Nyári szárnyas históriák

Zsúfolt volt vendégekben, ellátásban és madaras-próbálkozásokban is ez a nyár.
Egy tavaszi bejegyzésemben említettem, hogy idén megpróbálkozom a keltetőgépes szaporítással tyúkjaimnál és a fürjeknél is, valamint ki akartam szélesíteni a madárskálát gyöngyösökkel. A tyúk- és fürjtojás adva volt, a gyöngyös tenyésztojást kellett csak beszereznem és azért vásároltam még naposcsibéket is, az orpington fajtából.
Nos, innentől kezdve csak az olvasson tovább, aki bírja a horrort.
Kezdődött azzal, amiért a keltetőgép mellett döntöttem. A japán kotlósom tavasz elején kétszer is megtréfált, elült, így hát alátettem a tojásokat, és rábíztam őket. Bár ne tettem volna! A betyárja mindkét alkalommal a költés előtt egy héttel leszállt a tojásokról, és magukra hagyta őket! Így nem csak a tenyésztojásaim vesztek kárba, hanem ugyebár a kotlós ebben az időszakban nem tojik tojást, sőt még sikeres kelés után hetekig sem ad "termést". Nos, ez a játékos kedvű tyúkocska aztán minden hónapban eljátszotta nekem ezt a műsort, azonban rajtam már többet nem fogott ki: költési hajlamát ezután sötétzárkával büntettem, csak vízen élt pár napig, mikor aztán megesett a szívem rajta, és visszaengedtem a többiekhez. Már szeptember van, de az én kotlósom épp most is kísérletezik...
Szóval kaptunk kölcsöngépet és én szépen, akkurátusan megpakoltam tojásokkal, folyamatosan mindhárom madárfajta tojásával.. A keltetések nagyon gyatra eredményt hoztak, s nem vigasztal, hogy mások is hasonló eredményekről számoltak be. Alig 50%-os volt a kelési arány, és sok elhullás volt a kikelt pityék közt is. A fürjeknél pedig volt egy pár napos "kannibalizmus", amikor valamilyen stressz hatására egymást öldösték-tépdesték véresre. Ezekre a pici madarakra nagyon oda kell figyelni az első egy-két hétben, míg megerősödnek, a klímának nagyon egyenletesnek kell lenni, és még arra is figyelni kell, nehogy erőteljesebb hanghatás érje őket. Nos, mondjuk nem a ketrecük mellett hallgattunk Deep Purplét...mégis...
A gyöngyösök között pedig előfordult olyan eset, hogy ki tudtak repülni az istállóból - elaludt az éberségünk és óvatlanul az istálló felső ablakát nyitva hagytuk a szellőzés és a fecskék közlekedésének elősegítése végett. Közben pedig a gyöngyik már kifejlett szárnyakkal rendelkeztek, és hát próbát is tettek a külvilág felfedezésére. Sajnos, legalább négyen kutyi eledelek lettek. A pulik persze a jelenlétünkben nem merészkednek ilyen aljasságra, úgyhogy ezek éjszakai rémtörténetek. Reggel már csak a tollak árulkodtak az éji lakomáról...
Nos, és végül, de nem utolsósorban, meggyűlt a bajom a gyönyörű araucana kakasommal. Oly mértékben hágott rá a tyúkjaimra, hogy több sebből véreztek, nyakukon-fartőnél alig maradt tolluk, és a kisebb testűek közül volt több elhullás is emiatt. A nagykéshez kellett folyamodnom.
A csibék közt már növekedik az utódja, egy hatalmas tarajú kopasznyakú kakaska személyében, aki szerintem még nem fogta föl, hogy ez az egész tyúkudvar most már egyedül az övé...
Ő már a múlté...

Egy régebbi kotlósom csibéivel

Gyöngyi csibe

Gyöngyösök

Infralámpa alatt


Megjegyzések

  1. Ez tényleg horror! Az a szerencsés, tudatlan kakaska. S erről eszembe jutott egy régi vígjáték, amikor az öreglányok közt a tolószékig strapált úr irigykedve nézi a baromfi udvarban a kakast. A címe nem ugrik be. Kitartást Zsuzsa, éppen a napokban gondolkodtam nálatok voltak nyarunk legszebb napjai. Ismét köszönet érte!!!!!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szeretem az állatos történeteket is olvasni ;-)
    Pedig nagyon szép méltóságteljes kakas volt. Ilyen brutális viselkedésű kakas Nagyikáméknak is volt, hogy csak seprűvel tudtak az udvarban közlekedni :-)
    A gyöngyikék nagyon édesek :-)
    Jót nevettem a japán kotlóson, huncut :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Nyúlszalámi

Feta sajt készítés