Rendhagyó bejegyzés, melyet  lányom Nashville-i munkája inspirált, ahogy tőle tudom, az Óceánon túl nagy figyelmet fordítanak az ökoszemléletre, ez része a turizmusnak, mely átvitt értelemben terápiás szerepet is kap az urbanizációs és "digitális" életmód miatti stressz és elidegenedés érzés gyógyításában. A kérdés az, vajon a természet rendelkezik-e azzal a kulccsal, ami a belső békéhez és a fejlődésünkhöz vezet? Ha példának veszünk egy nagyvárosi embert, aki az üzleti szférában d olgozik, fut és teljesít egész nap a betondzsungelben, így a mentális állapota nem lehet tökéletes. Ideges és nyugtalan. Érzi, hogy hiányzik valami az életéből. Talán a napi séta az erdőben, esetleg egy kutyával? Jelenleg örülhet, ha egy rövid séta, vagy egy gyors metro átszállással parkban teheti ezt meg. Az erdő nosztalgia marad. A munkahely állandó kihívást, figyelmet igényel, motiváltnak kell maradni a teljesítményhez. Mégis gyakoriak a hibák, ezáltal a rossz kedv. Szenvedünk, negatívan...

Kipróbáltam egy új receptet a kekszmintázóval készíthető sütik közül. Az ötletet Kisrumpf adta, akivel régi távkapcsolat köt össze bloggerségünk kapcsán. (Nos, ő már járt nálam, én viszont még nem látogattam meg Írországban.:(( A receptet jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki rendelkezik ilyen szépen faragott mintázóval (műhelyünkből), de bármilyen más típusú sütinyomó esetében is szépen működhet. (A lenti minták sem a saját motívumaink) A hozzávalók: 200 g puha vaj 200 g kristálycukor 1 tojás 2 evőkanál citromlé 500 g sima liszt 1 kk. vanília esszencia (a jobbik fajtából, Móni szerint)- ezen a téren én megalkudtam.. vanília por - tejpor vanília őrleménnyel  Ja, és Móni, én mégis csak kihagytam a sütőport a receptből, ez, és a vanília esszenciával való megalkuvás miatt különbözik  a recept a tiédtől. Folyt.köv.: Először  kikeverjük az összetevőket a liszt nélkül, és csak ezután adagoljuk a masszához apránként a lisztet. Én most kétfelé vettem, és az egyik ...