Így sült a libám Márton napján

Mint egyik előző posztomban írtam is, nálunk évtizedekig nem volt az étlapon libahús. Márton-nap - mint olyan - nem tartozott a megünneplendő napok közé, pláne nem liba-torral. Szent Mártonról is csak hellyel-közzel hallottunk, azt viszont tudtuk, hogy ezidőtől a régi korok embere szelíd böjtöt tartott karácsonyig, betartva a természet és a saját szervezete jelzéseit: vess le magadról minden fölösleget, szabadulj meg a lerakódott, elfáradt-elszáradt dolgoktól.
Azonban Márton nap még a kicsapongásé, egy utolsó duhaj élvezkedés, eszem-iszom, tobzódás a javakban, a finomságokban!
Az én libám így készült, Kriszta útmutatása alapján, mégis sok saját ötlettel.
4,5 kilós libáim voltak, úgyhogy mindjárt kettő tollazásának vágtunk neki...Hááát...Nem mondom el, mennyi ideig tartott. Mondják, hogy léteznek kopasztógépek...Kicsit elgondolkoztam ezen...
Forró víz - nem lobogó, szódabikarbóna: hallottuk a jobbnál-jobb ötleteket. Szárazon tollazás, amíg megy, majd csak utána a forró víz.
No, egy szónak is száz a vége, egy idő után tollatlanul feküdt előttem a két liba, a pihéket pörzsölővel égettük le a bőréről. Kibeleztük. Szívet, májat, zúzát félretettük, a többi az éhenkórászoké lett: kutyák, macskák, tyúkok...
Egy teljes éjszakára sóval, zöldborssal, 4 gerezd fokhagymával, kakukkfűvel, rozmaringgal , citromlével és olívaolajjal fűszerezve a hűtőben várták a másnapot.
Az erős fűszerektől kissé megszabadítottam az egyben hagyott libákat, a belsejüket megtöltöttem két egész fej hagymával és meghámozott birsalma gerezdekkel..A nyílást hústűkkel rögzítettem.
Libazsírt aláöntve teljes fokozaton kérget sütöttem a liba mindkét oldalára. (oldalanként kb. 10 perc alsó-felső sütésnél)
Ezután fólia alatt, 150 fokon 2,5 órát sütöttem a libucikat. Minél lassabban sül, annál porhanyósabb - mondják, s ezt most már én is alátámaszthatom. A libahús nem lett száraz, hanem gyönyörűen szelhető, szaftos.
Azért nem így lett befejezve a hússütés, hisz még fólia nélkül is sütöttem 200 fokon kb. még fél órát, de ilyenkor már sűrűn kellett locsolgatni és közben meg is fordítottam a libát a tepsiben.
 A szárnyakról a husi a forgatások miatt kissé lecuppant, úgy gondolom ez volt az egyetlen esztétikai hibája a libámnak.
Sült gesztenyét, lila káposztát és krumplipürét szervíroztam mellé.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Füstölt nyúlcomb

Kép
Április óta készítünk füstölt pisztrángot a házilag gyártott füstölőnkkel, és a hideg füstön sajtjaimnak is igazi füstízt tudok már adni, így ritkábban használom a gyári füstaromát.. Egy ideje izgatott már a gondolat, hogy ha nem is disznósonkát, de nyúlcombot füstöljek a masinámmal. Így változatosabbá tehetem a nyúl- és egyéb ételeinket is. Azért a technológiát nem ismervén, nekiálltam kutakodni a neten, illetve érdeklődtem a faluban is, de meglepő módon, nagyon kevés információra bukkantam. A nyúlcomb füstölés úgy látszik még gyerekcipőben jár:))) A neten talált receptek sem adtak teljes leírást, és telefonos megkereséseimre is csak hímelő-hámoló megoldásokat kaptam, azaz, csak eseti próbálkozások voltak másoknál is. Így tehát, ha nem is teljesen, de a saját fantáziánkra kellett hagyatkoznunk a portéka előállításánál. Így álltunk neki: 16 db hátsó nyúlcombot 2 éjszakára páclébe tettem, ami 4 liter felforralt vízben oldott 60 dkg sóból, pár darab babérból és fél marék egész bor...
További információk

Nyúlszalámi

Kép
Többször is írtam arról, hogy sajnos, nem egyszerű dolog Magyarhonban a nyuszihusit értékesíteni, - ha valaki tud tutitippet erről, írjon mailban az elérhetőségeimen - és Gordon Ramsay, Jamie Oliver neve és receptjei sem vonzanak kellő érdeklődőt egy magyar falusi vendéglátó konyhájába - a magyar nyúlvadast, somlai receptúrákat is ideértve. Be kell látnom, a nyulat inkább simogatni szeretik a vendégek, mint megenni. Legalábbis az a réteg, aki minket választ, mint romantikus, kandallós pici házikót , szinte a világ végén, mindentől távol. Csordogáljon persze a Bittva itten nem túl messze, ugribugri tapsifüleseket is lehessen látni a kies mezőkön...no de hogy megegyük őket...na ne má'!!! Így az a kevéske nyulacska, akit felnevelek, többnyire a saját tányéromban köt ki - Fefénél is tiltólistán vannak, próbáljam így rábeszélni a városi vendéget a fogyasztására... Legutóbb ezért egy olyan receptet próbáltam ki, ami nem főétel, hanem egy szalámiféle, tehát inkább a reggelizőasztalnál v...
További információk

Vargányás gombakrém

Kép
A Bakony ontja magából a finomabbnál finomabb gombákat...Egy bakonyi recept biztos, hogy a gombáról szól... A Bodzás Vendégház étlap-palettájáról sem hiányozhatnak a gombás ételek, főleg, ha a házigazdák is imádják őket! Nálam alig van étel, amibe ne kerülne gomba...Itt most természetesen leves és főfogásról van szó...A legjobb fűszer minden húsételbe! Egyszerűen imádom! Most egy krémes elkészítését mutatom be, ami rém egyszerű, és főleg melegszendvicsek elkészítéséhez ajánlom, de én kanalanként használok belőle levesekhez, húsokhoz is, fűszerként. Akármilyen gombát - még a termesztett csiperkét , vagy a laskát is ajánlom ehhez az elkészítési módhoz. (Ha valaki nem jut hozzá frissen szedett erdei-mezei  gombákhoz). Szóval a megmosott, megtisztított, feldarabolt gombaszeleteket zsíron pirított hagymával megdinszteljük - azért nem árt, ha van némi vargányánk, akár szárított formában is -, sóval-borssal ízesítve saját levében puhára pároljuk. Pici eldörzsölt fokhagyma is mehet ...
További információk